Alkotmány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A magyar alkotmányról és történetéről bővebben itt olvashatsz.

Az alkotmány (latin eredetű szóval konstitució) általában egy adott állam alaptörvénye, amely az állam jogrendjének alapvető jogforrása.

Az első kartális alkotmányt az Amerikai Egyesült Államokban fogadták el 1787-ben. Ezt a - rövid ideig érvényes - lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1791-ben fogadták el. (Az 1791-es lengyel alkotmány a 19. század elején megjelent magyar fordításban). Magyarországon 1919-ben kísérelték meg kartális alkotmány bevezetését, azonban erre csak 1949-ben került sor.

Tartalomjegyzék

1 Az alkotmányok fajtái
2 Az alkotmány szabályozási tárgya
3 Az alkotmány helye a jogszabályok között
4 Az alkotmánybíráskodás
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az alkotmányok fajtái

történeti alkotmány

Alkotmányos hagyományokon illetve a különféle nagy jelentőségű történeti jogszabályokon nyugvó alkotmány. Megjelenhet írott formában is. Ilyen alkotmánya van például az Egyesült Királyságnak. Magyarországnak is 1949-ig történeti alkotmánya volt.

kartális alkotmány

Egyszeri aktusként létrehívott alkotmány, melyet egy vagy több írott jogszabály tartalmaz. Kartális alkotmánya van például az Amerikai Egyesült Államoknak, Németországnak illetve, Magyarországnak is.

[szerkesztés] Az alkotmány szabályozási tárgya

Az alkotmányok általában az alábbi kérdésköröket szabályozzák:

a hatalomgyakorlás szabályait;
az alapvető állami szerveket és ezek jogállását;
a közigazgatás rendszerét;
az állampolgárok jogait és kötelezettségeit.

[szerkesztés] Az alkotmány helye a jogszabályok között

Az alkotmánnyal, mint alaptörvénnyel szemben jellemzően nem lehet ellentétes egyetlen alacsonyabb rendű jogszabály sem.

[szerkesztés] Az alkotmánybíráskodás

Az alkotmánybíráskodás az a jogértelmezési tevékenység, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy egy adott jogszabály (illetve valamely rendelkezése) nem ellentétes-e az alkotmánnyal, illetve az abban foglalt alkotmányos elvekkel. Ha az alkotmánybíráskodást végző szerv úgy találja, hogy a vizsgált jogszabály egészben vagy részben az alkotmánnyal ellentétes, akkor ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánítja és ezáltal a jogrendből kiiktatja. Az alkotmánybíráskodási tevékenységet jellemzően a bírói szervek (angolszász modell) vagy külön erre a célra létrehozott alkotmánybíróság végzi (osztrák modell).