Csehország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Csehországot, a Cseh Köztársaság történelmi régióját lásd a Csehország (tartomány) címszó alatt
|
|||||
| mottó: Pravda vítězí. (Cseh: Az igazság győzedelmeskedik) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | Cseh | ||||
| Főváros | Prága | ||||
| Elnök | Václav Klaus | ||||
| Miniszterelnök | Mirek Topolánek | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
115. 78 866 km² 2% |
||||
| Népesség - Teljes - Népsűrűség |
79. 10 241 138 130/km² |
||||
| Függetlenség - Dátum |
Visszaszerezte 1918. október 28-án Csehszlovákiaként, szétszakadt 1993. január 1-jén |
||||
| Pénznem | Cseh korona (CZK) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (+2 nyáron) | ||||
| Himnusz | Kde domov můj | ||||
| TLD | .cz | ||||
| Hívószám | +420 |
||||
 |
|||||
A Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk.)
Nemzetközi tagsága:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe - pl. Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).
Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.
[szerkesztés] Vízrajz
Morvaország fő folyói a Morva és az Odera. Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek: a Balti-tengerbe, az Északi-tengerbe és a Fekete-tengerbe.
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
Csehország nemzeti parkjai:
- Krkonošský národní park, területe: 363 km² (1963), Liberecký kraj, Královéhradecký kraj
- Národní park Podyjí, területe: 63 km² (1991), Jihomoravský kraj
- Národní park Šumava, területe: 685,2 km² (1991), Jihočeský kraj, Plzeňský kraj
- Národní park České Švýcarsko, területe: 79 km² (2000), Ústecký kraj
[szerkesztés] Történelem
Fő szócikkek: Csehország történelme, Csehszlovákia
[szerkesztés] Csehország 1918 előtt
Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i.e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i.e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i.e. 80 körül érkeztek ide.
A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.
Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.
A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.
929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban a a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.
1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet, amely később a huszita felkelés indokául szolgált. Lásd még: Csehország uralkodóinak listája
[szerkesztés] Csehszlovákia része
Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt. 1918-ban jött létre Csehszlovákia állam, amely két újonnan létrejött államból állt: Csehország amely addig az Osztrák-Magyar Monarchia egyik régiója volt, és Szlovákia, amely a Magyar Királyság északi részein jött létre (és mivel Magyarország szintén a Monarchia része volt, így e terület fölött is részben a bécsi császár uralkodott). Az újonnan létrejött állam keleti részén (Szlovákia) szélsőségesen magyarellenes politika alakult ki, a magyarokat kifosztották, megölték, ám még mindig nem akkora mértékben érték a magyarokat atrocitások, mint a II. világháború utáni Csehszlovák Népköztársaságban. A II. világháború idején a német csapatok elfoglalták a Szudéta-vidéket, amelyen akkor rengeteg német nemzetiségü ember élt. Ezután nemsokkal pedig Németország elfoglalta Csehszlovákia keleti részét, Csehország-ot, és ekkor a szlovák nácik a németek segítségével létrehozták az első független szlovák államot. Később a Vörös Hadsereg elfoglalta a területet, a szlovák nácik nagyrészét megölték, és a cseh és szlovák kommunisták újra egyesítették a két országot, ám a keleti tartományt, Kárpátalja teljes területét Ukrajna államhoz csatolták. Igy létrejött a Csehszlovák Népköztársaság amely egy kommmunista állam volt, ahol szélsőségesen magyarellenes politika folyt (köszönhetően Edvard Benesnek,akinek a dekrétumiai egy demokratikus országban elfogadhatatlanok, ennek ellenére Szlovákia törvényei szerint a dekrétumok még mindig érvényben vannak). Európa keleti és középső részén végbement rendszerváltozásoknak köszönhetően több szövetségi köztársaság vagy unió szétvált (pl. Jugoszlávia amelynek tagországai véres háború által lettek függetlenek, vagy a Szovjetunió amely békésen vált kisebb államokra, ám továbbra is erős orosz befolyás van a posztszovjet térségben) így Csehszlovákia is, amely 1993 elején békésen vált két független országra.
[szerkesztés] A Cseh Köztársaság
1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával. Ebben az időben Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően, akik Csehországot választották. Demokratikus politika és normális gazdasági vezetéssel elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja valamint leglátogatotabb városa, és azt, hogy 2004-ben az Európai Unió tagjává váljanak. 2006 tavaszán a Világbank egy közleményében gazdaságilag stabil és fejlett országnak nevezte Csehországot. A cseh állam rengeteg pénzt nyer azzal, hogy az ókori építményeket rendben tartja és széppé teszi, ezáltal rengeteg turista választja célpontjául Prága városát, amely egyes felmérések szerint nem csak Közép-Európa, hanem az egész kontinens legszebb és leglátogatottab városa.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 14 régióra (kraj) van osztva:
- Jihočeský kraj - České Budějovice
- Jihomoravský kraj - Brno
- Karlovarský kraj - Karlovy Vary
- Královéhradecký kraj - Hradec Králové
- Liberecký kraj - Liberec
- Moravskoslezský kraj - Ostrava
- Olomoucký kraj - Olomouc
- Pardubický kraj - Pardubice
- Plzeňský kraj - Plzeň
- Praha (főváros)
- Středočeský kraj - Praha
- Ústecký kraj - Ústí nad Labem
- Kraj Vysočina - Jihlava
- Zlínský kraj - Zlín (egykor: Gottwaldov)
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 10,3 millió (2005 júniusi adat)
- Népsűrűség:
- Népességnövekedés: -0,08 % (2005), születések száma: 1 nőre 1,2 születés jut
- Születéskor várható élettartam: férfiak 72 év; nők 79 év
- Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves: 15,4 %; 15-64 éves: 70,6 %; 65 év feletti: 14,0 %
[szerkesztés] Legnépesebb települések
- Városi lakosság: 75 %; vidéki lakosság: 25 %
| Város | Kraj | Lakosság 2001. márc. 1. |
Lakosság 2004. jan. 31. |
|---|---|---|---|
| Prága | Hlavní město Praha | 1 169 106 | 1 170 571 |
| Brno | Jihomoravský | 376 172 | 367 729 |
| Ostrava | Moravskoslezský | 316 744 | 311 402 |
| Pilsen | Plzeňský | 165 259 | 162 627 |
| Olomouc | Olomoucký | 102 607 | 100 752 |
| Liberec | Liberecký | 99 102 | 97 400 |
| České Budějovice | Jihočeský | 97 339 | 94 622 |
| Hradec Králové | Královéhradecký | 97 155 | 94 694 |
| Ústí nad Labem | Ústecký | 95 436 | 93 859 |
| Pardubice | Pardubický | 90 668 | 88 181 |
| Havířov | Moravskoslezský | 85 855 | 84 784 |
| Zlín | Zlínský | 80 854 | 78 599 |
| Kladno | Středočeský | 71 132 | 69 355 |
| Most | Ústecký | 68 263 | 67 815 |
| Karviná | Moravskoslezský | 65 141 | 63 467 |
| Frýdek-Místek | Moravskoslezský | 61 400 | 59 897 |
| Opava | Moravskoslezský | 61 382 | 59 843 |
| Karlovy Vary | Karlovarský | 53 358 | 51 537 |
| Děčín | Ústecký | 52 506 | 51 820 |
| Teplice | Ústecký | 51 060 | 51 193 |
| Chomutov | Ústecký | 51 007 | 50 176 |
| Jihlava | Vysočina | 50 702 | 49 865 |
| Přerov | Olomoucký | 48 335 | 46 938 |
| Prostějov | Olomoucký | 48 159 | 47 165 |
| Jablonec nad Nisou | Liberecký | 45 266 | 44 571 |
| Mladá Boleslav | Středočeský | 44 255 | 42 972 |
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Népesség etnikai összetétele: csehek 94 %; szlovákok 3 %; kissebségek lengyel, német, magyar, roma összesen 3 %
- Vallási megoszlás: római - katolikus 39 %; protestáns 5 %; ortodox 3 %; felekezeten kívüli: 40 %; egyéb 13 %
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
- Mezőgazdaság: a kontinentális éghajlata kedvez a búza, a rozs, a burgonya, a komló, az árpa, a cukorrépa és a len termesztésének.
- Ipar: Főbb ásványkincsei: kőszén, grafit, magnezit, azbeszt,vas, réz és urán.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371 - 1415), Comenius (1592 - 1670), František Palacký (1798 - 1876), Jaroslav Hašek (1883 - 1923), Karel Čapek (1890 - 1938), Bohumil Hrabal (1914-1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.
- Filmművészet
- Zene
A cseh klasszikus zene ismert alkotói: Bedřich Smetana (1824 - 1884), Antonín Dvořák (1841 - 1904), Leoš Janáček (1851 – 1928), Gustav Mahler.
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by