Tajvan
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | Mandarin | ||||
| Főváros és legnagyobb város | Taipei | ||||
| Elnök | Csen Suj-pien 2000. május 20. óta | ||||
| Miniszterelnök | Szu Ceng-csang 2006. január 19. óta | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
138. 35.980 km² 2,8% |
||||
| Népesség - Teljes (mid-2005) - Népsűrűség |
48. 22.894.384 636/km² |
||||
| Alapítás - Kikiáltva - Elismerése |
Xinhai forradalom 1911 október 10 1912 január 1 |
||||
| GDP (PPP) - Teljes - GDP/fő |
2005 $629.8 mrd (17.) $27.122 (23.) |
||||
| Pénznem | Új tajvani dollár (TWD) |
||||
| Időzóna | UTC +8 | ||||
| Himnusz | Three Principles of the People | ||||
| TLD | .tw | ||||
| Hívószám | +886 |
||||
 |
|||||
Tajvan (Taiwan 台灣) egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Politikai helyzete
Tajvan helyzete nem teljesen tisztázott. A Kínai Népköztársaság a területéhez tartozónak tekinti. Maguk a tajvaniak a Kínai Köztársaság tajvani tartományához tartozónak tartják a szigetet. A Köztársaság fővárosaként Tajvan legnagyobb városa, Tajpej funkcionál. A Kínai Népköztársaság nem ismeri el létező államnak a Kínai Köztársaságot, ami Tajvanon kívül három kisebb szigetből áll.
[szerkesztés] Földrajz
A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletről a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Legmagasabb pontja a Ju San (3952 m.)
Tajvan éghajlata trópusi-óceáni. Az esős évszak júniustól augusztusig tart. Előfordulnak hurrikánok és földrengések.
[szerkesztés] Közigazgatás
Tajvan tartomány tizenhat megyére oszlik, ezekből tizenöt Tajvan szigetén található, egy pedig Penghu szigetén. Tajvan két legnagyobb városa, Tajpej és Kaosiung nem részei a tartománynak, hanem vele azonos rangú közigazgatási egységek.
[szerkesztés] Története
Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan innentől a kínaiaké volt 1895-ig, mikor Kínának le kellett mondania róla a kínai-japán háború során.
1895. május 25.-én a japánok elleni függetlenedést elérendő megalapították a Tajvani Köztársaságot. Október 21.-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost, Tainant. A japánok építkezésekbe fogtak a szigeten, kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak.
A II. világháborút elveszítve a japánoknak meg kellett válniuk Tajvantól, ami kínai katonai megszállás alá került. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzések legvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben több, mint 30 000 tiltakozót mészároltak le.
A Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam gyorsan fejlődött, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama.
[szerkesztés] Kultúra
Tajvan kultúrájában a kínai hagyományok keverednek a japán és nyugati hatásokkal. Az őslakosoknak is saját kultúrájuk van.
Tajvan egyik nevezetessége a Nemzeti Palotamúzeum, mely több, mint 650 000 kínai bronz-, jade-, porcelánműtárgyból, festményből, kalligráfiából áll. A gyűjtemény, melyet a Kuomintang hozott magával Kínából, olyan kiterjedt, hogy egyszerre csak körübelül a századrészét szokták kiállítani.
A tajvaniak 98%-ának anyanyelve a kínai nyelv valamely nyelvjárása. A legtöbb tajvani beszéli az ország hivatalos nyelvét, a mandarin nyelvet. A lakosság kb. 70%-ának a min nyelvjárások közé tartozó tajvani nyelv, kb. 15%-nak a hakka, kb. 13%-nak pedig a mandarin az anyanyelve. Az idősebbek közül sokan tudnak japánul is, mivel a sziget 1945 előtt japán fennhatóság alá tartozott. A sziget lakosságának 2%-a az ausztronéz nyelvcsalád tajvani ágához tartozó törzsi nyelveket beszéli.
A népességnek körülbelül a fele vallásos, legtöbbjük buddhista vagy taoista. Különböző keresztény egyházak is megtelepedtek a szigeten.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda Információs Részlegének bemutatása
- Tajvan térképe
- A világ legmagasabb épülete Tajvanban - Taipei 101
 |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
 |
A Kínai Népköztársaság közigazgatási beosztása | |
||||||||||
|
||||||||||||
minnan:Tâi-oân
Based on work by