Örményország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | örmény | ||||
| Főváros | Jereván | ||||
| Elnök | Robert Kocharian | ||||
| Miniszterelnök | Andranik Markaryan | ||||
| Terület – Teljes: – ebből víz: |
138. 29.800 km² 4,7% |
||||
| Népesség – Teljes: – Népsűrűség |
128. 3.326.448 (2003) 112/km² |
||||
| Függetlenség – Kikiáltva – Elismerve |
Szovjetuniótól 1990 augusztus 23 1991 szeptember 21 |
||||
| Vallás | örmény apostoli | ||||
| Kereszténység felvétele | i.sz. 301 | ||||
| Pénznem | Dram (AMD) |
||||
| Időzóna NYISZ |
UTC +4 UTC +5 |
||||
| Himnusz | Mer Hayrenik (Szülőföldünk) | ||||
| TLD | .am | ||||
| Hívószám | +374 |
||||
 |
|||||
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) kis hegyvidéki ország Ázsiában. Területének északkeleti résézt a Kis-Kaukázus, a nagyobb részét az Örmény-magasföld foglalja el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Bár földrajzilag Ázsia területén van, a kultúrája és történelme szempontjából inkább Európához tartozik. A szomszédos Azerbajdzsánnal nemrég vívott háború teljesen tönkretette az ország gazdaságát. A főváros, Jereván területén i. e. 782-ben építtetett egy Erebuni nevű erődöt I. Argisztisz urartui király a kaukázusi barbárok elleni védelmül. Jereván sokáig az Európa és India közti karavánutak egyik fontos kereszteződése volt. A 7. század óta hívják Jerevánnak, ekkor a perzsa uralom alatt álló Örményország fővárosa volt. Stratégiai jelentősége miatt területéért évszázadokon át harcoltak egymással a perzsák, az azerbajdzsániak és az Oszmán Birodalom. 1827-ben az oroszok elfoglalták, a perzsák pedig 1828-ban hivatalosan is lemondtak róla. Az 1917-es orosz forradalom után Örményország független lett, 1920-ban pedig az újonnan megalakult szovjet tagállam, az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság. A Szovjetunió széthullása, 1991 óta az Örmény Köztársaság független állam.
[szerkesztés] Gazdaság
Gazdag ásványkincsvagyona (színesfémek ércei) ad alapot az ipar vezető ágazatának, a fémfeldolgozásnak. Jelentős a gépgyártás és az elektronikai ipar. A kézműiparnak (szőnyegszövés, aranyművesség) nagy hagyományai vannak. A vulkáni kőzetekben képződött termékeny talajokon gyapotot, szőlőt, dohányt és citrusféléket termesztenek. Jereván környékének borászata és konyakkészítése világszerte ismert.
- Szeszipar (örmény konyak)-->
[szerkesztés] Népesség
Fő szócikk: Örmények
90 %-a örmény, 2,5 % kurd, 1,5 %-a orosz. A lakosság többsége katolikus vallású.
[szerkesztés] Közlekedés
Örményországban a vasúthálózat hossza 852 km, a közúthálózaté 15 918 km. Az országban 5 repülőtér van.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Örmény.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Armenica.org
- Örményország földrajzi térképe
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
| Független Államok Közössége (FÁK) |  |
| Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán | |
Based on work by