Hegyi-Karabah
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Államforma | Parlamentáris köztársaság | ||||
| Főváros | Xankändi (Sztyepanakert) | ||||
| Hivatalos nyelv | örmény | ||||
| Elnök Miniszterelnök |
Arkadij Goukaszjan Anushavan Danieljan |
||||
| Függetlenség -Dátuma |
Azerbajdzsántól 1996 |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
147 500 fő 33,5 fő/km² |
||||
| Terület - teljes - ebből víz |
4 400 km² - 1,7% |
||||
| Pénznem | Dram (AMD) |
||||
| Időzóna • (NYISZ) |
- (UTC+4) - (UTC+5) |
||||
| Himnusz | Azat ou Ankakh Artsakh | ||||
| Hívószám | +374 97 |
||||
A Hegyi-Karabah Köztársaság Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.
[szerkesztés] Története
Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak. A közelmúlt történelmi visszatekintésében számos olyan eseményt láthatunk, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják szomszédságpolitikáját, illetve annak, az egész kaukázusi térségre gyakorolt hatását. 1988-ban erőszakos cselekmények történtek Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozása miatt. 1989-ben elhatározzák az „Egyesült Örmény Köztársaság” megalapítását, amelyet a szovjet legfelsőbb tanács alkotmányellenesnek minősít és elutasít. 1991-ben Azerbajdzsán katonai erővel akadályozza meg Hegyi-Karabah elszakadását. 1991 szeptemberében az ország függetlenné válik. 1993 áprilisában Törökország embargót vezet be Örményországgal szemben. 1994-ben Oroszország arra törekszik, hogy Örményország és Azerbajdzsán között egyezmény jöjjön létre. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Az örmény-azeri, viszony helyzetét jól jellemzi, hogy Örményország igényt tartana az Azerbajdzsán területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra, valamint az, hogy emiatt az örmény-azeri határ tulajdonképpen zárva van, nem funkcionál, rendszeres katonai ellenőrzés alatt van, ahol nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó konfliktus egyik alapja volt korábban (1988-ban), hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. Az örmények számára jelentős érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a terület Azerbajdzsánban autonómiát kapjon, mivel többségében örmények lakják. Az örmény-azeri konfliktusos határvita azonban nem egyedülálló jelenség a térségben, mert hasonló jellegű az Örményország és Grúzia közötti határvita, amely Grúzia délnyugati részét érinti, amelynek egyik alapja, hogy ott, megközelítőleg 3,4 millió örmény él az államon kívül.
Based on work by 