Szlovénia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szlovén Köztársaság (szlovénül: Slovenija - Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Szlovénia, Jugoszlávia korábbi tagköztársasága 1991 óta független állam, 2004. május 1. óta pedig az Európai Unió tagja.
Hazánkban őslakos kisebbség, a magyarok bejövetele előtt letelepült. TöbbségükSzentgotthárd térségében él.
|
|||||
| mottó : nincs | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelvek | szlovén, olasz¹, magyar¹ | ||||
| Főváros | Ljubljana | ||||
| Elnök | Janez Drnovšek | ||||
| Miniszterelnök | Anton Rop | ||||
| Terület
|
150.
|
||||
| Népesség
|
142.
|
||||
| Függetlenség -kikiáltása -elismerése |
Jugoszláviától 1991. június 25. 1992 |
||||
| Pénznem | Tolar (SIT) |
||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||
| Nemzeti himnusz | Zdravljica | ||||
| TLD | .si | ||||
| Hívószám | +386 |
||||
| ¹az olasz és magyar kisebbségi önkormányzatok körzeteiben | |||||
 |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Szócikk: Szlovénia földrajza
Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav-hegy (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5 593 négyzetkilométere rét, legelő, 2 471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata a tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2°C januárban és 21°C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
Szócikk: Szlovén történelem
Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először Magyarország majd a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén, és egyben az első szláv állam, Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.
1000 körül keletkeztek a Freising kéziratok, amelyek az első írásos szlovén és szláv nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került. A középkorban, egészen a török háborúkig az akkori szlovénségnek egyesek szerint negyede Magyarországon élt. A törökök elől több ezren menekültek a Habsburg birodalom területére a 16.-17. században. Az Osztrák-Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz és Gradisca nagy részét, valamint Isztria és Stájerország egyes területeit.
A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941-1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, melyet a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követ. Július 7-re elhallgatnak a fegyverek, véget ér a szlovéniai tíznapos háború. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba pedig 2004. május 1-jén lépett be.
[szerkesztés] Államszervezet
Szócikk: Szlovénia államszervezete
A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.
A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági, szociális, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.
Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Szócikk: Szlovénia közigazgatása
Szlovénia 12 régióra (regija), azon belül 193 járásra (občina) van osztva.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
- Fő szócikk: Szlovénia hadereje
[szerkesztés] Gazdaság
Szócikk: Szlovénia gazdasága
A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.
[szerkesztés] Közlekedés
Szócikk: Szlovénia közlekedése
[szerkesztés] Népesség
Szócikk: Szlovénia demográfiája
[szerkesztés] Általános adatok
A születéskor várható élettartam 2000-ben 71,8 év volt a férfiaknak és 79,5 év a nőknek.
95 fő / km² népsűrűségével Szlovénia az európai országok népsűrűség szerinti listája hátsó részén foglal helyet (összehasonlításul: Hollandia 320 fő / km², Olaszország 195 fő / km²). A lakosság kb. 50 százaléka városlakó.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5% - 0,5%). A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és olasz nyelv is hivatalos.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
- Filmművészet
- Zene
Szlovénia híres szülöttei közé tartozik Jožef Stefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matematikus. Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.
| Dátum | Magyar név | Szlovén név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. és 2. | Újév | Novo leto | |
| Február 8. | Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep | Prešernov dan, slovenski kulturni praznik | France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep |
| - | Húsvét vasárnap és hétfő | Velika noč in velikonočni ponedeljek | Munkaszüneti nap, a dátum változó |
| Április 27. | A megszállók elleni felkelés napja | Dan upora proti okupatorju | Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja |
| Május 1. és 2. | A munka ünnepe | Praznik dela | |
| - | Pünkösd vasárnapja | Binkoštna nedelja | Munkaszüneti nap, a dátum változó |
| Június 25. | A szlovén állam ünnepe | Dan državnosti | A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Marijino vnebovzetje (veliki šmaren) | Munkaszüneti nap |
| Október 31. | A reformáció napja | Dan reformacije | Munkaszüneti nap |
| November 1. | Az Emlékezés napja | Dan spomina na mrtve | Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih) |
| December 25. | Karácsony | Božič | Munkaszüneti nap |
| December 26. | A függetlenség napja | Dan neodvisnosti | Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja |
Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.
[szerkesztés] Egyéb témák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szlovénia hójelentése magyarul - Hójelentés.hu
- A szlovén kormány honlapja (angol nyelvű)
- Szlovén turisztikai információk (angol nyelvű)
- InfoSlovenia.be (információk Szlovénia) (angol nyelvű)
- Turisztikai Szlovéniáról
- Szlovénia domborzati térképe
- Fényképek Ljubljana-ról
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
Based on work by