Maldív-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | dhivehi | ||||
| Főváros és legnagyobb város | Malé |
||||
| Elnök | Maumoon Abdul Gayoom | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
185. 298 km² elhanyagolható |
||||
| Népesség - Teljes (év) - Népsűrűség |
166. 349.106 (2005) 1171/km² |
||||
| GDP (PPP) - Teljes 2005 - GDP/fő |
165. 2 557 millió USD 7324 USD |
||||
| Pénznem | Rúpia (MVR) |
||||
| Időzóna | UTC +5 | ||||
| Függetlenség | 1965 július 26 | ||||
| Himnusz | Gavmii mi ekuverikan matii tibegen kuriime salaam (Nemzeti egységben üdvözöljük a nemzetet) |
||||
| TLD | .mv | ||||
| Hívószám | +960 |
||||
 |
|||||
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország több atollból és kb. 2000 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.
A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.
A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1802-ben brit védnökség lett.
1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát.
A [[második világháború] idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.
1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.
1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország - az Alkotmány megváltoztatásával - elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.
A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
A Maldív-szigetek Földünk egyik legkisebb politikai egysége.
[szerkesztés] Földrajz
A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Srí Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra.
[szerkesztés] A szigetek kialakulása
A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyet a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.
Érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint ez az ország rendelkezik a legalacsonyabban fekvő legmagasabb ponttal, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.
[szerkesztés] Éghajlat
A szigeteken - elhelyezkedésüknek megfelelően - trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 fok alá.
Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a Délnyugat-Monszun, amely májustól októberig tart és az Északkelet-Monszun, amely novembertől áprilisig tart. A Délnyugat-Monszun normál esetben júniusban és júliusban szelet és intenzívebb csapadékot hoz.
[szerkesztés] Élővilág
[szerkesztés] Növényvilág
A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ.
[szerkesztés] Állatvilág
Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják.
[szerkesztés] Közigazgatás
A Maldív Köztársaság 26 atollja összesen 1192 szigetre és 20 kerületre van osztva. Atollvezetők irányítanak, akiket az elnök választ. A főváros Malé a kormány irányítása alatt áll.
[szerkesztés] Politika
A Maldív-szigetek államfői:
| Hivatalban |
|
Születési és halálozási adatok |
|---|---|---|
| 1932-1953 | Sultan Mohammed Shamsudeen III. | nem ismert |
| 1954-1968 | Sultan Mohammed Farid Didi | 1901 -1969 |
| 1968-1978 | Amir Ibrahim Nasir | 1926- |
| 1978- | Maumoon Abdul Gayoom | 1937- |
[szerkesztés] Gazdaság
A világ legszegényebb országai közé tartozik, annak ellenére, hogy egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek.
A bruttó nemzeti össztermék 1997-ben 321,55 millió dollár, illetve lakosonként 1180 dollár volt.
Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát szállítják a szigetre (Indiából).
A mezőgazdaság fő terményei a köles, a manióka és az édesburgonya. A kókuszdió élelmiszerként kerül felhasználásra.
A halászat - különösen a tonhal - a gazdaság legfontosabb ága. A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel.
A pálmafákat rengeteg dologra hasznosítják: olaj, cukor, ecet, tüzelőfa, kötél, csónak és házak építőanyaga.
[szerkesztés] Népesség
A lakosság arab, valamint szingaléz és maláj származású. Az őslakosok közül kb. 100-200 él még. A sziget összes lakója muszlim.
Az ország nyelve a szingalézzel (Srí Lanka hivatalos nyelve) rokon divehi nyelv, az írásuk arab eredetű.
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Könyvek
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
[szerkesztés] Más nyelvű Wikipédia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Startlap-linkgyűjtemény
- További információk a szigetvilágról
- Cikk a szökőárról
- A Malongo klub honlapja
- Útleírás a matula.hu-n
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
Based on work by