Irán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: —'Függetlenség, szabadság, iszlám köztársaság' 'esteghlâl, âzâdi, jomhoorie eslâmi' (perzsa) | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | Perzsa | ||||
| Főváros | Teherán | ||||
| Legfelsőbb vezér | Ali Khamenei | ||||
| Elnök | Mahmud Ahmadinedzsad | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
17. 1 648 ?195 km² 0,7% |
||||
| Népesség - Teljes (július 2005) - Népsűrűség |
18. 68 017 860 41/km² |
||||
| Pénznem | Iráni riál (IRR) |
||||
| Időzóna | UTC +3.30 | ||||
| Himnusz | Sorood-e Melli-e Jomhoori-e Eslami | ||||
| TLD | .ir | ||||
| Hívószám | +98 |
||||
 |
|||||
Irán (perzsául: ایران) egy közel-keleti ország, mely Délnyugat-Ázsiában található. Szomszédai északon Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán, keleten Pakisztán és Afganisztán, nyugaton Törökország és Irak. Noha az országot a helyiek már legalább az Achamén-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak Perzsiaként ismerték. 1959-ben Mohammed Reza Pahlavi sah bejelentette, hogy mindkét megnevezés használható. A Khomeini ajatollah vezette 1979-es forradalmat követően az országot átnevezték Iráni Iszlám Köztársasággá (جمهوری اسلامی ایران), mellyel Irán államformája teokratikus (iszlám) köztársasággá alakult. Az Irán szó rokonértelmű a szó árja jelentésével: „Az árják földje.”
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Terminológia
Irán vagy Perzsia népe országát egykor Arianámnak vagy Eransahrnak hívta (a szasszanida időszak óta). Az Arianám az Irán szó ősi formája és voltaképpen az árja szó többes száma, melynek így jelentése: „Az árják (földje)”. A Perzsia kifejezést az európai országok használták az ország jelölésére a Perzsa Birodalom achamenida dinasztiája óta, a Kr. e. 6. századtól. (ld. Irán/Perzsia megnevezési ellentmondásai).
[szerkesztés] Történet
Fő cikk: Irán története
Irán nemzeti története Perzsiához nyúlik vissza, amely birodalom a Kr. e. 6. században emelkedett fel, az achamenida dinasztia uralkodása idején. Ez a hatalmas birodalom a mai Görögország keleti részétől Északnyugat-Indiáig terjedt. Nagy Sándor (harmadjára) meghódította Perzsiát, de halála után Perzsia visszanyerte önállóságát előbb a Párthus, majd a Szasszanida Birodalom formájában. Az utóbbit az arabok hódították meg a 7. században.
A 16. században újra önállóvá vált az ország a Szaffavidák, majd más uralkodók alatt, akiket sahoknak hívtak. A 19. században Perzsiát Oroszország és az Egyesült Királyság is nyomás alatt tartotta, minek következtében megkezdődött a modernizáció, amely folytatódott a 20. században is. A 20. századra a perzsák változásokat kívántak, amely igény az 1905-es és 1911-es alkotmányos forradalomban jelentkezett. 1953-ban Irán miniszterelnökét, Mohammed Mosszadeket – akit két alkalommal is képviselőnek választottak (1923 és 1944), majd 1951-től az ország miniszterelnöke volt – elmozdították a hatalomból egy komplex államcsíny révén, melyet a brit és az amerikai titkosügynökségek szerveztek meg („Ajax-hadművelet”).
Jónéhány történész úgy gondolja, hogy ez az elbitorlás annak a következménye, hogy Mosszadek államosítani akarta Irán kőolajkészleteit. Mosszadek bukását követően Mohammad Reza Pahlavi sah, Irán uralkodója egyre diktatórikusabban kormányzott. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hathatós támogatását élvezve a sah tovább modernizálta az iráni ipart, de eltiporta a polgári szabadságjogokat. Autokratikus uralma, melynek része volt a szisztematikus kínzás, és más emberi jogi sérelmek, végül 1979-ben az iráni forradalom-ba torkolltak, és rezsimének megdöntéséhez vezettek. Különböző csoportok több, mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah vezetésével, aki a tömeg támogatását is élvezte.
Az új teokratikus politikai rendszer intézményesített néhány iszlám reformot és nyugat-ellenes irányra állt át. Irán különösen távolságtartóvá vált az Egyesült Államokkal szemben, az 1953-as puccsban való részvétele okán, amely kiszorított egy választott kormányt, hogy a sah elnyomó rezsimével cserélje fel azt. Emellett nyilatkozatot tett arról, hogy nem ismeri el Izrael állam létezését. Az új kormány ösztönzőleg hatott különféle csoportokra, melyet a nyugati világ nagy része fundementalistaként könyvel el. Ennek következtében némely országok, közöttük az Amerikai Egyesült Államok Iránt ellenséges hatalomként tartják számon.
1980-ban Irak megtámadta Iránt. A pusztító iraki-iráni háború 1988-ig folytatódott. Azonban néhány éve a demokratikus poltikai szerkezet jónéhány reformista politikus megválasztását tette lehetővé, úgymint a volt miniszterelnökét (Mohammad Khatami). A vita a reformisták és a konzervatívok között ma is folytatódik az ország jövőjéről, a választási rendszer keretein belül.
[szerkesztés] Földrajz
Területének központi részét sivatagos, sztyepp borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Elburz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.
Fontosabb ásványkincsei a kőolaj, a feketeszén, a vas- és színesfémércek. A mezőgazdaság számára a Kaszpi-tenger mellett elterülő termőföldek a legértékesebbek; itt gabonaféléket, rizst, gyapotot, gyümölcsöt és teát termesztenek. Sokan foglalkoznak nomád kecske- és juhtenyésztéssel.
Irán Lásd még: Az iráni királyságok teljes listája
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Irán.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Irán térkép (magyar nyelvű)
Based on work by