Türkmenisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Türkmenistan Jumhuriýäti
Türkmén Köztársaság

(Türkmenisztán zászlaja) (Türkmenisztán címere)
Himnusz	Bitarap, garaşsyz (Türkmenistanyň döwlet gimni.)
Főváros	Aşgabat
Elnök és miniszterelnök	Saparmyrat Nyýazow
Hivatalos nyelv	türkmén
Terület  – Teljes  – ebből víz	51.  488.100 km²  4,9%
Népesség  – Teljes  – Népsűrűség	112.  4.952.081  10,15/km²
Függetlenség  - Kikiáltása  - Elismerve	Szovjetuniótól 1991 október 27 1991 december 8
Pénznem	Türkmén manat (TMM)
Időzóna	UTC +5
TLD	.tm
Hívószám	+993

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Politika 3 Emberi jogok 4 Tartományok 5 Földrajz 6 Gazdaság 7 Népesség 8 Kultúra 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt, az i.e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.

Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei tárboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.

Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Asgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Nagyjából ebben az időszakban jött létre a legendás Selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.

Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Ma'mun kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.

A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagyerejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő ethnolingvisztikai csoportot alkottak. Amint a türkmének vándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Manggislak-félszigetről az iráni határvidék és az Amu-Darja folyóvölgye irányába, az akkori türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.

1894-re a császári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió 15 tagállamának egyikévé vált. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.

A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápol, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeret fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.

[szerkesztés] Politika

Türkmenisztán államformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, A Nagy Türkmenbasi, egy személyben az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.

[szerkesztés] Emberi jogok

Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban az emberi jogi kérdések nagy részét képezi a vallásszabadság problematikája. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. Komolyan érintik a hatósági akadályok a protestáns keresztény követőket, valamint olyan csoportokat, mint a Jehova Tanúi és a Hare Krishna. A Hare Krishna követők nem gyűjthetnek adományokat az ország repülőterén, a Türkménbasi Repülőtéren.

[szerkesztés] Tartományok

Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:

Tartomány	ISO 3166-2	Főváros	Terület (km²)	Lakosság (1995)	Sorszáma
Asgabat		Asgabat		604,000
Ahal tart.	TM-A	Asgabat	95,000	722,800	1
Balkan tart.	TM-B	Balkanabat	138,000	424,700	2
Dashhowuz tart.	TM-D	Daşoguz	74,000	1,059,800	3
Lebap tart.	TM-L	Turkmenabat	94,000	1,034,700	4
Mary tart.	TM-M	Mary	87,000	1,146,800	5

[szerkesztés] Földrajz

Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének 90%-át a Karakum sivatag foglalja el. Az ország középső részén terül el a Turán mélyföld és a Karakum-sivatag, ezek síkságok. A Kopet Dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében kimerítik az említésre méltó domborzatokat. Az ország folyói az Amu Darja, a Murgap és a Hari Rud.

Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető.

További városok: Türkmenbaşy (korábban Krasznovodszk) és Daşoguz.

[szerkesztés] Gazdaság

Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény természtésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 5. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa és kőolajbányászata is jelentős.

Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. Az ország gazdasági kilátásai azonban nem túl rózsásak, elsősorban a nagyfokú szegénység és a külföldi adósság terhei miatt.

Nyýazow elnök országa bevételének nagyrészét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz-, és áramszolgáltatást ígért népének, ez meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.

[szerkesztés] Népesség

Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".

Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. Ennek időtartamát a közelmúltban csökkentették 11-ről kilenc évre.

[szerkesztés] Kultúra

• Akhal-Teke lótenyésztés
• Szőnyegek
• Geok-Tepe
• Türkmenisztán vallási élete
• Merv
• Türkmenisztán zenéje

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Türkmenisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Türkmenisztán térkép
• A Türkmenisztán projekt - heti hírek és elemzések angolul és oroszul
• Freedom House éves jelentése a szabadságról - Freedom House report on Turkmenistan from 2004
• Amnesty International éves jelentése 2004-ből
• Forum 18 vallásszabadsági felmérés/elemzés Türkmenisztánban
• Repedések a márványban: Türkmenisztán hanyatló diktatúrája, International Crisis Group jelentése 2003-ból - ingyenes regisztráció szükséges a teljes jelentés megtekintéséhez
• Ez gáz: a türkmén-ukrán gázüzlet visszásságai Global Witness 2006 áprilisi jelentése Türkmenisztán nemzeti erőforrásaiból származó bevételei kezeléséről, amelyet a frankfurti Deutsche Bank-ban helyeztek el

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán