Ausztrália

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ausztrália a Föld legkisebb kontinense, valamint az Ausztrál Nemzetközösség (Commonwealth of Australia) rövidített neve.

Az Ausztrál Nemzetközösség területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed, és a legnagyobb Ausztrálázsiában. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.


(Ausztrália zászlaja)	(Ausztrália címere)

Nemzeti mottó: Nincs (korábban: Advance Australia)

Hivatalos nyelv

angol

Főváros Canberra

Legnagyobb város Sydney

Államfő
Ausztrália főkormányzója II. Erzsébet angol királynő
Michael Jeffery

Ausztrália miniszterelnöke John Howard

Terület
- Teljes 6.
7 686 850 km²

Népesség
- Teljes (2004)
- Népsűrűség 53.
20 180 878
3 fő/km²

GDP
- Teljes (2002)
- GDP/fő 16.
525,5 milliárd USD
26 631,88 USD

Pénznem Ausztrál dollár (AUD)

Időzóna UTC +8 - +11 (NYISZ: +9 - +12)

Függetlenség
-Commonwealth of Australia Constitution Act
- Statute of Westminster 1931
- Australia Act Az Egyesült Királyságtól:
1901. január 1.
1931. december 11.
1986. március 3.

Himnusz

Advance Australia Fair

TLD

.au

Hívószám +61

[szerkesztés] Az országnév eredete

A név a latin terra australis incognita kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent.

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Őslakosok

Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az Észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember.

A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanuskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.

[szerkesztés] Ausztrália felfedezése, gyarmatosítás

A 15. században a kínai Cseng-Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait.

1602-ben megalapították a Holland Kelet-Indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki.

A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el.

1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze.

1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmániát, felfedezte Új- Zélandot.

A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új- Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak.

1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és őfelsége III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én.

Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20-a között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. A első fehér település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott.

A második flotta, melyet gyakran a "halál flottájaként" is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát.

Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben a vaskezű William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is; Sydney tíz év alatt várossá lett.

1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot.

1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék.

/A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen./

Van Diemen’s Land, a mai Tasmánia első települése 1803-ban jött létre és 1825-től önálló kolóniaként működött. Az Egyesült Királyság 1829-ben jelentette be igényét és fennhatóságát Nyugat-Ausztrália iránt, majd Új-Dél-Wales tartományától leválasztva 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Viktória, 1859-ben Queensland és 1863-ban a független és szabad (azaz nem fegyenctelep) Dél-Ausztrália tartományaként az Északi Terület tartományát hívta életre. Viktória és Nyugat-Ausztrália szintén szabad tartományként alapíttatott, később azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaország egészen 1864-ig deportált a kontinensre. Ugyan a földrész nagy része sokáig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben (? - tbc) Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát.

A brit korona 1823-as törvényével (New-South-Wales Act) életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot - gyakorlatilag felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet. Földkérdésekkel azonban egészen az 1830-as évekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedezők és benszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei - amely a megélhetésüket biztosította - veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte. A kérdés ezen irányú megközelítése egészen 1992-ig, a Mabo-ügy esetéig gyakorlatban volt.

[szerkesztés] Az iparosodás kezdetei, az aranyláz

1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Kitört az aranyláz.

Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray-folyó mentén. Melbourne-ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal és közvilágítással.

Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett.

1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy Reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke, és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, mely végül is felgyorsította a reformokat.

Az Eureka-gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek és folklórnak, mely nagyra tartja a bajtársiasságot és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot.

Távíróállomásokat állítottak fel, melyek - Szingapúron át - kapcsolatban álltak Londonnal. A központi távíróállomás, a Telegraph Station Ausztrália közepén épült és lett egy város, Alice Spring magja.

Az arany banditákat is szült, köztük a legendás Ned Kelly-t, aki az ausztrál folklór központi figurája lett. 1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad országként kezdte életét élni.

[szerkesztés] Önállósága

1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a "Fehér Ausztráliában" hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett.

Queensland-ban olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc és bauxit, ón, urán, kvarc és kőszén lelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak.

Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő Ausztráliai fővárosi területet, és Walter Burley Griffin amerikai építészt megbízta Canberra felépítésével.

1914-ben Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak. A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező szentelt is ennek egy filmet.

1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában.

1941-ben Ausztrália hadat üzent Japánnak, amely a kontinens elfoglalására készült és Darwint bombázta is. A háború után a gazdaság virágzásnak indult.

A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt: végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket. 1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak.

1973-ban Nagy-Britannia belépett az Európai Közösségbe, Japán lett a fő gazdasági partnere és ma a bevándorlók fele is Ázsiából jön, de nyugati típusú ország maradt.

[szerkesztés] Politika

Ausztrália 1901 óta szövetségi állam. Minden tagállamnak saját kormánya van, a központi kormány székhelye Canberra. Kétpártrendszer van.

[szerkesztés] Közigazgatás

Szövetségi állam - 6 / Territórium - 2	Főváros
Nyugat-Ausztrália (Western Australia) (WA)	Perth
Queensland (QLD)	Brisbane
Új-Dél-Wales (New South Wales) (NSW)	Sydney
Victoria (VIC)	Melbourne
Dél-Ausztrália (South Australia) (SA)	Adelaide
Tasmania (TAS)	Hobart
Északi terület (Northern Territory) (NT)	Darwin
Ausztrál fővárosi terület (Australian Capital Territory) (ACT)	Canberra

Tengeren túli területek
Ashmore- és Cartier-szigetek
Ausztrál antarktiszi terület
Heard-sziget és McDonald-szigetek
Karácsony-sziget
Kókusz-szigetek
Korall-tengeri-szigetek
Lord Howe-sziget (Új-Dél-Wales-hez tartozik)
Macquarie-szigetek (Tasmania-hoz tartozik)
Norfolk-sziget
Torres-szorosi-szigetek

[szerkesztés] Földrajz

Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja.

Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`) és a Bass-szorosba nyúló kiszögellés, a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`) közötti távolság, amely 3180 km.

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) emelkedő Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), amely légvonalban 4000 km.

A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, s teljes területének mindössze 6%-a haladja meg a 610 m-t.

Területének 85 %-át az úgynevezett Outback, a világ legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység

Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb hegysége a 2230 m magas Mount Kosciusko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.

A 65 km átlagos szélességű, alacsony parti síkságok, keleten, délkeleten és délnyugaton Ausztrália legsűrűbben lakott részeit képezik.

A keleti parton található az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység, amely a parti sík területeket választja el a szárazföld belsejétől. A hegység északról a York-foki-félszigettől (Cape York) indul és a keleti parttal párhuzamosan - 3000 km hosszan - a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.

középen: Belső-ausztráliai-medence

Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.

nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík

A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

Jelentősebb félszigetei:

York-félsziget (északon)
Arnhem-föld (északon)
Yorke-félsziget (Adelaide-nál)

Jelentősebb tengeröblök:

Carpentaria-öböl (északon)
Spencer-öböl
Szent Vince-öböl (Adeilaide-nál)
Port Phillip-öböl (Melbourne-nél)

Jelentősebb szigetek:

Tasmania
Melville-sziget (északon)
Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek (északon)
Dirk Hartog-sziget (nyugaton)
Kenguru-sziget (délen)
Furneaux-szigetek (délen)
Király-sziget (délen)

[szerkesztés] Éghajlat

Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.

A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári - tehát nyári - középhőmérséklet 22 °C, júliusban - tehát télen - 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.

A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon - a délkeleti passzátszelek miatt - azonban a tél száraz. Mivel magashegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Koala (Phascolarctos cinereus) egy ausztrál parkban

A világon egyedülálló növény- és állatvilága van Ausztráliának.

Esőerdők

növény: 18 000 növényfaj és 2500 évnél is idősebb fák
állat: bársonyos aranymadár

Sivatagos területek

növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót
állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve

Ligeterdők

A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.

növény: eukaliptusz és páfrány
állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős, körülbelül akkora, mint egy nyúl, tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet, nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsára hasonlít, egyetlen hátsó testnyílása van a széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője a kloáka, lágyhéjú tojással szaporodik)

kenguru

Ausztrália címerállata. A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes állatai. Közülük a legnagyobb a vörös óriás kenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyoz kb. 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza.

Tenger

növény: tengeri fű
állat: élénk színű halak, rákok, puhatestűek, oroszlánfóka

[szerkesztés] Gazdaság

Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, a vasérc, az alumínium és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik.

[szerkesztés] Ipar

Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólomérc, vasérc, nikkelérc, uránérc, rézérc, ónérc, ezüst, gyémánt, feketekőszén). A gazdaságban meghatározó szerepe van a bányászati termékek exportjának.

Az ipar gerincét a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, illetve az élelmiszeripar adja, 70%-a délkeletre, Új-Dél-Wales és Victoria területére telepedett.

Vas- és acélkohászat:

Adelaide (Whyalla)
Newcastle
Sydney (Port Kembla)
Perth (Kwinana)

Timföldgyártás:

Arnhem-föld (Délnyugat-Ausztrália)
Gladstone - a világ legnagyobb üzeme

Alumíniumkohászat:

Newcastle
Geelong
Launceston (Tasmania)

Gép- és gépkocsigyártás:

Melbourne
Sydney
Adelaide

Elektronikai ipar:

Adelaide
Geelong

Vegyipar:

kikötővárosokban

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A külterjes jelleg, a családi tulajdon és a magasfokú specializáció jellemzi a mezőgazdaságot.

A teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). A világ gyapjútermelésének negyede Ausztráliából kerül ki.

A mezőgazdaság elrendeződése a tengerpartoktól a kontinens belseje felé zonális:

belterjes növénytermesztés

Átlagosan 300 ha alatti farmokon, sűrűn lakott térségeken alakult ki.

északkeleten: cukornád és gyümölcs
délkeleten, a Brisbane és Adelaide közötti Boomerang-parton és Tasmániában: zöldség és gyümölcs
a Murray medencéjében: öntözéses rizs, zöldség és szőlő

belterjes állattenyésztés

500-1000 ha-os farmokon, partközelben alakult ki. Juh-, marha-, sertés- és baromfitenyésztés, valamint tejgazdálkodás folyik itt.

délkeleti sáv: a juhállomány legnagyobb része itt helyezkedik el

átmeneti jellegű gazdálkodás

2000 ha alatti birtokokon, a parti zóna mögött alakult ki.

Búzatermelő övezet, telepszerű juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel.

külterjes állattartás

10 000-600 000 ha méretű gazdaságokon, a legbelsőbb zónában alakult ki. Juh- és marhatartás jellemző, többnyire családi vállalkozásban, magas színvonalú gépesítéssel.

[szerkesztés] Népesség

Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású.

A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból, Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.

A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmániában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.

Az ausztrálok többsége vallásos, 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol.

[szerkesztés] Kultúra

Ausztráliából, Sydney-ből származik a rockzene egyik legismertebb képviselője, az 1973 decemberében alakult AC/DC.

A Harbour Bridge és az Operaház Sydneyben

Lásd még: Ausztrália és Óceánia őslakóinak művészete

[szerkesztés] Képzőművészet

Tom Roberts (1856 - 1931), festő
Sir William Dobell (1899 - 1970), portréfestő
Albert Namatjira (1902 - 1959), festő
Sir Russel Orysdale (1912 - 1981), angol származású festő
Sir Sydney Nolan (1917 - 1991), festő

[szerkesztés] Sport

Minden év januárjában Ausztráliában rendezik az első Grand Slam tenisztornát, az Australian Opent.

[szerkesztés] Az UNESCO világörökségi listán szereplő helyszínek Ausztráliában

Nagy Korallzátony (természeti/1981) [1]
Kakadu Nemzeti Park (kulturális/természeti/1981) [2]
Willandra tóvidék (kulturális/természeti/1981)
Nyugat-Tazmánia Nemzeti Parkjai (kulturális/természeti/1982)
Lord Howe szigetcsoport (természeti/1982)
Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock) (kulturális/természeti/1987)
Közép-Kelet Ausztrália mérsékelt és szubtrópusi égövi esőerdeinek védett területei (természeti/1987)
A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje (természeti/1988)
Shark Bay Természeti Park (Nyugat-Ausztrália) (természeti/1991)
Fraser-szigetek (természeti/1992)
Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei (természeti/1994)
Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek) (természeti/1997)
Macquarie-sziget (természeti/1997)
Greater Blue Mountains övezet (természeti/2000)
Purnululu Nemzeti Park (természeti/2003)
A Királyi Kiállítási Épület (Royal Exhibition Building) és a Carlton Kertek, Melbourne (kulturális/2004)

[szerkesztés] Érdekességek

Ausztráliából származik a bumeráng.

Queenslanben, Duaringánál van egy nagy mocsár, melynek neve Mummarraboogungoorangil, amit a helyi hivatalnokok kétségbeesésükben Macaroninak hívnak.

Alice Springstől északra van egy kis hely, amelynek neve Mulkanundratiiddatidd. Az egyszerűség kedvéért ezt Mulkának hívják.

Queenslandben van a legrövidebb hegységnév, az O. K. ez egy konzervdoboz márkabetűjéről kapta a nevét.

Van Ausztráliában egy város, amely ma itt van, holnap ott. Ennek a neve Lakewood és 1902-ben alakult. Egyetlen értelme az, hogy a bányákat ellássa fával. Mihelyt egy erdőt kivág, azonnal tovább is áll, mert a lakóházak, irodák úgy vannak megtervezve, hogy vasúti teherkocsin is szállíthatók legyenek.

Adelaide-től 40 mérföldnyire északnyugat felé, Springtonnál egy többszáz éves eukaliptuszfában lakott J. F. Herbig, az egyik első telepes. A fa ürege 4,5 m magas és 4,5 m átmérőjű volt. Melburne-től 44 km-re van egy másik falakás, amelyben Tom Tregallas, a lantmadár lelkes kutatója lakott. Ezt a fát Victoria kormánya nemzeti emléknek nyilvánította.

Észak-Queensandben, Croydonhoz közel sok tízezer whiskys-üvegből építette házát a tulajdonos, valószínűleg a termeszek ellen. Ilyen üvegekből épült ház több is akad.

Tasmániában, a Ross kerületben van a híres naptárház. Éppen 52 szobája 365 ablaka, 12 kéménye és 7 kapuja van.

A nagy gazdasági világválság idejéből származik az a nemzeti legenda, melyet a Phar Lap nevű ló ihletett. 1929-ben futott először a ló, és olyan biztos nyerő volt, hogy a bukmékerek levették a fogadólistákról. A lóversenyzés történetében legtöbb díjat nyert ló 1932-ben szenvedett ki.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

Útitárs: Ausztrália (Panemex Kft. és Grafo Kft., 2000) ISBN 963-9090-39-5
Berlitz Ausztrália (Welcome Idegenforgalmi Kiadó, 1998) ISBN 963-7585-48-6
Batár Útikönyvek - Batár Zsolt Botond: Kelet-Ausztrália (Batár Zsolt Botond, 2005) ISBN-963-460-410-2
A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia - Panoráma útikönyvek (Budapest, 1981) ISBN 963-243-103-0
Koroknay István: Ausztrália és Óceánia (Móra Kiadó, 1984)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Képek

Képek Ausztráliáról
Képek Ausztráliáról
Sydney Információ, animációk, képek, filmek

[szerkesztés] Cikkek

[szerkesztés] Egyéb

A világ országai \| Ausztrália és Óceánia
Ausztrália \| Fidzsi-szigetek \| Kiribati \| Marshall-szigetek \| Mikronézia \| Nauru \| Palau \| Pápua Új-Guinea \| Salamon-szigetek \| Szamoa \| Tonga \| Tuvalu \| Új-Zéland \| Vanuatu
Függő területek: Amerikai-Szamoa \| Baker-sziget \| Chatham-szigetek \| Cook-szigetek \| Északi-Mariana-szigetek \| Francia Polinézia \| Guam \| Howland-sziget \| Jarvis-sziget \| Johnston-atoll \| Kermadec-szigetek \| Kingman-zátony \| Korall tengeri-szigetek \| Midway-szigetek \| Niue \| Norfolk-sziget \| Palmyra-atoll \| Pitcairn-szigetek \| Tokelau \| Új-Kaledónia \| Wake-sziget \| Wallis és Futuna

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Kontinensek

A Föld régiói
	Afrika	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Amerika	Dél · Észak · Karib-térség · Közép · Latin
	Ázsia	Dél · Délkelet · Délnyugat · Észak · Kelet · Belső · Közép
	Európa	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Óceánia	Ausztrálázsia · Melanézia · Mikronézia · Polinézia

	Sarkvidékek	Antarktisz · Arktisz
	Óceánok	Atlanti · Csendes · Északi ·Indiai