Grafit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A grafit a terméselemek csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezése a görög graphein, írni szóból származik.

Tartalomjegyzék 1 Kémiai és fizikai tulajdonságai 2 Megjelenési formái 3 Előfordulása, képződése 4 Felhasználása 5 Rokon ásványfajok

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

• Képlete: C (szén)
• Szimmetriája: α-grafit hexagonális (hexagonális holoéderes), α'-grafit trigonális (ditrigonális szkalenoéderes)
• Sűrűsége: 2,15 g/cm³
• Keménysége: 1 (a Mohs-féle keménységi skálán)
• Hasadása: kitűnően hasad és könnyen transzlatálható
• Színe: acélszürke, vasfekete; nem átlátszó (opak)
• Fénye: fémfényű vagy fénytelen
• Egyéb jellegzetes tulajdonságai: a gyémánttal ellentétben vezeti az elektromosságot

[szerkesztés] Megjelenési formái

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Ǻ) kisebb minta a gyémántrácsban (1,542 Ǻ), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ (10 Ǻ = 1 nm) távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van-der-Waals erők tartják össze.

Fejlett lapokkal határolt, jókristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg.

[szerkesztés] Előfordulása, képződése

• Metamorf eredet - Metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
• Magmás keletkezés - Gránitpegmatitokban, gránit-mészkő kontaktusán, valamint hidrotermális képződése is ismert.
• Meteorit ásvány - Főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.

[szerkesztés] Felhasználása

Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák.

[szerkesztés] Rokon ásványfajok

• gyémánt