Přerov

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Přerov (németül Prerau) törvényhatósági jogú város Morvaországban, az Olomouci kerületben, a Cseh Köztársaságban. 2006. július 1.-től törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Alamóctól a Felsőmorva dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Alamóccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban.

[szerkesztés] A város története

Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.

A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a XV. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést.

A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.

1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.

[szerkesztés] Egyéb érdekességek

A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak. Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.

A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).