Mongólia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Монгол Улс
Mongol Uls

(Mongólia zászlaja) (Mongólia címere)
Mottó: "Даяр Монгол (Dayar Mongol)"
Hivatalos nyelv	Mongol
Főváros	Ulánbátor é. sz. 47°55′ k. h. 106°53′
Elnök	Nambarin Enhbajar 2005. június 24. óta
Miniszterelnök	Mijegombin Enhbold 2006. január 25. óta
Terület  - Teljes  - ebből víz	18. 1 565 500 km² 0,6%
Népesség  - Teljes (2005)  - (2003)  - (2000)  - Népsűrűség	134. 2 791 272 2 712 315 2 650 952 1,78 fő/km²
Függetlenség  - Dátuma	Kínától 1921. július 11.
Pénznem	Tugrik (MNT)
Időzóna	UTC +7, +8
Himnusz	Bügd Nairamdakh Mongol
TLD	.mn
Hívószám	+976

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagyrésze füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Éghajlat 1.3 Növényzet 2 Történelem 2.1 Tartományok 3 Külső hivatkozások 3.1 Magyarul 3.2 Más nyelveken

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Dél-keleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi- Altaj, az ország közepén a Hangháj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, észak-kelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak észak-nyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi-sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között észak-mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 fok, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 fokot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 fok. A fővárost Ulánbátort - annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel - a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

[szerkesztés] Növényzet

Az ország túlnyomó részét füves puszta, másnéven sztyep borítja, ami csak a déli sivatagos területeken tűnik el. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektárt tesz ki, ami az ország területének csupán 8,8 százaléka.

• Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
  cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), vörösfenyő (Larix sibirica), jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
• Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
  vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
• Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
  szakszaul (Haloxylon ammodendron)

[szerkesztés] Történelem

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i.e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nemrég létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Csin-dinasztia alatt elkezdték építeni a Kínai Nagy Falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elkeztett terjedni a lámaizmus. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia függetlenedett Kínától. Az oroszországi Októberi forradalom után 1919-ben Kína megtámadta Mongóliát, de a mongoloknak szovjet-orosz segítséggel sikerült nyerniük és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlogijn Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, szigorú óvintézkedéseket vezetett be és rengeteg lámaista kolostort leromboltatott.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a II. világháború elején 1939-ben eláhárították Japán támadását a Halhin-Gol-i ütközetben. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Móngóliában megtámadták a Japán csapatokat. Ezt a helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Népköztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt.

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzsagin Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában Csojbalszan népszerűsége is hanyatlott. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Kóreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

[szerkesztés] Tartományok

Mongóliának a tartományi jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van.

• Arhangaj (Cecerleg)
• Bajanhongor (Bajanhongor)
• Bajan-Ölgij (Ölgij)
• Bulgan (Bulgan)
• Darhan-Úl (Darhan)
• Dornod (Csojbalszan)
• Dornogobi (Szajnsand)
• Dundgobi (Mandalgobi)
• Gobi-Altaj (Altaj)
• Gobiszümber (Cojr)
• Hentij (Öndörhán)
• Hovd (Hovd)
• Hövszgöl (Mörön)
• Ömnögovbi (Dalanzadgad)
• Orhon (Erdenet)
• Övörhangaj (Arbajhér)
• Szelenge (Szühbátar)
• Szühbátar (Barún-Urt)
• Töv (Dzúnmod)
• Ulánbátor (főváros)
• Uvsz (Ulángom)
• Zavhan (Uliastaj)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyarul

• Mongólia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Arany Rolex, töltött ürge, menekülő hollandok (az Index.hu cikke)
• Végjáték a Nagy Népi Hurálban (az Index.hu cikke)
• Mongólia térkép

[szerkesztés] Más nyelveken

• Térképek (www.legendtour.ru)
• Mongolia Information Portal
• www.mongolei.de (német nyelvű)
• Bank of Mongolia (valuta árfolyamok)
• Forint–tugrik átváltása
• Mongóliai zászlók és címerek

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet