Ausztria
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelvek | német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar | ||||
| Főváros | Bécs (Wien) | ||||
| Elnök | Heinz Fischer | ||||
| Kancellár | Wolfgang Schüssel | ||||
| Terület - Teljes |
113. 83 870 km² |
||||
| Népesség - Teljes |
89. 8 184 691 |
||||
| Függetlenség | 1955. július 27. | ||||
| Pénznem | Euró (€)¹ (EUR) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint) | ||||
| Himnusz | Land der Berge, Land am Strome | ||||
| TLD | .at | ||||
| Hívószám | +43 |
||||
| (1) 1999 előtt, schilling (ATS) | |||||
 |
|||||
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.
Nemzetközi tagsága: Az ország 1995 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagság: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF,OECD.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
- Bécsi - medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
- Osztrák - gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
- Észak-Burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
- Keleti - Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
- Az északi üledékes övezet az Északi Mészkő-Alpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer-Alsó-Ausztriai-Mészkő-Alpok.
- A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
- A kristályos övezettől délre húzódik a Déli Mészkő-Alpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
- Elő-Apok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
[szerkesztés] Vízrajz
Folyói: Legjelentősebb folyója, a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat-keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint pl. a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.
Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9 000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:
- A Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
- A Bodeni-tó (Bodensee) - 539 km2, nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.
A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.
- A Salzkammerguti - tóvidék Stájerországban és Salzburg tartományban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee, ...
- A Karintiai-tóvidék Katintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), éa a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See... Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén és gyakran keletkezik főn (száraz, meleg, déli szél). Délre tőle száraz és meleg a nyár, a tél enyhe (sokan üdülnek szívesen a Karintiai - tavak mellett). Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik˙, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
Természetvédelmi területek: Nemzeti parkjai
- Hohe Tauern Nemzeti Park - Salzburg, Tirol, Karintia
- Kalkalpen Nemzeti Park - Felsõ-Ausztria
- Thayatal Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
- Donau-Auen Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
- Neusiedler See (Fertõ-tó) - Seewinkel Nemzeti Park
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, melyet 1920-ban fogadtak el, majd 1928-ban és 1945-ben is módosítottak.
Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 esztendőre szól. Az államfő feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.
Lásd még Ausztria köztársasági elnökeinek listája
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.
A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés, mely kétkamarás:
- Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) - 183 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
- Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) - 63 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány 3 főt küldhet, illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal.
A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).
Ausztria tartományai (Bundesland):
- Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten
- Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
- Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
- Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz
- Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
- Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
- Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
- Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
- Vorarlberg – székhely: Bregenz
[szerkesztés] Politikai pártok
- Österreichische Volkspartei (ÖVP) - Osztrák Néppárt
- Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) - Ausztria Szociáldemokrata Pártja
- Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ)
- Grüne Alternative Liste
- Liberales Forum (LiF) - Liberális Fórum
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Szócikk: Ausztria hadereje
Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: korábbi adatok: 6,9 millió (1950), 7,5 millió (1970), 8,2 millió (1990), 8 037 400 fő (2003)
- Népsűrűség: 95,8 fő/km2 (2003)
- Népességnövekedés: 0,23%
- Születéskor várható élettartam: férfiak - 75 év, nők - 81 év
[szerkesztés] Legnépesebb települések
A lakosság 66%-a városokban él (2003). Legnépesebb települései: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck. A lakosság a medencékben (legsűrűbben lakott a Bécsi-medence) és a völgyekben tömörült.
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország hivatalos nyelve a német, regionális szinten a szlovén és a horvát. Kisebbségi nyelvek a szerb, a török, a horvát, a szlovén, a magyar és a cseh. A népesség közel 98 % - a német nyelvű.
A népesség vallás szerinti megoszlása: kb. 78 % római katolikus, 5 % protestáns, ezen kívül még sokan tartoznak a muzulmán és az izraeli valláshoz.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.
- Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
- Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
- Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
- Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.
[szerkesztés] Ipar
- Bányászat: Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).
Bányászati termékek:
- magnezit - jelentős, a világtermelés 7%-a
- barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
- kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
- földgáz: Bécsi-medence
- kősó - nagymúltú, Salzburg, Hallstatt
- rézérc - jelentős
- cink - jelentős
- antimon - jelentős
- ólom - jelentős
- továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, timber, copper, tungsten, hydropower.
- Energiagazdálkodás:
- Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
- vas-, acélipar - jelentős, központja Linz
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás - jelentős, járműipar: központja Steyr
- vegyipar - jelentős
- fa-, papíripar - jelentős
- textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
- élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
- élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar
- vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Turizmus
Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Voralberg, Salzburg és Bécs.
UNESCO világörökség része (8 látnivaló)
- Schönbrunni Kastély és Park (1996)
- Salzburg óvárosa (1996)
- Hallstatt-Dachstein/Salzkammergut környéke (1997)
- Semmeringi vasút (1998)
- Graz óvárosa (1999)
- Wachau környéke (2000)
- Fertő-tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
- Bécs óvárosa (2001)
További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:
- Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
- Burgenland: Eisenstadt - Eszterházy kastély, Forchtenstein - Fraknó vára, Güssing - Güssing vára, Stadtschlaining - Szalónak vára, Léka vára
- Stájerország: Mariazell - zarándoktemplom
- Karintia: Launsdorf - Hochosterwitz vára
- Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk - Melki apátság
- Felső-Ausztria: Wels - hercegi vár, Graz - Eggenbergi kastély, Kremsmünster - bencés apátság
- Salzburg: Slzburg - Hohensalzburg vára, Werfen - Hohenwerfen vára
- Tirol: Kufstein - Kufstein vára
- Vorarlberg: Feldkirch - Schattenburg erődje
[szerkesztés] Külkereskedelem
- Fontos külkereskedelmi partnerei: Európai Únió tagállamai, Svájc, USA-
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
- Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km
- Vasútvonalainak hossza (2004): 5 801 km.
[szerkesztés] Vizi közlekedés
- Az ország vizi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
- Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, 46 563 BRT.
[szerkesztés] Légi közlekedés
Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:
- Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
- Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
- Flughafen Linz-Hörsching: Linz
- Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
- Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
- Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
- Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Az osztrák oktatási törvény 9 éves kortól minden fiatalnak előírja az iskolakötelezettséget. 1774-ben Mária Terézia reformtörvényei szorgalmazták először az ingyenes oktatást, mely ma is létezik Ausztriában.
Az országban 18 egyetem működik, a legnagyobb a Bécsi Egyetem (alapítása: 1365). További nevesebb intézmények: a Grazi Egyetem, az Innsbrucki Egyetem, és a Salzburgi Egyetem. Ausztriának két műszaki egyeteme, illetve emellett bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi főiskolája is van. Öt művészeti - és zeneakadémia kínálata egészíti ki a felsőoktatási képzés lehetőségeit.
[szerkesztés] Tudomány
- Híres osztrák tudósok: Kurt Gödel matematikus, Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus, Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos, Karl Popper, filozófus, Ludwig Wittgenstein, filozófus, Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója, Sigmund Freud, a pszichológia atyja és Alfred Adler, pszichológus. Lásd még: Osztrák tudósok listája
[szerkesztés] Kulturális intézmények
Könyvtárak:
Ausztriában 2 400 könyvtárban kereshet köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye a Nemzeti Könyvtárnak van (alapítva: 1526), dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.
Múzeumok:
- Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
- Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozartnak a tiszteletére.
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656-1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668-1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920-2000).
- Képzőművészetek
Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862-1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886-1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877-1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.
- Irodalom
Neves költők, írók: Walter von der Vogelweide (1170 k-1230 k), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802-1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790-1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801-1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805-1868) és Marie von Ebner-Eschenbach (1830-1916) írók, Arthur Schnitzler (1862-1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19-20. század fordulójának jelentős alkotói, Reiner Maria Rilke (1875-1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880-1942), Georg Trakl (1887-1914), Stefan Zweig (1881-1942), Heimito von Doderer (1896-1966), Elias Canetti (1905-), Ingeborg Bachmann (1926-1973), Paul Celan (1920-1970) és Peter Handke (1942-). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner. Lásd még: Osztrák költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene
Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732-1809), Gustav Mahler (1860-1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), Franz Schubert (1797-1828), Richard Strauss (1864-1949).
Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.
Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Várszínház (Burgtheater) látogatói is.
Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben.
A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.
Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Magyar név | Német név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Neujahr | |
| Január 6. | Vízkereszt | Hl. Drei Könige | |
| - | Nagypéntek | Karfreitag | változó dátum |
| - | Húsvéthétfő | Ostermontag | változó dátum |
| Május 1. | A munka ünnepe | Tag der Arbeit | |
| - | Áldozócsütörtök | Christi Himmelfahrt | változó dátum |
| - | Pünkösdhétfő | Pfingstmontag | változó dátum |
| - | Úrnapja | Fronleichnam | változó dátum |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Mariä Himmelfahrt | |
| Október 26. | Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja | ||
| November 1. | Mindenszentek | Allerheiligen | |
| November 15. | Szent Lipót napja | Sankt Leopold | tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben |
| December 8. | Mária fogantatása | ||
| December 25. és 26. | Karácsony | Weihnachtsfeiertag |
[szerkesztés] Történelme
A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.
Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
[szerkesztés] Római és germán uralom
Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.
A népvándorlás hatásásra az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.
Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, mark - okat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.
A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.
[szerkesztés] Babenberg - dinasztia (976-1246)
II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. I. Barbarossa Frigyes császár 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyílvánította és a Babenberg - dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.
II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyarán igényt tartott a Babenberg - család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a vidéket: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.
A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (I.Rudolf, 1273-1291).
[szerkesztés] Habsburg - dinasztia (1246-1918)
II. Ottokár 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278-1291)és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.
1282-1368 Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása
1438-1439 V.Albert az első Habsburg német-római császár
1477 Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia, Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása (1485)
1491 a Habsburgok egyesítik az örökös tartományokat (Erblander)
1493-1519 I. Miksa felvirágoztatta az országot, fia V. Károly Kasztiliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, I. Ferdinánd a cseh, Habsburg Mária pedig a magyar koronát
1519-1556 V. Károly német-római császár, spanyol király
1529 a török megostromolja Bécset
1556 V.Károly lemond, a birodalom kettészakad: a német-római császár szintén Ferdinánd, a spanyol földek uralkodója II. Fülöp
1576 II.Rudolf ellenreformációja nyomán ismét hódít a katolikus egyház
1618-1648 30 éves háború, a hatalmi pozíció gyengül
1663-1699 török elleni háborúk. Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Eugen von Savoya hadvezér győzelmei, II. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke
1701-1714 spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón
1713 Pragmatica Sanctio, VI. Károly biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát
1740-1780 Mária Terézia reformjai, állam -, pénz -, oktatás -, hadügy
1780-1790 II.József reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet
1797-1814 napóleoni háborúk, I.Ferenc osztrák császár leteszi a névleges német-római császári címet, franciák elleni koalíciós győzelmek
1814-1815 a Bécsi Kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség birtoka, létrejön a Szent Szövetség
1848-1849 I. Ferdinánd átadja trónját I. Ferenc Józsefnek, a forradalom leverése 1849-1866 a császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, lemond olasz területeiről, külügyminisztere: Alexander Bach 1867 kiegyezés, közös államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák-Magyar Monarchia kezdete 1914-1918 Ferenc Ferdinánd ellen merénylet Szarajevóban, az I.világháború, Ferenc József halála, a Monarchia szétesik, I. Károly trónfosztása.
[szerkesztés] Az első köztársaság kora (1918-1945)
1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült.
1918. november 12-én az osztrák ideiglenes nemzetgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. 1920-ban a saint - Germain-ban meghozott béke megtiltotta Ausztriának a Németországgal való egyesülést. Új alkotmányt írtak, melyben az országot szövetségi állammá alakították át.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel, így az 190-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Engelbert Dolfuss kancellár (1932-34) felfüggesztette az alkotmányt, majd betiltotta a pártokat és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el.
Utódja, Karl Schuschnigg kancellár (1934-1938) nem tudta megőrizni az állam függetlenségét, 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-al beolvasztotta birodalmába az országot.
[szerkesztés] A második köztársaság kora (1945 után)
1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.
1955. április 15 -én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta újbóli szuverenitását. A szerződés megtiltotta az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.
1945 - 1966 között az Osztrák Néppárt és az Oszrák Szocialista Párt koalíciója vezette az országot. 1955 - ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.
1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Únióba, 1994 - ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1 - óta az Únió tagja.
[szerkesztés] Források
Könyvek
- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
- Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) ISBN 80-55768-74-7
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
Más nyelvű Wikipédia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Alpok
- Startlap linkgyűjtemény
- Ausztria hójelentése és sícentrumai magyarul - Hójelentés.hu
- Ausztria térképe
- Térkép Kalauz - praktikus térképgyűjtemény Ausztriáról, városok,települések tartományonként
- Ausztria, Alpok, Karintia képek 2006
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| Az Eurózóna országai | |
| Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | |
| További eurót használó országok | |
| Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1 | |
| Az euró bevezetését tervező EU-tagországok | |
| Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia | |
| Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették | |
| Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek | |
| továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok. | |
| 1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével | |
| 3 Státusza vitatott | |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by