Index.hu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Index.hu

Típus	Zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítás dátuma	1999. május 17. (Budapest)
Székhely	1042 Budapest, Árpád út 51–53.
Vezetők	Vaszily Miklós (vezérigazgató) Uj Péter (Főszerkesztő)
Forma	részvénytársaság
Termékek	Internetes újság
Bevétel	kb. 1 milliárd Ft (2005) profit: 170 millió Ft (2005)
Honlap	http://www.index.hu

Az index az egyik leglátogatottabb^[1] magyar internetes portál.

Tartalomjegyzék 1 Előzményei 2 Az index születése 2.1 Az első lépések 2.2 Index.hu Rt. 2.3 Nyírő András kiválása 2.4 Befektetők megjelenése 2.5 Fejlesztések 2.6 A tőzsde mint lehetőség 2.7 Krízis 2.8 Kinn a gödörből 2.9 Napjainkban 3 Mellékletei 4 Kritikák 5 Jegyzetek 6 Források 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Előzményei

Fő szócikk: iNteRNeTTo

1998-ban az egyik legnépszerűbb hazai hírportál az iNteRNeTTo volt. (napi 8000-es olvasottsággal) A csapat a lapot komoly hírportállá akarta fejleszteni, ezért kezdetben elzárkóztak a befektetői megkeresésektől, és gyorsan megemelték a fejlesztési támogatásokat. (Mintegy 2,5 milliós forgalom mellett nagyjából nullszaldósan működött a cég.) A befektetői ajánlatok azonban csakhamar több százmillió forintra kúsztak fel. A vezetők a koncepcionális ellentétek miatt megkezdték a kivásárlási tárgyalásokat az IDG-vel (International Data Group). Ezt megelőzendő Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter új céget alapítottak URL Consulting néven, amely 1999 áprilisában 15 millió forintos kivásárlási ajánlatot tett az IDG-nek. A következő szerkesztőségi ülésen Bíró István (az iNteRNeTTo vezérigazgatója) elbocsátotta az ajánlattevőket, melyre válaszul az egész szerkesztőség felmondott.

[szerkesztés] Az index születése

A szerkesztőség a botrányt követően átvonult a Maros étterembe, ahová elhívták Kőrösi Ákost, a későbbi befektetőjüket, és megállapodtak az index elindításában. Két nappal később a Trafó – Kortárs Művészetek Házában tartották első értekezletüket Nyírő András vezetésével (aki egyébként az újság névadója is). Az üresen maradt iNteRNeTTo főszerkesztője Andrassew Iván lett, aki új csapatot épített. A sors furcsa fintora, hogy az egykor vágyott portál kiadói jogai két évvel később jutányos áron az index.hu tulajdonába kerültek.

1999. május 17-én felállt az index. Az oldal szerkezete hármas elrendezésű volt, logóját Hatos Kriszta tervezte.

Aznap kétszáz fős, forró hangulatú sajtótájékoztatót tartottak a MÚOSZ-székházban (Magyar Újságírók Országos Szövetsége)– az ekkor huszonhat tagú szerkesztőség egy emberként állt ki az erre az alkalomra készített plakátokon földgömböt pörgető Nyírő mellett, és bejelentették, hogy index néven új lapot alapítanak, amelyet változatlan stílusban szerkesztve hálózati tömeglapnak, átfogó információszolgáltatónak, „úgynevezett portálnak” szánnak.

Kőrösi Ákos cége, az Inventra Kft. lett az Index tulajdonosa és finanszírozója. A vállalat internetes szoftverek fejlesztésére koncentrált, de kezdetben más szoftverfejlesztési projekteket is elvállaltak, 1999-re azonban már a cég teljes bevétele az internetes piacról származott.

[szerkesztés] Az első lépések

Nyírő András lett az index főszerkesztője. Kezdetben az egyik alapító kétszobás lakásában dolgozott a szerkesztőség 2-3 számítógéppel, a Datanet üzemeltette a szervert. Első lépésként az iNteRNeTTóból átemelték a fórum adatbázisát, azaz a teljes fórumot az index oldalára. Ezzel jelentős forgalmat értek el már az első napon is. A működésük második napján már húszezer címlapletöltést regisztráltak. Alapító szponzorként sikerült megnyerni a Pannon GSM-et, amely mind a mai napig támogatja.

1999 nyarán a Közgazdasági Egyetem ideiglenes otthont adott a csapatnak. Egy gépteremben dolgoztak, ahol sem vezetékes telefon, sem térerő a mobilokhoz nem volt, egy zsebrádióból hallgatták a híreket. 1999 augusztusában végül beköltöztek a Victor Hugo utca egyik irodaépületébe.

[szerkesztés] Index.hu Rt.

Az 50 millió forintos törzstőkével alakult Index.hu Részvénytársaság első tulajdonosai Kőrösi Ákos és Szőllősi Gábor (75 százalék), az iNteRNeTTós Nyírő András, Gerényi Gábor, Uj Péter és Kéki Balázs technikai szerkesztő (10 százalék), továbbá Braun Róbert történész, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország korábbi ügyvezetője, valamint Kövér József és Edward Sanborn pénzügyi magánbefektetők voltak.

[szerkesztés] Nyírő András kiválása

Az Indexnél a nyár a potenciális befektetőkkel folytatott tárgyalások jegyében telt, miközben folyamatosan elmérgesedett a hangulat Nyírő és a menedzsment többi tagja között: a főszerkesztő nehezen tudott együtt dolgozni a vezetéssel és a többi szerkesztővel. A hivatalos verzió szerint Nyírő új kihívásokat keresve mondott le 1999 decemberében, a valóság azonban az, hogy inkább a cég maga kényszerítette távozásra. „András személyi kultuszban nyomult: begőzölt, megsértődött, nem tudtuk megoldani a szituációt”^[2] – állítja Uj, aki Gerényivel párban vette át a lap irányítását. Az alapító–főszerkesztő, aki már az 1995-ös „forradalmi” időkben is támogatta az addig közösségi alapon szerveződő, nonprofit internet kommercializálását, szerintük rossz üzletember: „Egyszerűen nem bírt megbirkózni azzal, hogy nem egy feneketlen pénzesláda fölött ül, hanem saját vállalatot csinálunk, és piaci verseny van” – jellemezték a kialakult helyzetet, és generációs szakadékot emlegettek: „Nélküle nem jött volna létre az Index, de a távozása óta jobban megy a munka: három hónap alatt megdupláztuk az olvasótáborunkat”.

Nyírő nem személyes konfliktussal magyarázta lemondását: „Már nem érdekel az internet annyira, oda jutottam vele, mint `94 körül a CD-ROM-mal: mindent megcsináltam, amit akartam. Az a baj a magyar nyelvű tartalomszolgáltatással, hogy ez egy kis piac: ha mindezt Amerikában nyomtuk volna le, nem itt tartanánk.”

Nyirő távozása után a lapnak két fő változtatási szempontja volt: az egyik egy általános lapszerkesztési elv, hogy mindenképpen közelítsenek a profi újságszerkesztés felé. Az index 1999-ben még hordozta ugyanazt az amatőr feelinget, ami az internetto sajátja volt, meg amit általában az internetes projekteknek tulajdonítottak. A szerkesztőség vezetői úgy látták, hogy ez már nagyon komoly fejlődési korlát a lap előtt, nem tudnak elérni nagyobb közönséghez. Ekkor még napi százezer olvasót gondoltak a maximálisan elérhetőnek, ha ez sikerül, akkor beteljesitették a missziót - viszont akkor még csak húszezres olvasótáboruk volt. A másik fontos irány, amerre elindultak, a technikai és formai fejlesztés volt. Nyírő alatt gyakorlatilag változatlanul az internetto dizájnját használták, és az index statikus html-lapokban volt tárolva, nem volt a cikkeknek adatbázisa (ezért nem lehet most akkori index-cikkekre keresni). Sokat beszéltek egesz ősszel a távozás előtt a redizájn és adatbázis-projektről, de semmi változás nem történt.

Decemberben Nyírő Andras távozott, januárban pedig top prioritással beindították a fejlesztéseket, ami áprilisra komplett eredményt is hozott. Keki, Angelday és Uj Péter, aki ezalatt a lappal nem is foglalkozott, csak ezen a váltáson tevékenykedett. Ez idő alatt kifejlesztették és beindították a Mediánnak a webaudit mérőrendszert, a vezetés pedig közben végrehajtotta a 3+1 millió dolláros tőkeemelést, valamint Gerényi Gábor lecseréltette a régi index-logót a mostanira.

Ennek az eredménye a látogatottságban is tükröződött: 1999. május-december között napi 20 ezres szinten stagnált, ez 2000. április közepére, az új design beérésére felment stabil napi 60 ezerre, azaz négy hónap alatt megháromszorozták az olvasottságukat.

[szerkesztés] Befektetők megjelenése

1999-ben Nyírő távozása után további befektetőkkel bővült az Index, és opciós részvénycsomagot kaptak az alkalmazottak is. A menedzsment tagjai: Kőrösi Ákos vezérigazgató, Braun Róbert vezérigazgató-helyettes, Uj Péter hírigazgató, Gerényi Gábor tartalomfejlesztési igazgató, Szabó Ákos kereskedelmi igazgató és Verhás Péter fejlesztési igazgató – a két utóbbi szakember a Graphisofttól, illetve a Compaqtól igazolt át az Indexhez. Az IDG később beperelte az új vállalkozást, mivel azonban az iNteRNeTTóval kapcsolatban szinte semmiről nincs papír (státusban is csak Nyírő dolgozott), a viszály elült.

Már megjelent némi bevétel. Kialakult a hirdetésszervező csapat. Havi 10 millió forintos költséggel dolgoztak, de csak 2-3 milliós bevételük volt. 2000 januárjában elfogyott a tartalékalapjuk, de beszállt egy új befektető. Braun Róbert lett a kommunikációs vezető.

2000 januárjában jött létre a világ legnagyobb internetes üzlete, az AOL és a Time Warner fúziója. Ez hatással volt a tőzsdére, és ennek következtében megnyíltak az Index lehetőségei is. Elkészült az üzleti terv 2000 februárjában, melyben kisebbségi tulajdonlást ajánlottak fel (max. 25%) a lehetséges befektetőknek.

2000. április 19-én két külföldi pénzügyi befektető 21,5%-os tulajdonrészt szerzett a vállalatban. A net.IPO Aktiengesellschaft GmbH, Európa legnagyobb internetes befektetési bankja 16,7%-os részesedést szerzett 3 millió dollár értékben, míg a Német Befektetési Társaság Rt. 8,4%-os tulajdonhányadot szerzett, nem sokkal ezután tulajdoni hányadot kapott a cégben az Intel Capital, az Intel kockázatitőke-befektető leányvállalata is.

[szerkesztés] Fejlesztések

Megindultak a fejlesztések, új számítógépek vásárlása, létszámemelés, három szinten béreltek területet az irodaházban 450 négyzetméteren. A 2000. év végéig nagy lendülettel dolgoztak: 40 milliós reklámkampányuk volt a nyomtatott sajtóban és utcai plakátokon. 1999 decemberében még 20 ezres látogatottságal bírtak, mely 2000 áprilisára már 70 ezerre nőtt. Az olvasók pozitívan fogadták az új designváltást is (Sasvári József [Angelday] nevéhez fűződik), amelynek következtében a látvány- és tartalomstruktúra lényegesen megváltozott.

Az olvasók számának növekedésével a szerkesztőség is növekedett: Április elején újabb 250 négyzetméternyi irodát vettek bérbe. A kampány után fellendült a hirdetési eredményük is, webfejlesztő üzletágat nyitottak. Bevételeik nagy része a tartalomszolgáltatásból, online marketingből és integrált üzleti megoldások nyújtásából tevődött össze.

Az index 2000 évi árbevétele megközelítette a félmilliárd forintot, miközben 150 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A pénzügyi mutatóktól eltekintve az index teljesítménye impozáns: a cég által működtetett internetes portál naponta több mint százezer látogatót vonzott, ezzel az index a második legkedveltebb portál lett Magyarországon. A vállalat az online reklámpiacon 42%-os részesedést ért el, mely révén elnyerte a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által adományozott Év Vállalata címet.

Ebben az időszakban indult eredetileg az index által résztulajdonolt cégként a ma Vendégváró.hu néven ismert internetes szolgáltatás. Az Ifju György és Bánóczy Zoltán által vezetett cégből az index tulajdonrészét a Well-PRess Kft. később, 2002-ben 100%-ban kivásárolta.

[szerkesztés] A tőzsde mint lehetőség

Elkezdték szervezni a tőzsdére menetelt, amit 2001 áprilisában akartak realizálni a frankfurti tőzsdén. ^[3] 2001 elején ismét leapadt a bankszámlájuk, a havi költségük 50-60 millió forint volt, a bevétel pedig még mindig 10 millió forint alatt. Ez a két érték egyébként megfelelt a korábban a befektetők által is jóváhagyott üzleti tervnek, sőt a bevételi oldalon minimálisan túl is teljesítette azt. 2001 márciusában a világban nagy internetes recesszió következett be, így a tőzsdei indítás lehetősége is elúszott. Kis internetes cégek mentek tönkre, részben a csalások miatt is, ennek következtében a tőzsdei befektetők bizalma a nagyobb internetes cégek iránt is elveszett. (Ez még a Yahoo.com-ot és az Amazon.com-ot is megviselte, amelyek hosszabb távra terveztek, és még folyamatosan veszteségesek voltak.)

[szerkesztés] Krízis

Az index-nél már csak 100 milliós tartalékalap maradt. Áprilisban már tőkét sem tudtak bevonni, májusban megalakult a válságstáb. 150 alkalmazott volt eredetileg, ezért a létszámot a felére csökkentették. Míg a korábbi stratégiának megfelelően kiszervezték a szoftverfejlesztést, a webdesignt, az e-commerce-t és az integrált üzleti megoldásokat, kineveztek egy krízismenedzsert és új vezérigazgatót kerestek.

Csepi Lajos 2001 júniusában csatlakozott, aki előtte az Állami Vagyonügynökség igazgatója és a Fotex Rt. vezére volt. Az új vezérigazgató megkezdte az értékesítést, tovább karcsúsította a létszámot, és megfogta a bevételeket. A bartermegállapodásokat átmenetileg leállították. Bár ekkoriban a médiapiacon az értékesítési eredmények igen jók voltak, a szoftverfejlesztés nem hozta meg a kívánt eredményt, és 2002 elejére akut csődhelyzet állt elő, a korábban kiszervezett céget januárban eladták. Tovább keresték a vevőket, de 2002. februárban sem volt még ajánlat. Csepi Lajos otthagyta az indexet.

[szerkesztés] Kinn a gödörből

Végül a Wallis Rt. 2002 márciusában jelent meg „megmentő lovagként”, amely 170 millió Ft-os tőkeemelésével és az Intel részesedének megvásárlásával 31%-os részesedést szerzett az indexben.

Átköltöztek a Wallis-ingatlanba. Egy darabig még ismét Kőrösi irányította a céget, majd Mucsi György vette át a vezérigazgatói széket. Ekkor a cég árbevétele (barterrel együtt) valamivel több mint 300 millió forint volt, a könyv szerinti veszteség pedig 235 millió forint. Év végéig tőkeinjekciót kaptak, majd ismét lenullázódtak.

2002 februárjában hirtelen átbillent a mérleg nullszaldóba, majd tavasztól működési nyereséget is produkáltak. 2002 nyarán ismét dizájn-váltást eszközöltek. 2003 tavaszára a látogatottság jelentősen megnövekedett, az év első negyedévében például 39%-kal, az egyedi látogatók száma százezer, a napi oldalletöltéseké pedig hárommillió körül járt. A médiaértékesítési bevételek tovább növekedtek, miközben a költségek lefaragása is, mindezt előbb pozitív cash-flow, majd pozitív eredmény követte. Míg az index 2002-ben „kizárólag reklámbevételekből generált forgalma kicsivel több mint 300 millió forint volt, addig a cég 2003-as üzleti terve 465 millió forint árbevételt irányoz elő, nullszaldós működés mellett. Az első félév tükrében a bevételi terveket 10-15%-kal teljesíti túl a portál.” Mindez azonban együtt járt a vállalkozói szellem csökkenésével is, hisz „két éve ennél többet tudtunk kísérletezni” – jegyzi meg Gerényi Gábor, az index fejlesztési igazgatója. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a lap ismét sínen van.

[szerkesztés] Napjainkban

2003-ban a lapnak 200 ezer a napi látogatottsága, ebből ötvenezer a fórumlátogató a Medián technikai mérése szerint.^[4] 130 ezer a Szonda Ipsos reprezentatív megkérdezések alapján. Egyedüli tulajdonosa a Wallis ebben az évben. 2003-ban 80 millió, 2004-ben 170 millió nyereséget realizáltak, de mérleg szerint vannak még veszteségek a korábbi felhalmozott adósságok miatt.

Az alapító csapatból Uj Péter, Kiss Bori, Papdi Viktor (Razzia), Gerényi Gábor és Kéki Balázs dolgozik még a lapnál. Az index szerkesztői a magyar tartalomszolgáltatási piac egyik legrégebbi szereplőinek számítanak. Az olvasottság folyamatos növekedésének eredményeképpen az oldalletöltések száma 2003. májusában 1,2 millió volt – ez alapján az index az Origo mögött a második leglátogatottabb oldal volt abban a hónapban –, amely a 100 ezer egyéni látogató 230 ezer látogatásából jött létre.

Az index népszerűségét az elnyert díjak is mutatják: a honlap minden évben díjazott volt a VOLTfolió kulturális médiadíj-pályázat valamely kategóriájában.

2005-ben ismét megváltozott a tulajdonosi szerkezet: a vállalatot Nobilis Kristóf és érdekeltsége, a Sydinvest Kft. vette át 100%-os tulajdonhányaddal. Vaszily Miklós, a portfolio.hu korábbi igazgatója került a vezerigazgatói székbe. Nobilis üzletpolitikájában hosszútávú tervek szerepelnek, nagyarányú fejlesztésekre ösztönzi a cég vezetőit. A lapot naponta 400 ezernél is több olvasó látogatja, ebből hatvanezer a fórumlátogatók létszáma. A tavalyi bevétel közel 1 milliárd forint volt, az internetes reklámpiac 25%-át birtokolják. A nyereségük a bevételük közel egyharmada.

[szerkesztés] Mellékletei

• TotalCar – Autós mellékleteként 2000-ben indult. Az autós szakma a TotalCart kezdetben nehezen fogadta be, mert ott az elejétől fogva nem volt PR cikk, ami megnehezítette nemcsak a tesztautók megszerzését, de a forgalmazókkal való jó viszony kiépítését is. Ennek a TotalCar indulásánál komoly kockázata is volt, de végül befutott, „egyszer csak mindenki tudott róla, hogy van egy ilyen kis köcsög autóslap, amelyik hajlandó akár rosszat is írni” idézte fel a történteket Bazsó Gábor, a TotalCar ügyvezetője. Bazsó és Winkler Róbert szerkesztő irányítják a magazint. A TotalCar sikertörténet, amely kiváló példa arra, hogy egy interneten indított projekt hogyan hódít meg még másik négy médiát (ma már tévéműsora, rádiósműsora, nyomtatott újságja és könyve van).
• Velvet – 2002 szeptemberében indult a Velvet női oldal Papp Bojána vezetésével. Jelenleg Kiss Bori látja el a szerkesztői feladatokat. A Velvet alapvetően nem saját tartalomra épül, éppen ezért nagyon kis szerkesztőséggel működik. Elsősorban azokat célozza meg, akiket az index nem tud megragadni. Működése enyhén nyereséges.
• Pufajkás Turul – A választási hisztéria szülte, kizárólag a politikával illetve a politikai vonatkozású eseményekkel foglalkozó humoros, de azért mindig valós eseményeket tartalmazó melléklet.
• Tékozló Homár – Az egyik legismertebb magyar blog, ami 2005 áprilisában indult. Napi 30 ezer olvasottságot ér el Szily László és Rádi Gábor blogjegyzeteivel. Amerikában ennek mintájára indult el 2005 őszén Nick Denton vállalkozó Consumerist című fogyasztói blognaplója.
• Moszkvai Őrkutya – A Magyar Vizsla paródiájaként jelentették meg ezen kiadványukat.
• A 2005. decemberi Gyurcsány-melléklet Gyurcsány miniszterelnök médiakampányát figurázza ki.
• Népítélet – A Totalcar belső mellékleteként jelent meg, ahol az autósok megírhatják használatukban lévő járműveikről aktuális problémáikat és örömeiket.
• Celebhatározó – A Velvet magazin kiadványaként indult, ahol a magyar hírességek személyi adatbázisa található, akiket az olvasók rokonszenvindexszel értékelhetnek.
• Webisztán – Az index hivatalos webkettes blogja Barczi Imre és Szabo Gergő szerkesztésében. Első online tudósítására 2006. május 29-én került sor Magyarország első Web 2.0 konferenciáján.
• comment.com – Médiamegmondó blog.
• Sógorom, a zugügyvéd – Jogi esetekkel, a rendőrséggel foglalkozó blog.
• Csáp Géza – „Az Index könyv-, zene- és ilyesmi blogja.”
• Hoaxkábel – Városi legendák, és lánc-emailek leleplezése.

[szerkesztés] Kritikák

• A portál gyakran ad helyt nagy tömegek és több szervezet által ízléstelennek érzett, blaszfém cikkeknek (közfelháborodást keltett pl. Tóta W. Árpádnak II. János Pál haláláról írt, Game over… c. cikke,^[5] amely ellen nemcsak az MDF tiltakozott közleményében,^[6] hanem magánszemélyek és újságírók is^[7]).

• Gyakori kritika éri az egyes szerkesztők profán fogalmazásmódja miatt is, a szitokszavak és káromkodások jelenléte (és gyakori előfordulása) miatt.

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ↑ Alexa forgalmi statisztikák
2. ↑ http://iszolda.hu/mese/mancs_cikk.htm
3. ↑ A kockázati tőkések megnyeréséhez általában egy nagyobb ötlet, globális méretűre kiterjeszthető projekt vagy nagy növekedési szint szükséges. Emellett fontos még, hogy a menedzsment hiteles legyen és megbízzanak benne. A tőkeinjekció alsó határa 1 millió dollár, vannak ugyanis bizonyos fix költségek az invesztíció során. Ilyen például az audit, a célvállalat átvilágítása, ami akár 6 hónapot is igénybe vehet. A tőzsdei bevezetésnél hasonló kritériumoknak kell megfelelni, az ily módon megszerezhető tőke nagyon változó. Általában azt mondják, hogy egy vállalatnak akkor érdemes tőzsdére menni, ha piaci kapitalizációja eléri a 10-20 millió dollárt.
4. ↑ http://www.webaudit.hu/index.php?content=12
5. ↑ Tóta W.: Game over, JP2
6. ↑ Csáky András (MDF): [1]; idézzük: Még négy óra sem telt el, hogy bejelentették Őszentsége halálát, az írás már a világhálóra került. Tudatos - előre elkészített - provokációról van szó, mellyel a minden embert megillető kegyeleti jogot sértette meg a szerző és a nyilvánosságot biztosító hír-portál. A cikk nem csupán az elhunyt emlékét, hanem a hívők - keresztény és más felekezethez tartozók - emberi méltóságát is bántja. A Magyar Demokrata Fórum, tagjai és a hívők nevében tiltakozik az írás ellen.
7. ↑ Pápaffy Endre (Erdélyi Napló): [2], idézzük: A magyar szélső-liberális tábor, melynek képviselői a kilencvenes évek elején Cápának csúfolták a pápát, ezúttal sem tagadta meg magát. A különbség legfeljebb az, hogy 1991-ben a Magyar Narancs (e lapban titulálták később a Szent Jobbot tetemcafatnak és a Szent Koronát tökfödőnek), mely az emlékezetes „Cápa-számot” kiadta, benne Eörsi István gúnyversével, periferikus alternatív lap volt, míg most Tóta W. Árpád blaszfém szövege a leglátogatottabb magyar honlapon, az Indexen jelent meg.

[szerkesztés] Források

• Molnár Rita interjúja Gerényi Gáborral, 2004. szeptember 23. és 2006. január 27.
• Meller Balázs: Esettanulmány, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Vezetési és Szervezési tanszék, 2001.
• Kitzinger Szonja: Rivális sorstársak, Figyelő, 2003. július 6.
• Kováts Gergely: Esettanulmány, 2003.
• Median Webaudit, 2003, http://www.webaudit.hu/
• Bodoky Tamás: Az iNteRNeTTo–Index-sztori: A haladás előőrse, Mancs, XII. évf. 14. szám (2000. április 6.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Pulitzer-emlékdíjat kapott „Publicisztika” kategóriában Uj Péter, az Index főszerkesztője (Index, 2006. március 12.)