Bulgária
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Съединението
прави силата |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | Bolgár | ||||
| Főváros | Szófia (София) | ||||
| Elnök | Georgi Parvanov (Георги Първанов) | ||||
| Miniszterelnök | Szergej Sztanisev (Сергей Станишев) | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
103. 111 002 km² 0.3% |
||||
| Népesség
|
88.
|
||||
| Függetlenség | az Oszmán Birodalomtól | ||||
| Pénznem | Leva (BGN) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Himnusz | Mila rodino (Мила родно) (Édes hazám) |
||||
| TLD | .bg | ||||
| Hívószám | +359 |
||||
|
|||||
Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
- Legnagyobb hossza: 520 km, legnagyobb szélessége: 330 km
- Határok: északon Románia – 609 km, legnagyobb részben a Duna által (470 km), nyugaton Szerbia – 506 km, délen Görögország – 493 km, Törökország – 259 km, keleten Fekete-tenger – 378 km.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:
- Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vizszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
- Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
- A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
- Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
- Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto-Botev-csúcs.
A Balkán-hegység déli oldalán medencék sorakoznak: Szófiai-medence, Zlatica-medence, Pirdopi-medence, Karlovói-medence, Kazanlaki-medence, Szliveni-medence.
- Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
- Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila hegységben.
- Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m
[szerkesztés] Vízrajz
- Legjelentősebb folyók: a Duna (Dunav), a Marica-bolgár szakasza 322 km, az Iszker 368 km, a Sztruma, a Jantra és a Tundzsa.
- Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszker-víztároló, Sztudenkladeneci-víztároló.
[szerkesztés] Éghajlat
Télen a hőmérséklet 0 és -7 C között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála - 20 C-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás -különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28-30 C körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
A Balkán-félsziget északkeleti részén elhelyezkedő Bulgária földrajzi helyzete nagyon kedvező. Mindig is jelentős tranzitország volt és ma is az a nyugati és keleti államok között. A bolgár-türk törzsek (egy másik hipotézis szerint a bolgárok, nem türk, hanem iráni nép), az ún. ősbolgárok Közép-Ázsia területéről érkeztek a Fekete-tenger északi vidékére, ahol a Türk Kaganátustól való elszakadás után 632-ben alapították meg Nagy Bulgáriát. 681-ben Aszparuh kán vezetésével a bolgárok átlépik a Dunát, s a Dunától délre legyőzik IV. Konsztantinosz bizánci császár egyik hadseregét. Az elterjedt változat - tévesen - ezt az évet (681-et) jelöli meg az első bolgár állam megalapítása éveként, valójában azonban 681-ben csupán kiterjed a bolgár állam a Dunától délebbre, új, addig bizánci fennhatóságú területek hódítva meg. Bulgária 1018-ban bizánci fennhatóság alá került. Függetlenségét 1186-ban nyerte vissza. Az 1396-ig fennálló második bolgár állam három részre szakadt, s ezeket a Oszmán Birodalom sorra meghódította és így közel öt évszázadra török uralom alá került. Függetlenségét az 1878-as orosz–török háború révén nyerte vissza (1878-tól autonóm fejedelemség, 1908-tól független királyság), déli határmenti területeit viszont csak az 1912-13-as balkáni háborúk után csatolták ismét az országhoz. Az első világháborúban a központi hatalmak oldalán az ország elvesztette az Égei-tenger partvidékét (Trákiát), Dél-Dobrudzsát és a nyugati határvidék néhány körzetét. Németország oldalán bekapcsolódott a második világháborúba is. 1946-ban kikiáltották a népköztársaságot. A 43 éven keresztül fennmaradt, Georgi Dimitrov, Valko Cservenkov és Todor Zsivkov által fémjelzett szocialista társadalmi-gazdasági rendszer után 1989-ben kezdődött meg a rendszerváltozás, de a tényleges piacgazdasági reformokra csak 1997-től került sor. Várhatóan 2007-ben válik az Európai Unió tagjává.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Bulgária parlamentáris köztársaság az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint. Ez rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai pluralizmust és a piacgazdaságot.
Bulgária elnökei: Vaszil Kolarov (1946-1947), Mincso Nejcsev (1947-1950), Georgi Damjanov (1950-1958), Dimitar Ganev (1958-1964), Georgi Trajkov (1964-1971), Todor Zsivkov (1971-1989), Petar Mladenov (1989-1990), Zselju Zselev (1990-1997), Petar Sztojanov (1997-2002), Georgi Parvanov (2002-2012)
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 28 megyére oszlik (области/oblasti), melyek a következők:
- Благоевград (Blagoevgrad)
- Бургас (Burgas)
- Варна (Varna)
- Велико Търново (Veliko Târnovo)
- Видин (Vidin)
- Враца (Vraca)
- Габрово (Gabrovo)
- Добрич (Dobrič)
- Кърджали (Kârdžali)
- Кюстендил (Kjustendil)
- Ловеч (Loveč)
- Монтана (Montana)
- Пазарджик (Pazardžik)
- Перник (Pernik)
- Плевен (Pleven)
- Пловдив (Plovdiv)
- Разград (Razgrad)
- Русе (Ruse)
- Силистра (Silistra)
- Сливен (Sliven)
- Смолян (Smoljan)
- София (Sofija)
- София-град (Sofija-grad)
- Стара Загора (Stara Zagora)
- Търговище (Târgovište)
- Хасково (Haskovo)
- Шумен (Šumen)
- Ямбол (Jambol)
[szerkesztés] Politikai pártok
- Bolgár Szocialista Párt (BSP) - a Bolgár Kommunista Párt utódja
- Demokratikus Erők Szövetsége (UDK)
- Bolgár Nemzeti Parasztszövetség (BZNS)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Bulgária hadereje
Katonai költségvetés (2003): 400 millió USD, a GDP 2,6 %-a. Teljes személyi állomány(2004): 45 000 fő. Szolgálati idő: 9 hónap.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 7 621 000 fő. A fővárosban, Szófiában (Szofija) közel 1 195 000 fő él.
- Népsűrűség: 68,7 fő/km².
- Népességnövekedés: -1,1%. Igen magas a kivándorlás aránya.
- Születéskor várható átlagos élettartam 72 év.
- Csecsemőhalandósági ráta: 14,2 ezrelék.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Az ország legnépesebb települései (2004. december):
- Szófia 1 138 950 lakos
- Plovdiv 378 000 lakos
- Várna 343 722 lakos
- Burgasz 289 529 lakos
- Russze 158 201 lakos
- Sztara Szagora 141 489 lakos
- Pernik 141 223 lakos
- Pleven 115 354 lakos
- Szliven 96 010 lakos
- Dobrics 94 078 lakos
- Sumen 86 774 lakos
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A hivatalos nyelv a bolgár. Népek: bolgár 84%, török 10%, cigány 4%, egyéb 2%. Vallások: bolgár ortodox (a lakosság 84%-a ehhez a felekezethez tartozik) muzulmán (15%), római katolikus (1%).
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Bulgária 1996-97-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (pl. a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.
[szerkesztés] Általános adatok
- A nemzeti valuta a leva.
- GNP: 12,6 milliárd USD.
- A GNP/fő adatai: 1560 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatás 58%.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Bulgária nagymúltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.
Mezőgazdasági termékei:
- Észak-Bolgár-tábla: búza, kukorica, napraforgó, a domboldalakon szőlő, gyümölcsfák
- Balkán-hegység: juh-, kecske-, és kisebb mértékben szarvasmarha, a medencékben rózsakertészetek
- Marica-alföld: öntözéses gazdálkodás, gyapot, rizs, korai zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlők
- Rodope, Sztruma-völgy: dohány.
[szerkesztés] Ipar
- Energiatermelés: A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozdoluji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltéle volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.
- Feldolgozó ipar: Az ipari szerkezet átalakításának a mai napig a legnagyobb kérdése a gépgyártás jövője.
[szerkesztés] Kereskedelem
A gépgyártás összeomlása nyomán a legfontosabb kiviteli cikkeivé a textil- és élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági termékek váltak. Mivel a hazai energiatermelés értéke messze nem fedezi a szükségleteket, az összes import 1/3-át jelenleg is az energiahordozók teszik ki, amelyek főleg Oroszországból érkeznek. Bár az utóbbi években exportja jelentősen nőtt, értéke még így is alacsony, mindössze közel 5 milliárd USD. Egyébként külkereskedelmi irányai is jelentősen megváltoztak az utóbbi években, exportjának közel 20%-a Görögországgal és Törökországgal bonyolódik le. Görögországgal - mint az egyetlen szomszédos EU tagállammmal - már több, határon átnyúló, szubregionális szintű eggyüttműködés van érvényben. Az utóbbi években szabadkereskedelmi szerződést írt alá Törökországgal is.
[szerkesztés] Közlekedés
Bulgária jól fejlett távolsági buszjárat hálózattal rendelkezik. Ez jellemző nem csak a nagyvárosok közötti, hanem a legkisebb falvak közötti közlekedésre is. A nagyobb városok autóbusz állomással rendelkeznek, amelyek gyakran a vasútállomás mellett találhatók. Autóbuszjegyeket úgy az állomáson, mint az autóbuszban is meg lehet vásárolni.
Vasúti hálózat: Szinten jól fejlett. Még a másodosztályú állomáshelyeken is naponta átlagosan egyszer járnak vonatok. Jegyeket a vasútállomásokon lehet beszerezni. Abban az esetben, ha egy kisebb állomáson száll fel, ahol nincs jegypénztár, akkor a vasúti jegyet a vonaton a jegykezelőtől is megveheti.
Rent-a -car: Ezt a szolgáltatást, nagyvárosokban és üdülőhelyeken lehet igénybe venni. Általában az a gyakorlat, hogy letétet és a napi díjat előre ki kell fizetni. Továbbá feltétlen szükséges a jogosítvány bemutatása (nemzetközi jogosítvány). Majd miután a személyautó épségben visszaszolgáltatásra kerül, a letétet is visszafizetik.
Taxi szolgáltatás: A nagyvárasokban a taxik mennyiségileg megfelelőek, viszont azokon a helyeken, amelyeket a turisták nem látogatják, a taxik száma nem megfelelő. A taxi tarifáik kilométer szerint vannak meghatározva, annak függvényében, hogy mely taxi-szolgáltató céget veszi igénybe. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a taxi ablakára ragasztott címkén levő tarifa összegét. Lehetőleg ne vegyék igénybe a vasútállomáson, vagy repülőtéren tett ilyen jellegű ajánlatokat, mert azok tarifái sokkal magasabbak. Mindig kérje meg a taxisofőrt, hogy kapcsolja be a taxiórát, amely a kilométereket és a kifizetendő összeget mutatja, ahelyett, hogy megegyezne vele, hogy meghatározott távolságra meghatározott összegért elvigye Önt, de kikapcsolt taxiórával.
Tömegközlekedési eszközök: Megyei jogú központokban, és néhány városban vannak autóbuszok és trolibuszok is. Szófiában pedig, ezeken kívül metró és villamos közlekedés is létezik. A fővárosban a tömegközlekedéshez szükséges jegyeket és bérleteket újságárusoknál és az erre a tevékenységre kijelölt helyen lehet beszerezni, amelyek leggyakrabban a megállókban találhatók. A tömegközlekedési eszközre való felszállás után azonnal kezelni kell a jegyet. Ha a tömegközlekedési eszközre nagyobb tömegű csomaggal szállt föl, akkor még egy jegyet kell kezelnie. Vidéki városokban a tömegközlekedési eszközökben jegyellenőrök is adnak el jegyeket. Viszont ajánlatos a jegyet előzetesen megvásárolni.
Szófiában un. iránytaxik (15 főig) is „ léteznek, amelyek előre meghatározott útirányban közlekednek. Ezeknek nincsenek kijelölt megállóhelyei, de integetéssel meg lehet őket állítani, illetve leszálláskor szólni kell sofőrnek, hogy hol szeretne leszállni. Ennek szolgáltatásnak az ára 1 leva, amit a sofőrnek kell átadni.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Kulturális örökség
Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak: történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti reneszánsz idejéből fennmaradt történelmi emlékművek. Továbbá a nagyvárosok megőrzött építészeti együttesei valamint eredeti atmoszférát és egykori tipikus, reneszánsz korabeli bolgár építészetet megőrzött egész falvak, városok: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna, Arbanaszi, Bozsenci, Zseravna, Melnik, Banszko, Kovacsevica, Neszebar, Szozopol. stb. Bulgáriában sok (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii. trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.
[szerkesztés] Unsesco védnökség alatt lévő emlékművek
Bulgáriában hét történelmi - kulturális emlékmű és két rezervátum található, amelyek az UNESCO világörökség védnökségi listájában szerepelnek: a Szvestariban található - trak sírhely, Kazanlakban található -trak sírhely, a Madarai Lovas, a Szófia mellett levő Bojanai templom, az Ivajloban lévő kőkolostorok; a Rilai kolostor; Neszebár óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok, folklór
Nagyon érdekesek és egyediek a népviseleti ruhák és hangszerek. A legnépszerűbb kosztümök közé tartoznak a trák, a rodopei és Vidin környéki un. feketeruhák (csemodreskovci) és fehérruhák (belodreskovci). Rendkívül változatosak a különböző népszokások megrendezésekor hordott népviseleti ruhák. A legnépszerűbbek ezek közül a kuker és lazarka viselet, valamint a parázstáncoló nesztinár táncosok ruhái. Eredeti hangzásúak a hagyományos bolgár hangszerek, mint a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, kétcsövű síp, furulya, dob, bolgár mandolin, kereplő és még egyéb ezekhez hasonló hangszer. A bolgár ünnepi népszokások szigorú naptári rend szerint zajlanak. Csak férfiak vehetnek részt a koleduvane népszokásban, a karácsonyi éneklésben. A szurvakane a legjellegzetesebb újévi hagyomány, amely az egész országban fennmaradt napjainkig is. A bolgár laduvane szintén újévi hagyomány, de csak lányok vehetnek részt benne és házasságkötésre vonatkozó csoportos jövendölésnek felel meg. Trifon Zarezan napján (február 14) - amely a bortermelők, kocsmárosok és kertészek napja - metszik meg az első szőlőt. A hagyomány szerint csak férfiak vesznek részt ebben a népszokásban. A maskarás játékokat Szirni Zagovezni napján rendezik - maszkosok vesznek részt benne (bakkecskének, bikának, kosnak és egyéb félelmet keltő állatnak öltözött férfiak- bolgárul: kukeri a maszkok elnevezése). A résztvevők fiatal, nőtlen férfiak, akik kikészítetlen nyers kecske és juhbőrbe öltöznek ilyenkor. A derekukon kolompok sokaságával felszerelt maszkosok nagy látványosságot keltenek. A lóversenyzés (kusia) olyan népszokás, amelyet Tódor napján (a Nagyböjt időszakának első szombatján) rendeznek meg. A lazaruvane a mezőknek, legelőknek, erdőknek és a fiatal leányoknak (lazarki) szentelt népszokás, akik hagyományos tavaszi népviseletbe öltöznek ilyenkor. A lányok Lázár napján házról házra járnak, amelyet szombat délben kezdenek el és folytatják egészen másnap vasárnapig, amely a Virágvasárnapnak, más néven Vrabnicának felel meg. Március elsején ünneplik a tavasz kezdetét. Erre a napra készítik el a hagyományos martenicákat (piros-fehér színből sodort kettős gyapjú vagy pamut fonal), amelyeket kitűzve hordanak az emberek, abban a hiedelemben, hogy ez egészséget hoz nekik. Szent György napját, melyet május 6-án ünnepelnek, szintén tiszteletben tartják a bolgárok, a szentet a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a hinták. A szabadban fogyasztják a hagyományos Szent György napi ünnepi ételt a kurbánt (az első újszülött bárányból főzött húsos, sűrű leves), a pogácsát és más hagyományos ételeket.
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Hivatalos ünnepek
- Január 1 - Új Év
- Március 3 - Bulgária török uralom alól való felszabadulásának napja
- Húsvét két napja - (Vasárnap és hétfő) a pravoszláv naptár alapján (a katolikus Húsvét után egy héttel ünnepelendő)
- Május 6 - György nap, a Bolgár Hadsereg napja
- Május 24 - A szláv írásbeliség és kultúra napja
- Szeptember 6 - Bulgária egyesülésének napja
- Szeptember 22 - Függetlenség napja
- December 25-26 - Karácsony
- December 31 - Új Év
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hójelentés.hu - Bulgária hójelentése és sícentrumai magyarul
- History, art and music in Bulgaria
- Bulgária térkép
- Guide to Bulgaria - cities, villages, resort. Maps and facts.
- Travel, sport and property guide to Bulgaria. Maps. FAQ
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
- http://www.bulgariatravel.org
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
Based on work by