Egyesült Királyság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Dieu et mon droit (királyi mottó) God and my right (nem hivatalos) |
|||||
 |
|||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| Hivatalos nyelv | nincs (de facto az angol)1 | ||||
| Főváros | London |
||||
| Legnagyobb város | London | ||||
| Királynő |
II. Erzsébet |
||||
| Miniszterelnök | Tony Blair | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
77. 244 820 km² 1,3 % |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
21. 60 441 457 fő 246 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
6. 1 825 837 millió USD 28 877 USD |
||||
| Pénznem | Angol font (GBP) |
||||
| Időzóna | UTC 0 (NYISZ: van) | ||||
| Függetlenség Act of Union2 |
1801 |
||||
| Himnusz | God Save the Queen | ||||
| TLD | .uk3 | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | GB | ||||
| Hívószám | +44 |
||||
| 1 Hivatalosan elismert regionális nyelvek: velszi, skót gael, ír gael, kornvalli, manx gael, skót és ulszteri skót 2 Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága néven, majd 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága |
|||||
 |
|||||
Az Egyesült Királyság (magyarul többnyire Nagy-Britannia, angolul United Kingdom vagy Britain) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország. Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részén helyezkedik el. A Nagy-Britannia elnevezés a pontos földrajzi értelmében csak a Brit-szigetet jelöli (The island of Great Britain), az Ír-szigeten található Észak-Írország nélkül. Az ország teljes neve ezért Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland).
A két fő szigeten található területein kívül mintegy 1000 kisebb-nagyobb sziget is az Egyesült Királyság részét képezi. Kivétel a Man-sziget és a Franciaország partjai mellett található Csatorna-szigetek, amelyek a brit korona függő területei, de nem tartoznak az Egyesült Királysághoz.
Az Egyesült Királyság az ENSZ, az Európai Unió, a NATO és az OECD tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles[1]). E szigetek közül a legjelentősebbek: a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man-sziget.
[szerkesztés] Domborzat
A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-skót-felföld legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természetes határát. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység vagy Cambriai-hegység északi része kaledóniai, déli része variszkuszi eredetű. A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei üledékekből épül fel. Megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és Franciaországban folytatódnak. A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 celsius fok között ingadozik, a júliusi 14-17 celsius fokozott. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
A brit alkotmány úgynevezett történelmi alkotmány, amely nem egy dokumentum, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusokkal.
A monarchia: A királynő nemcsak az államfő, hanem a nemzet egységének jelképe. Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között, amikor forradalom és polgárháború volt.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A legfőbb törvényhozó szerv a Parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.
A palament két részből áll, a Lordok Házából és a választott Alsóházból. A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli. Valamennyien egyéni választókerükletekből kerülnek be. A Munkáspárti (Labour), konzervatív (Tory) és liberális (Whig) képviselők aránya :... A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari terüeletekről kerülnek ki.
Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.
Az anglikán egyház az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb szintű püspöke a Canterbury érsek. Az angol jogrendszer a régi "common" és "equity" jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.
A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.
[szerkesztés] Jogrendszer
Az angol jognak három jogforrása van, nevezetesen
1. a common law, amely az emberi jogok íratlan szabályaiból áll. Egyes bűncselekmények (pl. az "offense") még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra (pl. a gyilkosság "murder").
2. a civil law, amelynek tartalma a kodifikált, azaz a parlamenti jogalkotók által hozott, kötelező törvények és jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári polgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.
3. a criminal law, azaz az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act).
A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyartól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.
Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A "solicitor" kapja a klienstől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva a "barister" jár el a bíróságon, és neki kell a végén komoly összeget fizetni, amiből kifizeti a solicitort.
Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (pl. fegyvertelenül járőröző, de két méteres rendőrök stb.).
További érdekesség, hogy a törvény szerint mindeki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad.
Végül az is ide tartozik, hogy míg Nagy - Britannia a szabad véelménymegfogalmazás és nézethangoztatás egyik élharcosa, a bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani - véleménye peres ügyben csak az igazságügyi szakértőknek lehet.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészet
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Történelem
A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt.
Julius Caesar i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i. sz. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált!
- 597 Szent Ágoston megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
- 789-795 Az első viking támadások
- 832-860 A skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
- 860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és kelet Merciát.
- 871-899 Nagy Alfréd uralkodása Wessex-ben
- Normann hódítás. 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastingsi csatában, és övé lesz a trón
- 1215 Földnélküli János király aláírja a Magna Charta-t
- 1301 I. Edward meghódítja Wales-t.
- 1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
- 1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
- 1348-1349 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egy harmadát
- 1381 Parasztlázadás Angliában (Wat Tyler)
- 1455-1487 A rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között. A végén VI. Henrik (Richmond) trónra lépésével egyesül a két dinasztia, és megkezdődik a Tudor korszak.
- 1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
- 1534-1540 Az angol reformáció. VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat.
- 1536-1542 Anglia és Wales uniója
- 1547-1553 A protestantizmus hivatalos vallássá válik.
- 1553-1558 Katolikus reagálás I. (Véres) Mária alatt.
- 1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
- 1558-1603 I. Erzsébet, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
- 1588 Legyőzik a spanyol armadát (hadiflottát)
- 1590-1613 (kb) Ekkor íródnak Shakespeare művei
- 1603 Skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete.
- 1642-1651 Polgárháború a király és a parlament között
- 1649 Kivégzik I. Károlyt.
- 1653-1658 Oliver Cromwell "protektorátusa"
- 1660 A monarchia visszaállítása: II. Károly
- 1688 A dicsőséges forradalom. A Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária trónrakerülése.
- 1707 Anglia és Skócia egyesítése
- 1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom
- 1761 a csatornák építésének megkezdése
- 1775-1783 Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat
- 1793-1815 Napoleoni háborúk
- 1801 Nagy-Britannia és Íroszág egyesítése
- 1825 Az első vasútvonal (személyvonat) megnyitása
- 1829 A katolikusok emancipációja
- 1825-től Viktória királynő uralkodása.
- 1840-es évek India meghódítása, majd a század második felében afrikai gyarmatok. Kiépül a Brit Birodalom.
- 1898-1902 A búr háború
- 1914-1918 Az I. világháború
- 1921 Angol-ír szerződés; a szabad ír állam megalakulása
- 1939-1945 A II. világháború
- 1952 II. Erzsébet trónrakerülése
- 1950-es évek második fele-1960-as évek első fele. A gyarmatok többsége függetlenséget kap.
- 1973 belépés a Közös Piacba
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ A földrajzi British Isles kifejezéssel szemben az alig különböző, de kizárólag politikai értelemben használt British Islands kifejezés csak az Egyesült Királysághoz tartozó területeket jelenti, tehát nem foglalja magában a mai Írországot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Angliai képek
- Nagy-Britannia domborzati térképe
- Nagy-Britannia Turisztikai hivatala
- angolvarosok.lap.hu (linkgyűjtemény)
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by