Törökország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Törökország portál |
A Török Köztársaság (törökül: Türkiye Cumhuriyeti) területének kisebbik része Európában, nagyobbik része Ázsia délnyugati részén fekszik. Az Anatóliai-félsziget, mely a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között helyezkedik el, alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
|
|||||
| mottó: Yurtta Sulh, Cihanda Sulh (Törökül: „Béke a hazában, béke a világban”) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | Török | ||||
| Főváros | Ankara | ||||
| Legnagyobb város | Isztambul | ||||
| Elnök | Ahmet Necdet Sezer | ||||
| Miniszterelnök | Recep Tayyip Erdogan | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
36. 780 580 km² 1,3% |
||||
| Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
17. 69 660 559 89/km² |
||||
| GDP - teljes (2006, becsült) - egy főre jutó |
18. 570,8 mrd USD 9393 USD (73.) |
||||
| Alapítás | 1923. október 29. | ||||
| Valuta | új török líra (TRY) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Himnusz | İstiklâl Marşı | ||||
| TLD | .tr | ||||
| Hívószám | +90 |
||||
 |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Anatólia (Kis-Ázsia) az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. A szeldzsuk törökök a 11. században hódították meg a területet (a korábban itt élő török törzsek a Bizánci Birodalom alattvalói voltak), és folyamatosan elfoglalták az akkori Bizánci Birodalmat. Ezt az Oszmán Birodalom fejezte be a 15. században, Konstantinápoly elfoglalásával, majd a birodalmat kiterjesztették a Földközi-tenger keleti részére. A 19. században ébredő nacionalizmus és az első világháború okozta a birodalom széthullását a háború után.
A Török Köztársaságot 1923-ban alapította Musztafa Kemal Atatürk, aki az országot modern, világi és Nyugat-orientált állammá változtatta. A 20. század során több katonai puccs történt az országban, az utolsó 1980-ban, de a demokratikus hatalom azóta visszatért. Törökország 1952-ben lett a NATO tagja, és célul tűzte ki az Európai Unióhoz való csatlakozást. A ciprusi török jelenlét, a régóta tartó kurd felkelés keleten, és az iszlám növekvő politikai jelenléte táplálja a közéleti vitákat, és befolyásolja az ország nemzetközi kapcsolatait.
[szerkesztés] Tartományok
Törökország 81 tartományból (il) áll. A tartományokat a vali, a kormányzó irányítja. Minden megyének van egy kormányzói székhelye (merkez ilçe), melynek neve általában egyezik a tartomány nevével, a kivételek: Hatay (Antakya), İçel (Mersin), Kocaeli (İzmit), and Sakarya (Adapazarı).
Cavuk Parmasi
[szerkesztés] Földrajz
Törökország Ázsia nyugati részén fekszik. A Kis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontus, délen a Taurus hegylánc határolja. Keleten hegyek vannak, és itt ered az Eufrátesz, a Tigris, és Arak-folyó, itt található a Van-tó valamint az Ararát-hegy Törökország legmagasabb pontjával (5166m).
Éghajlata mérsékelt mediterrán, forró, száraz nyarakkal és enyhe csapadékos telekkel, de a szárazabb belső területeken zordabb az időjárás. Törökországban előfordulnak erős földrengések is.
Fővárosa Ankara, legnagyobb városa Isztambul (İstanbul). Fontosabb városok: İzmir, Bursa, Adana, İzmit, Konya, Diyarbakır, Samsun.
[szerkesztés] Gazdaság
Törökország dinamikus gazdasága keveréke a modern iparnak és kereskedelemnek, valamint a hagyományos mezőgazdaságnak, amely 2001-ben a lakosság 40%-ának adott munkát. A magánszektor erős és gyorsan növekszik, de az államnak nagy szerepe van az iparban, pénzügyekben, közlekedésben és kommunikációban. A legfontosabb iparág és legnagyobb exportőr a textilipar, amely majdnem teljesen magánkézben van.
Az utóbbi években a gazdasági helyzetet kiszámíthatatlan növekedés és komoly kiegyensúlyozatlanság jellemezte. A GNP növekedése több évben is meghaladta a 6%-ot, de ezt megszakította a termelés erős hanyatlása 1994-ben 1999-ben és 2000-ben. A költségvetési hiány rendszeresen meghaladta a GDP 10%-át, amit nagyrészt a kamatfizetések hatalmas terhe okozott, amely 2001-ben a költségek több mint felét alkotta – az infláció pedig magas (két számjegyű) maradt.
Ezen okokból kifolyóan a külföldi befektetés Törökországban alacsony – kevesebb mint 1 milliárd dollár évente. 2000 végén és 2001 elején a növekvő kereskedelmi hiány és bankszektor gyengesége válságba sodorta a gazdaságot, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy lebegtesse a lírát, és gazdasági pangás következett. A 2002-es év eredményei jobbak, az IMF-től érkező erős pénzügyi támogatás és a szorosabb pénzügyi politika miatt. A lassuló növekedés és a közel-keleti politikai feszültségek beárnyékolják az ország gazdasági jövőjét.
[szerkesztés] Népesség
A török nép 80%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét a törököt beszélik.
A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének 20%-át alkotják, és főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek.
Más, kisebb népcsoportok: grúzok, szírek, arabok, görögök, örmények.
A lakosság 98%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartoznak, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb görög katolikus, örmény ortodox, izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak.
[szerkesztés] Államszervezet
lásd: Törökország politikai rendszere
| Törökország |
 |
|
| Lásd még: |
Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát ír elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. Biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni.
Számos Állambiztonsági Bíróság létezik, amelyek az államegység elleni vétségeket kezelik. Az elnök és a miniszterelnök vezette Minisztertanács osztoznak a hatalmon. Az elnököt 7 évre választják és nem választható újra.
Az egykamarás török parlament, a Nagy Török Nemzetgyűlés vagy Türkiye Büyük Millet Meclisi a törvényhozó testület. 550 tagját arányos képviselet elve alapján választják 5 éves periódusra. Egy pártnak a szavazatok legalább 10%-át kell megszereznie országos szinten a parlamentbe bejutáshoz.
Törökországban néhány kisebbséget, főleg a kurdokat politikailag megkülönböztetik. Nem használhatják az anyanyelvüket az oktatásban és nyilvánosan sem. Azonban az EU-konform új törvények, amelyeket nemrégiben fogadtak el, elkezdték ezt megváltoztatni és olyan jogokat biztosítanak, amelyek eddig nem léteztek az országban.
[szerkesztés] Képek
 Kız Kulesi, Boszporusz |
 Beyoğlu, Isztambul |
||
 Török népviselet |
 Szelim-mecset, Edirne |
 Kerengő dervisek |
 Alanya |
 Peri Bacaları (Kappadókia) |
 Manavgat vízesés |
[szerkesztés] Lásd még
- Törökország miniszterelnökei
- Török zene, Tarkan, Sezen Aksu, maNga együttes, Nazan Öncel, Koray Candemir
- Török költők, írók listája
- Török konyha
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyarul
- Török csatlakozás – erőltetett menet (áttekintés Törökország EU-csatlakozásának folyamatáról, Index.hu, 2006. június 12.)
- Törökország Budapesti Nagykövetsége
- Törökország.lap.hu
- Törökország térkép
[szerkesztés] Más nyelveken
- Török külügyminisztérium
- Törökország városairól fényképek
- Törökország domborzati térképe
- Turkish Folk Music and the antology.
- Fotók a főbb törökországi városokról
- Törökország Speciális lapok
- Törökország-i városok bemutatása
 |
Ez a cikk hangfelvétel formában is létezik a Beszélő Wikipédia műhely részeként. A felvétel a cikk 2005-06-10-ei változatát tükrözi; a későbbi változtatások a felvételen nem jelennek meg. Ide kattintva meghallgathatod a cikkről készült felvételt. |
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by 