Hollandia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Je Maintiendrai (franciául: Fenntartom) |
|||||
 |
|||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| Hivatalos nyelv | holland, fríz | ||||
| Főváros | Amszterdam, a kormány székhelye Hága |
||||
| Legnagyobb város | Amszterdam | ||||
| Királynő |
Beatrix |
||||
| Miniszterelnök | Jan Peter Balkenende | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
132. 41 526 km² 18,41% % |
||||
| Népesség - Teljes - népsűrűség |
58. 16 407 491 395/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
24. 498 703 millió USD 29 412 USD |
||||
| Pénznem | Euró 1 (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: +2) | ||||
| Függetlenség - kikiáltása - elismerése |
Spanyolországtól 1568. május 23. 1648. január 30. |
||||
| Himnusz | Wilhelmus van Nassouwe | ||||
| TLD | .nl | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | NL | ||||
| Hívószám | +31 |
||||
| 1 2001-ig: gulden | |||||
 |
|||||
Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A Holland Királyság része a Karib-szigeteken található Holland Antillák és Aruba is. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.
Nemzetközi tagsága:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik - (lásd a térképen). E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 321 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Nyugaton Óceáni, keleten inkább Nedves-kontinentális. Sokat esik az eső anglia déli részéhez hasonlóan.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Növénytermesztés és állat tartás. Leggyakoribb állata a tehén, növénye a tulipán.
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az I. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant, stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.
A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau(Oranje-Nassau) házból.
A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.
- Drenthe - székhelye: Assen
- Flevoland - székhelye: Lelystad
- Friesland (frízül Fryslân) - székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
- Groningen - székhelye: Groningen
- Gelderland - székhelye: Arnhem
- Limburg - székhelye: Maastricht
- Noord-Brabant - székhelye: 's-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
- Noord-Holland - székhelye: Haarlem
- Overijssel - székhelye: Zwolle
- Utrecht - székhelye: Utrecht
- Zeeland - székhely Middelburg
- Zuid-Holland - székhelye: 's-Gravenhage (vagy Den Haag)
A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.
Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Holland Antillák és Aruba.
[szerkesztés] Politikai pártok
- CDA (Christen Democratisch Appèl)
- PvdA (Partij van de Arbeid)
- VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie)
- SP (Socialistische Partij)
- GL (GroenLinks)
- CU (ChristenUnie)
- D66 (Democraten 66)
- PvdD (Partij voor de Dieren)
- PVV (Partij voor de Vrijheid)
- SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Hollandia hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figylembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Az úgynevezett "Randstad" ("Patkóváros") alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok majdnem egy összefüggő területet alkotnak.
A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén:
- 1. Amszterdam (1 453 000 lakos)
- 2. Rotterdam (1 184 000 lakos)
- 3. Hága (Den Haag) (980 000 lakos)
- 4. Utrecht (571 000 lakos)
- 5. Haarlem (405 000 lakos)
- 6. Eindhoven (404 000 lakos)
- 7. Arnhem (352 000 lakos)
- 8. Groningen (344 000 lakos)
- 9. Leiden (332 000 lakos)
- 10. Enschede (309 000 lakos)
- 11. Breda (308 000 lakos)
- 12. Dordrecht (288 000 lakos)
- 13. Tilburg (287 000 lakos)
- 14. Nijmegen (276 000 lakos)
- 15. Amersfoort (267 000 lakos)
- 16. Heerlen (260 000 lakos)
- 17. Apeldoorn (213 000 lakos)
- 18. 's-Hertogenbosch (187 000 lakos)
- 19. Maastricht (184 000 lakos)
- 20. Zwolle (168 000 lakos)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség 80.8%-a holland, 8.7%-a egyéb európai, 2.2%-a török, 1.9%-a marokkói, 6.4%-a egyéb országokból érkezett. 2020-ra várhatóan Hollandia lakosságának 45%-a külföldi bevándorló lesz.
Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40% (!).
A Holland Református Egyház az ország 16 milliós lakosságának mintegy 15 százalékát képviseli, míg a Kálvinista Református Egyház 7, a Holland Evangélikus Egyház pedig kevesebb mint egy százalékát. A három holland protestáns egyház 2004. május 1-től Hollandiai Protestáns Egyházként működik tovább, egyesítve mintegy 2,2 millió protestáns egyháztagot.
Az elmúlt fél évszázadban sokan fordítottak hátat az egyháznak, s jelenleg az egyébként is hagyományosan liberális Hollandia lakosságának közel 40 százaléka szabadgondolkodónak vagy ateistának vallja magát. A római katolicizmus ma is az ország legnagyobb vallása (az ott élők 30 százaléka tartja magát katolikusnak), s a protestánsokat harmadikként az iszlám hívők követik a sorban, 5 százalékkal. Az iszlám egyben az egyetlen olyan vallás Hollandiában, amely folyamatosan növeli hívei számát a török és a marokkói közösség magas születési, illetve bevándorlási arányának köszönhetően.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több, mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő).
Hollandia 1999 január elsején, az elsők között tért át a korábbi guldenről euróra. Az euró bankjegyek és pénzérmék 2002 januárja óta használatosak. A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
-
Holland tulipán
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet: a legjelentősebb holland építészek Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.
- Képzőművészetek: a festészet neves holland képviselői Hieronymus Bosch, Jan Vermeer van Delft, M. C. Escher, Vincent van Gogh, Rembrandt és Peter Paul Rubens.
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Princjesdag, azaz Királyfi-nap, meleyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepéterievel. Az ajándékokak ugyan a kéményen keresztűl kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szögdell, ezért szokás a cipőbe(v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.
Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:
- Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
- Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Nagypéntek (Goede vrijdag) - 2007-ben április 6.
- Húsvétvasárnap (Eerste paasdag) - 2007-ben április 8.
- Húsvéthétfő (Tweede paasdag) - 2007-ben április 9.
- Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe
- Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
- Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a 2. világháború lezárásának napja Hollandiában
- Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök) - 2007-ben május 17.
- Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag) - 2007-ben május 27.
- Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag) - 2007-ben május 28.
- December 5. Sinter Klaas (Szent Miklós ünnepének estéje ; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
- December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
- December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
- December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by