Portugália

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República Portuguesa

(Portugália zászlaja) (Portugália címere)
mottó: nincs
Hivatalos nyelv	portugál3
Főváros	Lisszabon
Elnök	Jorge Sampaio
Miniszterelnök	Jose Sócrates
Terület  - Teljes  - % víz	109. 92 391 km² 0,5 %
Népesség  - Teljes (2004)  - Népsűrűség	75. 10 524 145 114/km²
Függetlenség Kikiáltása Elismerése	a Leoni Királyságtól 1128, fejedelemség 1139, mint királyság 1143, Leoni Királyság által 1179, pápa által
Pénznem	Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna	WET (2) (UTC; UTC+1 nyáron)
Himnusz	A Portuguesa
TLD	.pt
Hívószám	+351
(1) 1999 előtt: Portugál escudo
(2) Azori-szigetek: UTC-1; UTC nyáron

Portugália hazánkkal csaknem azonos területű ország, az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Egyetlen szomszédja Spanyolország. Az országot Porto kikötővárosról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek és Madeira. A portugál fennhatóság alá tartozó Makaó 1999-ben került vissza Kínához. Nemzetközi tagsága: Európai Únió, EBESZ, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Ünnepek 9 Külső hivatkozások 10 Források

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Portugália az Ibériai - félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek uralják, a folyótól dél felé fekvő országrészt alföld és fennsík borítja. A partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak.

Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán részeken szőlő és citrusfélék teremnek.

[szerkesztés] Vízrajz

Portugália legnagyobb folyói: a Tejo és a Douro.

[szerkesztés] Éghajlat

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Környezetvédelem

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelem

A mai Portugália területe az i. e. 27-től az i. sz. 409-ig Lusitania néven a Római Birodalom provinciája volt. A 6. században a Nyugati Gót Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mórok hódították meg és ezzel megkezdődött a több száz éves arab uralom. Az arabok kiűzése az ezredforduló táján indult meg.

1143-ban I. Alfonz király hozta létre az önálló Portugál Királyságot, majd 1147-ben visszafoglalta az araboktól és fővárosává tette Lisszabont. A mai határokat 1267-ben húzták meg Portugália és Spanyolország között. A portugál gyarmatbirodalom kialakulása a 15. század elején kezdődött, 1494-ben Portugália és Spanyolország megállapodott arról, hogyan osszák fel a világot egymás között. Ennek következtében a 16. századtól hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett (Brazília, Angola, Mozambik, Macau, Kelet-Timor).

Az ország területe 1801 és 1811 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a királyi család Brazíliába menekült. Abban az időben Rio de Janeiro volt a Portugál Királyság fővárosa. Brazíliát 1822-ben elvesztette (kikiáltották ott a császárságot, majd a köztársaságot).

Portugáliában 1910-ben egy polgári forradalom elsöpörte a királyságot és október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. 1926-ban katonai puccs döntötte meg a demokratikus kormányt és fél évszázados katonai diktatúra kezdődött, amely 1974-ig tartott. Az új portugál kormány 1974-75-ben lemondott gyarmatairól és függetlenséget adott nekik.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1976. évi alkotmány életbe lépése óta Portugália parlamenti demokrácia, köztársaság. 1989 - ben új alkotmányt hagytak jóvá. Az állam feje a nép által közvetlenül megválasztott államfő.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

• Portugália 18 kerületből (distrito) áll:
  • Aveiro, Beja, Braga, Breganca, Castelo Branco, Coimbra, Évora, Faro, Guarda, Leiria, Lisboa, Portalegre, Porto, santarém, Setúbal, Viana do Castelo, Vila Real, Viseu
• 2 autonóm körzete: Azori-szigetek és Madeira.

[szerkesztés] Politikai pártok

• Szociáldemokrata Párt (PSD) - liberális
• Szocialista Párt (PS)
• Demokratikus Megújulás Pártja (PRD)
• Szociáldemokrata Centrumpárt (CDS)
• Kommunisták és Zöldek Választási Szövetsége (CDU)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• A fővárosban, Lisszabonban (portugálul Lisboa) 3 754 000 fő él.
• Lakosság: 10 084 000 fő.
• Népsűrűség: 109 fő/km².
• Népességnövekedés: -0,18 %/év, tehát csökken. Korábbi adatok: 8,4 millió (1950), 9,0 millió (1970), 9,9 millió (1999).
• Születéskor várható átlagos élettartam 76 év.
• Csecsemőhalandóság: 5,8 ezrelék.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Lisszabon - főváros, Porto, Braga, Fátima, Guimarães, Vila Real, Coimbra, Sintra, Évora, Faro, Sacavém, Funchal - Madeira fővárosa és Ponta Delgada - az Azori-szigetek fővárosa.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: portugál 99 %. Vallások: római katolikus 94 %, egyéb 6 %. Érdekesség, hogy a világon összesen 180 millió ember beszél portugálul, ebből 170 Brazíliaban és 10 millió Portugáliában.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság A föld nagy részét a mezőgazdaság hasznosítja, az 1990-es években a gazdaság alapja volt.

• növénytermesztés: búza, kukorica, árpa, rozs, szőlő, olíva, gyapot
• 6. bortermelő a világon - hagyományos exportcikk a portói
• állattenyésztés: sertés, marha, kecske
• erdőgazdálkodás: területének egyharmada erdőség (32%), Európa botanikus kertje
• 1. parafatermelő, a világ parafatermésének felét adja - ez is exportra kerül

Ipar

• bányászat: vasérc, wolfram, ón, kőszén, foszfát, urán, réz, kaolin
• energiagazdálkodás: természeti kincsekben szegény, az energiát importálni kénytelenek
• feldolgozó ipar: főleg textilipara és élelmiszeripara jelentős

Kereskedelem

• Portugália legfőbb külkereskedelmi partnerei: Spanyolország, Franciaország, Németország.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet

A korai reneszánsz egyik megjelenési formája a Mánuel stílus. Az ország híres építészei: Álvaro Siza, Eduardo Souto de Moura, Diego Arruda, Mateo Fernández.

• Képzőművészetek

A portugál festészetet az európai áramlatok követése jellemezte, legismertebb alkotók: Mário Cesariny de Vasconcelos, Luis Pinto Coelho és José Sobral de Almada-Negreiros.

• Irodalom

A portugál irodalomban a költészet a legkiemelkedőbb. Minden idők legnagyobb portugál költői Luís de Camões és Fernando Pessoa. Prózában és drámában főleg a novelláiról híres Gil Vicente alkotott kiemelkedőt. Nobel-díjjal tüntették ki José Saramagot.

• Filmművészet

• Zene

Jellegzetes az érzelmes népdal, vagy népdalszerű műdal, a fado és éneklésmódja is. A legismertebb fadoénekesek Antonio Pinto Basto, Amália Rodrigues és José Manuel Alfonso Cerqueira dos Santos.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Sport

• A portugál sport kiválóságai: Joaquim Agostinho, Vitor Manuel Martins Baia, Paulo Manuel Carvalho Sousa, Mario Coluna, Rui Costa, Luis Filipe Madeira Caeiro Figo, Paulo Futre, Carlos Lopes, Rosa Mota, João Pinto, Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro, Eusébio

[szerkesztés] Ünnepek

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Portugália térképe
• Szállásajánlatok, hotelek

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)

Európai országok
	Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
	Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
	Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland