Feröer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz: Tú alfagra land mítt | |||||
 |
|||||
| Főváros | Tórshavn |
||||
| Államforma | |||||
| - Uralkodó | II. Margit | ||||
| - Miniszterelnök | Jóannes Eidesgaard | ||||
| Hivatalos nyelv | feröeri, dán | ||||
| Függetlenség | a Dán Királyságtól függ | ||||
| - autonómia | 1948 óta | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 1399[1] km² (189.) | ||||
| - Víz (%) | 0,5[2] | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006. augusztusi becslés | 48 318[3] (208.) | ||||
| - Népsűrűség | 34,5 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös becslés | ||||
| - Összes | 1 milliárd dollár | ||||
| - Egy főre jutó | 22 000 dollár (2001) | ||||
| HDI (2003) | 0,941 (14.) – magas | ||||
| Pénznem | feröeri korona (DKK) |
||||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||||
| - Nyári időszámítás | nyári (UTC+1) | ||||
| Internet TLD | .fo |
||||
| Hívószám | +298 |
||||
|
|
|||||
Feröer vagy Feröer szigetek (feröeriül Føroyar, dánul Færoerne) egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.
A feröeriek – a grönlandiakhoz hasonlóan – külön nemzetnek számítanak a Dán Királyságon belül. Feröer 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkezik, és két képviselőt delegál a dán parlamentbe. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Hagyományosan kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal, a Shetland- és az Orkney-szigetekkel valamint a Hebridákkal.
Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon. Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn; nemzetközi repülőtere a Vágar szigetén található Vágari repülőtér.
A szigetcsoport területe 1399 km²; 18 szigete egy kivétellel mind lakott. A gazdaság alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A szigetcsoport – Izlandhoz hasonlóan – a Grönlandtól Skóciáig húzódó vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 36 millió évvel ezelőtt működött hatalmas rétegvulkán maradványa.
A vulkánmaradványt a jégkorszak egy részében összefüggő jégtakaró fedte. A jégsapkákból minden irányba leereszkedő gleccserek U-alakú gleccservölgyeket vájtak ki, amelyek a vulkánmaradványt részekre szabdalták. A szigetcsoport ma 18 szigetből áll, amelyeket néhány km, esetenként néhány száz méter széles tengerszorosok választanak el. A szigetek partvonala rendkívül tagolt.
Feröer legmagasabb csúcsa a Slættaratindur (882 m) Eysturoy szigeten. A szigetek domborzatát jégformálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U-alakú völgyek jellemzik. A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magas sziklafalakat találunk.
Feröer éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességéhez képest enyhe. Tórshavnban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C), az évi csapadékmennyiség eléri az 1500 mm-t.
A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek.
[szerkesztés] Népesség
Feröer népessége 2006. június 30-án 48 419 fő volt, ez az ország területére vetítve 33,1 fő/km²-es népsűrűséget jelent.
A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri (92%), dániai (6%) vagy grönlandi születésű[4]. A külföldiek közül a legtöbben az izlandiak, a norvégok és a lengyelek vannak.
A feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként játszik szerepet.
Feröer népessége a viking kortól a 18. századig 4000 fő körül ingadozott. Ekkor a mélytengeri halászat megjelenése és az egészségügy általános fejlődése gyors népességnövekedést indított el (a lakosság 200 év alatt megtízszereződött), amit csak az 1990-es évek elejének gazdasági válsága által kiváltott kivándorlás akasztott meg. Napjainkban a népesség lassan, de folyamatosan nő.
Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház és kb. 10-15% a testvérgyülekezetek tagja. A többiek az egyéb keresztény felekezethez tartoznak[5]. Az első feröeri nyelvű Bibliafordítás 1948-ban jelent meg[6].
A legismertebb templomok az Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, valamint a Tórshavni dóm és a régi fatemplomok.
[szerkesztés] Történelem
Feröer területén az első lakosok ír szerzetesek voltak 625 körül, ez azonban viszonylag kis csoportot jelentett.
A bevándorlás fő időszaka a 9. század volt, amikor Norvégiából érkeztek telepesek. Az első telepes a Feröeriek sagája szerint Grímur Kamban volt. Az északiak honfoglalása két fő hullámból állt: először norvégiai menekülők, majd írországi és skóciai vikingek érkeztek.
A kereszténységet 1000 körül vették fel a feröeriek Sigmundur Brestisson hatására, és II. (Szent) Olaf norvég király uralkodása alatt erősödött meg véglegesen - ezért ünneplik őt halála emléknapján, Ólavsøka ünnepén. Feröer 1035-től kezdve Norvégiához tartozott, ezután lett Feröer püspökének székhelye Kirkjubøur, ahol több műemlék őrzi a kor emlékét (pl. a Magnus-dóm, amely a Világörökség várólistáján szerepel). 1298-ban kapták a feröeriek a norvég királytól alaptörvényüket, a Juh-levelet. 1380-tól a dán-norvég perszonálunió révén Dániához kötődik.
A reformáció 1538-ban érte el a szigeteket. Az ez utáni időszak a dán nyelv egyeduralmát és Feröer történetének legsötétebb korszakát jelentette. Ezen lényegesen az 1814-es Kieli szerződés sem változtatott, ami a perszonálunió felbomlása után a szigeteket Dánia uralma alatt hagyta.
1846-ban V. U. Hammershaimb megalkotta az írott feröeri nyelvet. 1856-ban Nólsoyar Páll törekvései célt értek, és megszűnt a dán királyi kereskedelmi monopólium. A függetlenségi törekvések megerősödtek, előbb kulturális, majd a 20. század elejétől politikai formában.
A II. világháború folyamán baráti brit védnökség alá került, és minden addiginál szélesebb körű autonómiát kapott. Tárgyalások után 1948-ban Dánia törvényben szavatolta az önrendelkezést. Dánia 1972-es EK-belépése során Feröer kívül maradt a szervezeten, így ma sem tagja az Európai Uniónak.
[szerkesztés] Politika
Az 1035-tól kezdve norvég fennhatóság alatt levő szigetek a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődnek, és máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben saját parlamentet alakítottak, melynek neve Løgting.
1948 óta Feröer széleskörű autonómiát élvez a Dán Királyságon belül: saját zászlóval rendelkezik, valamint 2005 óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. A politikai pártok részben a Dániához való viszony alapján határozzák meg magukat, de a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók.
Feröer – Dániával ellentétben – nem tagja az Európai Uniónak. A dán parlamentbe (Folketing) és az Északi Tanácsba két-két tagot delegál. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében. Feröernek nincs saját hadserege.
Az államfő II. Margit dán királynő, kormányfő a szociáldemokrata Jóannes Eidesgaard.
[szerkesztés] Közigazgatás
Feröer közigazgatásilag 34 helyhatóságra oszlik, melyekben mintegy 120 település található. Hagyományosan van hat földrajzi régió („sýslur”) is, amelyek ma már csak rendőrségi körzetek, de továbbra is élnek a köztudatban.
Választásokat három szinten tartanak: a helyhatóságokban, Feröeren (a Løgting képviselőit) és Dániában (a Folketingbe két képviselőt delegál Feröer). A hét választási körzet megegyezik a régiókkal azzal a különbséggel, hogy Streymoy régió egy északi és egy déli körzetre oszlik.
- Lásd még: Feröer régiói
[szerkesztés] Közlekedés
Feröer legfontosabb közlekedési gócpontjai a Vágari repülőtér, illetve Tórshavn kikötője. A nemzeti légitársaság, az Atlantic Airways 9 külföldi célállomáson[7] kívül belföldi helikopterjáratokat is indít, a Norröna nevű autókomp pedig több külföldi kikötővel teremt kapcsolatot.
Az úthálózat csaknem teljesen aszfaltozott. A három legnagyobb és további három viszonylag nagy sziget (melyeken összesen a lakosság 80%-a él) között tenger alatti alagutak, hidak és töltések biztosítanak szárazföldi összeköttetést, további két nagy szigetet korszerű kompok kapcsolnak be a hálózatba. A közúthálózathoz minden település csatlakozik, kivéve azt a hét apró szigetet, ahol csak egy-egy település található.
[szerkesztés] Gazdaság
Feröer gazdaságát egyértelműen a halászat és halfeldolgozás dominálja: az éves fogás meghaladja a félmillió tonnát[8], és a halászati termékek adják az export 95%-át[9]. Ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, és a halfeldolgozó üzemek az ország minden pontján megtalálhatók. A mélytengeri halászaton kívül hagyományos partmenti halászatot is folytatnak.
Sok vitát vált ki a Feröeren ma is folyó cetvadászat, amelynek évente átlagosan 6-700 hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin esik áldozatul[10].
A mezőgazdaság legfontosabb ága a hagyományos juhtenyésztés: a húst szívesen fogyasztják, a gyapjúból pedig exportképes termékek készülnek. Ezen felül szarvasmarhát, baromfit tartanak a hazai piac ellátására.
Az ipari tevékenység a halfeldolgozáson kívül a hajójavításra és a kézműiparra koncentrálódik. Az elektromos áramot hő- és vízerőművekben állítják elő. Nagy reményeket fűznek a feltételezett tenger alatti kőolajlelőhelyekhez.
Fontos még megemlíteni az idegenforgalmat (a legtöbb vendég Dániából érkezik) és a bélyegkiadást (Postverk Føroya).
[szerkesztés] Kultúra
Feröer kulturális központja Tórshavn, a főváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.
A nemzeti ünnep az Ólavsøka július 28-29-én.
A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ennyire élő formában megőrizni. A lánctánc nem csak a népi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves része.
A klasszikus zenét egy szimfonikus zenekar és egy ismert kórus mellett Feröer zeneszerzői alakítják, akik gyakran merítenek ihletet a balladakincsből. Nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat tartanak, a legjelentősebb a G! Festival. A feröeri zenei élet számos fiatal tehetséggel büszkélkedhet.
A feröeri irodalom V. U. Hammershaimbnak köszönheti születését, aki megalkotta a feröeri írásos nyelvet. A nemzetközileg legismertebb feröeri író William Heinesen, aki egyébként dánul írt. Az első író, aki feröeri nyelven írt, és számos világnyelvre lefordították, az ő barátja volt, Heðin Brú.
A feröeri képzőművészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés éveiben. A legjelentősebb feröeri festő és „a feröeri festészet atyja” Sámal Mikines (1906-1979). Fontos megemlíteni az önercképeiről ismert Ruth Smitht és Ingálvur av Reynit, akinek műveit a koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja.
A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont.
Feröer színvonalas oktatási rendszerrel rendelkezik. A több tudományágat oktató Feröeri Egyetem mellett két főiskola és a Feröeri Népfőiskola alkotják a felsőoktatás gerincét.
[szerkesztés] Sport
Több, mint 13 000 feröeri sportol aktívan egyesületben. A labdarúgás és az evezés mellett főként a teremsportok örvendenek nagy népszerűségnek, mindenekelőtt a kézilabda, a röplabda és az úszás. Feröer törekszik a NOB tagság elnyerésére, de egyelőre még csak paralimpiákon indulhat.
Feröer nemzeti sportja az evezés hagyományos feröeri csónakkal. Az év fénypontja az Ólavsøka ünnepén megrendezett regatta, ahol országos bajnokokat is hirdetnek.
A szigetek első labdarúgócsapata 1892-ben alakult. Feröer 1988 óta az UEFA és a FIFA tagja. Minden nagyobb település rendelkezik futballpályával.
Feröer úszónői 1988 óta vannak jelen a paralimpiai játékokon, és azóta számos érmet szereztek. 2000-ben Sydneyben négy érmet nyert Heidi Andreasen, akit 2002-ben a világon az év fogyatékkal élő sportolójának választottak.
[szerkesztés] Források
- ↑ CIA - The World Factbook
- ↑ Faroestamps.fo - Factsheet
- ↑ Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) - demográfia
- ↑ Faroestamps.fo - Factsheet
- ↑ Faroestamps.fo - Factsheet
- ↑ Anker Eli Petersen: 1000 Years of Christianity - Postverk Føroya (Feröeri Posta)
- ↑ Atlantic Airways
- ↑ Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) - halászat
- ↑ Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) - export
- ↑ Faroe Islands in Figures 2006, 28. old. - Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Hivatalos
- Dán Királyság - a Feröerről szóló oldalak (angol, német, francia)
- Feröeri kormány (angol)
- Feröeri Nemzeti Bank (angol)
- Feröeri Statisztikai Hivatal (feröeri)
- Turisztikai Hivatal (angol)
Általános
- Faroeislands.dk - Jón Fossá személyes Feröer-honlapja - részletes leírás és fotók minden egyes településről (angol)
- Faroestamps.fo - Feröeri Posta - átfogó információkkal földrajzról, történelemről, természetről (angol és részben német, francia)
- Minden feröeri település és településrész fekvése - minden elképzelhető írásmódot figyelembe véve
- Webkamerák
- Posta Ákos István: Ismeretlen európai miniállam - A Feröer-szigetek (magyar)
Képek A fenti általános linkek mellett további érdekes fotóalbumok:
- Faroephoto.com - egy feröeri fotós albuma (angol)
- psp-info.dk/faroe - Erik Christensen honlapja (dán)
- SlideArt - Feröer-képek - Sven Strumann fotós albuma
- Atlantic Airways - légifotók - néhány száz légifotó Feröerről
- Faroe-Islands.de - három fotóalbum (német)
- Skulin.fo/myndasavn - a „feröeri sulinet” albuma (feröeri, de könnyen kezelhető)
Videó
- Észak-Atlanti vacsora - Béres Dániel és Andits Petra filmje (Real Media formátum, 32 perc)
Hírek
- Útvarp Føroya - a feröeri rádió hírszolgálata (angol)
- Faroeislands.org.uk - „Faroese News now Available in English“ - hírlevél (angol)
|
|
 |
|---|---|
|
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország |
|
| Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland | |
Based on work by