Andorra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó : Virtus Unita Fortior (Latin: Egységben erősebb az erény) |
|||||
 |
|||||
| Államforma | Parlamentáris társhercegség | ||||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||||
| Főváros | Andorra la Vella | ||||
| Francia társherceg | Jacques Chirac | ||||
| Spanyol társherceg | Joan Enric Vives i Sicilia | ||||
| Kormányfő | Marc Forné Molné | ||||
| Terület - teljes - % víz |
179. 468 km² elhanyagolható |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - Népsűrűség |
183. 70 549 150,7/km² |
||||
| Függetlenség | 1278 | ||||
| Pénznem | Euró¹ (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||
| Himnusz | El Gran Carlemany | ||||
| TLD | .ad | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | AND | ||||
| Hívószám | +376 |
||||
| ¹1999 előtt francia frank és spanyol peseta | |||||
 |
|||||
|
Az Andorrai Hercegség egy Európában, a Pireneusokban található hercegség, Franciaország és Spanyolország között. Egykor elszigetelt volt, ma virágzó ország; utóbbi a turizmusnak és adóparadicsom jellegének köszönhető. Nemzetközi tagsága:
|
[szerkesztés] Földrajz
Szócikk: Andorra földrajza
[szerkesztés] Domborzat
Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1 996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2 946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Történelem
Szócikk: Andorra történelme A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.
1934-ban egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
Szócikk: Andorra közigazgatása
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.
A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente, közvetlen népszavazással választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern).
Lásd még: Andorrai társhercegek listája
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Andorra közigazgatásilag hét közösségre (parish, katalánul: parròquia, többes szám - parròquies) oszlik:
- Andorra la Vella
- Canillo
- Encamp
- Escaldes-Engordany
- La Massana
- Ordino
- Sant Julià de Lòria
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Lakossága: korábbi adatok:
- Népsűrűség:
- Népességnövekedés:
- Születéskor várható élettartam:
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az andorraiak kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33 százalékát alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (43 százalék), a további nagy csoportokat a portugálok (11 százalék) és a franciák (7 százalék) alkotják. A fennmaradó 6 százalékot egyéb nemzetiségek alkotják.
A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Szócikk: Andorra gazdasága
Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80 százalékát hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.
A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez. A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2 százaléka megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh. Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti.
Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Egyéb témák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Andorra.ad - Andorra hivatalos weblapja
- Govern d'Andorra - Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
- Andorra Online - Vegyes Andorrával kapcsolatos témák
- Andorra földrajzi térképe
- Borisz, Andorra fejedelme
- Andorra hójelentése magyarul - Hójelentés.hu
- Google Maps
 Andorra |
|||
| Andorra la Vella | Andorrai települések listája | Andorra földrajza | Andorra távközlése | Andorra történelme | Andorra közigazgatása | Andorra címere | Andorra zászlaja | Andorrai himnusz | |||
Based on work by