Dánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kongeriget Danmark
Dán Királyság

Dánia zászlaja Dánia címere
Nemzeti mottó: A királynő mottója: Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke (Isten segítsége, az emberek szeretete Dánia erélye)
Himnusz: Der er et yndigt land
Főváros	Koppenhága ((København)) 55°43′É’’ 34°NY′
Államforma	alkotmányos monarchia
- Uralkodó	II. Margit
- Miniszterelnök	Anders Fogh Rasmussen
Hivatalos nyelv	dán1
Terület
- Összes	43 094 km² (131.)
- Víz (%)	1,6
Népesség
- 2006. júliusi becslés	5 434 567[1]  (109.)
- Népsűrűség	126 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
- Összes	187,9 milliárd dollár2 (45.)
- Egy főre jutó	34 740 dollár2
HDI (2003)	0,941 (14.) – magas
Pénznem	dán korona (DKK)
Időzóna	CET2 (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST2 (UTC+2)
Internet TLD	[[.dk2]]
Hívószám	+452
1 Grönlandon a grönlandi nyelvvel együtt, Feröeren a feröeri nyelvvel együtt hivatalos, a német nyelv pedig elismert és védett kisebbségi nyelv Dánia déli részén. 2 Grönland és Feröer nélkül.

A Dán Királyság (dánul: Kongeriget Danmark) független állam Észak-Európában; a legdélebbi és legkisebb skandináv ország. Szárazföldön csak Németországgal határos.

Dánia a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több, mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn, Sjælland és Bornholm.

Dánia alkotmányos monarchia, a világ egyik legrégebbi monarchiája és az Európai Unió tagja. Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer. 2006-ban az ENSZ Biztonsági Tanács választott tagja. A skandináv jóléti modell egyik mintaállama.

Tartalomjegyzék 1 Természeti környezete 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 2 Történelem 3 Államszervezet 4 Közigazgatás 4.1 Közigazgatási reform 5 Népesség 6 Gazdaság 7 Kultúra 8 Sport 9 Források 10 Kapcsolódó szócikkek 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Természeti környezete

Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 (névvel rendelkező) szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A két legnagyobb sziget Sjælland és Fyn. Bornholm szigete az ország többi részétől kissé keletre helyezkedik el, a Balti-tengerben. A nagyobb szigeteket gyakran hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd, a Sjællandot Fynnel összekötő Nagy-Bælt híd és a Fyn és Jylland közötti Kis-Bælt híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést.

[szerkesztés] Domborzat

Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja Møllehøj (171 m), de ugyanazon a környéken (Århustól délnyugatra) több hasonló magasságú domb is található. Az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. A vízfelület nagysága 700 km²^[2].

Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több, mint 7314 km^[3]. Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1-2 m magas árapály miatt a partvonal egy 10 km széles sávban mozog.

[szerkesztés] Vízrajz

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Éghajlat

Dánia éghajlata a mérsékelt égövbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.^[4]

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.^[5]

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelem

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tenúsága szerint kb. Kr.e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.

A dánok elődei 1-400 között érkeztetk a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.

A 8-tól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra, útban a Ferøer-szigetekre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánokat I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.

A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a Kalmari Unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.

Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli szerződés bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620-1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658-1850 és Dán Nyugat-India (Virgin-szigetek) 1671-1917 között.

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.

A porosz-osztrák-dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az I. világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holstein-t a győztes hatalmak, de Dánia félve a német irredentizmustól, visszautasította az ajánlatot a Holstein visszacsatolására vonatkozóan, viszont ragaszkodott népszavazás kiírásához Schleswigben. Ennek megfelelően 1920-ban Észak-Schleswiget (Sønderjylland) vissza is csatolták.

Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széleskörű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.

[szerkesztés] Államszervezet

A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. Az államfő II. Margit királynő. A végreható hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök (Anders Fogh Rasmussen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.

A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2 képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt.

2001. novembere óta Anders Fogh Rasmussen, a jobboldali liberális Venstre párt tagja a miniszterelnök. A II. világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban.

Lásd még: Folketing

[szerkesztés] Közigazgatás

Az ország 13 megyére (amt, tsz. amter) illetve (2006. január 1. óta) 270 helyhatóságra (kommune, tsz. kommuner) oszlik, melyek közül három (Koppenhága, Frederiksberg és Bornholm megyei jogokkal bír.

A megyék és megyei jogú helyhatóságok* 2006. december 31-ig:

1. Bornholms regionskommune* - Rønne
2. Frederiksbergs kommune* - Frederiksberg
3. Frederiksborgs amt - Hillerød
4. Fyns amt - Odense
5. Københavns amt - Glostrup
6. Københavns kommune* - København
7. Nordjyllands amt - Aalborg
8. Ribes amt - Ribe
9. Ringkøbings amt - Ringkøbing
10. Roskildes amt - Roskilde
11. Storstrøms amt - Nykøbing Falster
12. Sønderjyllands amt (Nordschleswig) - Åbenrå (Apenrade)
13. Vejles amt - Vejle
14. Vestsjællands amt - Sorø
15. Viborgs amt - Viborg
16. Århus amt - Århus

Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):

• Færøerne / Føroyar - Tórshavn
• Grønland / Kalaallit Nunaat - Godthåb / Nuuk

Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.

[szerkesztés] Közigazgatási reform

2007. január 1-től Dánia közigazgatását átszervezik. A közigazgatási reform során a 13 megyét 5 régió váltja fel, és a helyhatóságok száma 98-ra csökken. Ez utóbbiak veszik át a megyék feladatainak nagy részét.

Dánia régiói 2007-től:

• Hovedstaden - Hillerød
• Midtjylland - Viborg
• Nordjylland - Aalborg
• Sjælland - Sorø
• Syddanmark - Velje

[szerkesztés] Népesség

Fő szócikk: Dánia népessége

Dánia lakossága 2006. július 1-jén: 5 434 567 fő. Az éves átlagos népességnövekedés 0,33%.^[6]

Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. A bevándorlók és leszármazottaik aránya a népesség 8,5%-a.^[7]

A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Bælttől keletre eső országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km². A legnagyobb városok Koppenhága (Sjællandon), Århus, Aalborg, Esbjerg (Jyllandon) és Odense (Fyn szigetén).

A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik. Sok dán folyékonyan beszéli az angolt is. Dánia lakosságának 95%-a a evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja. A fennmaradó rész többsége más keresztény felekezetekhez tartozik, míg a muszlimok aránya 2% körül van^[8]. Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és más közösség létezik a népegyházon kívül.

[szerkesztés] Gazdaság

Dánia modern piacgazdaság. Korszerű mezőgazdasággal,jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a gabonatermesztés, versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől^[9]. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. Jelentős a 105 000 km²-es tengeri terület is.

Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner).

A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek.^[10] A legtöbb szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független szakszervezetet.

A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006. szeptemberében 3,9% volt (106 251 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005)^[11].

A dán kormáy sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2000. szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését.

Dánia a jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed. Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a férjüktől.

Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (pl. 25%-os ÁFA) nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer párosul.

[szerkesztés] Kultúra

Fő szócikk: Dán kultúra

Oktatás

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és negyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető; a lakosság 99%-a végez (9-10 évig tartó) általános iskolát, 86%-a középiskolát és 41% vesz részt felsőoktatásban.

Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10. osztályok indulnak. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magánoskolák is, például a Waldorf-iskolák.

A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (pl. sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S. Grundtvig vezetett be a 19. században. Ez az oktatási forma a tesztek és osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisai.

Művészetek

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél. (Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat jégfjord is.)

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki elsősorban meséiről (pl. A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút kiskacsa) ismert. Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen Blixen. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen.

A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard íróként is nagy népszerűségnek örvend.

A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

Dánia a némafilm korszkában a világ negyedik filmnagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a világ élvonalába került.

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich.

[szerkesztés] Sport

A legnépszerűbb sportok Dániában a labdarúgás(Bröndby,AB Köbenhavn,FC Köbenhavn,Odense,Aalborg) és a kézilabda. A Dán labdarúgó-válogatott 1992-ben Európa-bajnok lett, a női kézilabda-csapat pedig 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is olimpiát nyert.

A hosszú partszakasz kiváló lehetőséget nyújt a vitorlázáshoz és más vízisportokhoz. A Sjælland körüli regatta egy Helsingørből induló, 2-3 napig tartó vitorlásverseny.

A sík terület miatt a kerékpározás is rendkívül népszerű, ezért is kapta Koppenhága a „kerékpárosok városa” becenevet.

A dán sportolók tollaslabdában is a világ élvonalához tartoznak.

[szerkesztés] Források

1. ↑ Danmarks Statistik - Quarterly Population
2. ↑ CIA - The World Factbook
3. ↑ CIA - The World Factbook
4. ↑ denmark.dk - Climate
5. ↑ Gaisma.com - Sunrise, sunset, dawn and dusk times in Copenhagen, Denmark
6. ↑ CIA - The World Factbook
7. ↑ Danmarks Statistik - Flere indvandrere fra de nye EU-lande
8. ↑ CIA - The World Factbook
9. ↑ CIA - The World Factbook
10. ↑ International Herald Tribune: Workers and bosses: Friends or foes? (2006.01.11.)
11. ↑ Danmarks Statistik - Labour Market

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

dán nyelv, vikingek, Skandinávia, Észak-Európa, északi germán nyelvek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hivatalos

• Dán Királyság - hivatalos honlap (angol, részben német, francia, spanyol is)
• Visit Denmark - hivatalos turisztikai honlap (angol, német, spanyol, olasz)
• Dán Nagykövetség, Budapest (magyar)
• Dán Statisztikai Hivatal (angol)
• Dán Kultúrintézet, Kecskemét (magyar)

Általános

• dánia.lap.hu - Dánia Lap - minden, ami Dánia (www.dania.lap.hu) (magyar)
• Dánia térképe (angol)

Európai országok
	Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
	Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
	Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

Északi Tanács
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland