Olomouc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Olomouc (archaikus magyar nevén Alamóc, németül és ma használt magyar nevén Olmütz, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium) törvényhatósági jogú város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén és az Olomouci kerület központja. A Felsőmorva-dombságon és a Morva folyón fekszik a környéke alkotja a termékeny Hanák régiót. A város 10 336 ha területén 100 752 lakos él (2005-ös adat). A városközpont tengerszint feletti magassága 219 m, és az északi szélesség 49°45´illetve a keleti hosszúság 17°15´ helyezkedik el. Alamóc legalacsonyabb pontja a Morva folyó, amely Alamóc déli részén folyik. Brünn (Berén) mellett Morvaország történelmi központja. Jelenleg Alamócon székel a Palacký Egyetem (Univerzita Palackého, František Palacký-ról elnevezve) és az olomouci érsekség. Alamóc így Morvaország szellemi-lelki központja.

Alamóc egészen a második világháború végéig német város volt. Ekkor a németeket a városból és az egész Csehszlovákia igen gyors ütemben kitelepítették. A város német jellege nyomon követhető például a polgármesterek neveiből is.

A város történelmi magja a Morva folyó által határolt. A központ a XI. században kezdett kialakulni, mai formáját a XIX. században nyerte el. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van. Ezek egyike a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza van és az alamóci orloj (óra) a XV. századból. Emellett Herkules és Caesar díszkút és az UNESCO védelme alatt álló alamóci Szentháromság oszlop, melyet 1740-ben emeltek. Jellegzetes műemléke az alamóci érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Alamócon gyilkoltak meg. Ezen gyilkosság miatt halt ki a cseh Přemysl-ház. A centrum másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc császár egyetem, melyet 1573-ban) alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven 1946-ban újraalapították.

[szerkesztés] Története

Alamóc területe már az őskorban is lakott hely volt. A Václavské és Petrské návrší tájékán bukkantak leletekre Kr.e. 4000-ből, a korai kőkorszakból. Kr.e. 1700-ban a kései és középső bronzkorban a halstatti kultúra virágzik itt. Főképp a luzsicai (Lausitz) hamumezők, větěřovicei kultúra virágzik itt. Újabban tártak fel egy római tábort a város területén a Kr.u. 2. századból. A Kr.u. VI. században érkeztek erre a területre a szlávok. A VIII. században Alamóc Povel városrészében már erődítmény állt. A Nagymorva Birodalom bukása után egy rövid átmeneti időszak következett, amikor meglehetősen keveset tudunk a hely történetéről. A X. században Morvaországot Csehországhoz csatolják. 1017-ben Břetislav morva fejedelem új várat építetetett Alamóc helyén. 1055-ben megalakul a morva tartományfejedelemség (údělný knížectví), melynek központja Alamóc lesz. 1063-ban II. Vratislav Alamócon megalapítja a morva püspökséget. A XI.-XII. században az alamóci vár lesz a Přemysl házi tartományfejedelmek székhelye. A vár első említése a Kosmas krónikából való. A krónikába a város neve mint Olomuc vagy Olmuc illetve az arab kereskedők által Olmjjz néven van feltüntetve. 1239 és 1246 közé tehetjük a város megalapítását. 1253-ban Alamóc királyi várossá válik, mely a magdeburgi jog szerint van irányítva. A város kiterjedt kereskedelmet folytat Boroszlóval, Krakkóval, Prágával és Béccsel, ami elősegítette gyors fellendülését. 1261 évenkénti vásártartási jogot szerez és kereskedői házakat építhet. 1352-ben Jošt márki privilégiuma Alamócot Morvaország fővárosának nevezi. 1378 és 1443 között megépül a városháza. A XIV. század közepétől egészen 1641-ig vezették az alamóci földlapok. Az 1419 és 1436 között tartó huszita háborúk alatt a város Luxemburg Zsigmondot támogatta. A XV. és XVI. században a kereskedelem fejlődése tovább folyt. 1469-ben Mátyás király elfoglalja egész Morvaországot, Sziléziát és Luzsicát. Mátyást még ebben az évben a morva és cseh nemesség egy része a cseh királlyá választja. 1479-ben az alamóci egyezményben Mátyás király és II. Jagelló Ulászló egyezséget köt, miszerint Mátyás uralkodik a tartományokban, Ulászló pedig Csehországban. 1505-ben alapítják Alamócon az első papírgyárat. 1520-ban alakul meg a halászok céhe a városban. 1566-ban jezsuita akadémia létesül. 1573-ban alakul meg az alamóci egyetem, melyet később Ferenc császárról neveztek el. 1860-ban megszüntették, majd 1946-ban újraalapították Palacký Egyetem néven. Ez az egyetem Csehország második legrégibb egyeteme. 1620. március 17-én a városban hal meg kínzások következtében Sarkander János. 1624-ben az alamóci jezsuiták ajándékba kapják Nový Jičín városát. 1637-ben egy tűzvész 70 házat pusztít el. A harmicéves háború alatt 1642-től 1650-ig a város svéd uralom alatt volt. A várost Lennart Torstenson svéd generális foglalta el. A város lakossága 30 000-ről 1675-re csökkent ezen idő alatt. 1650-ben két évvel a vesztfáliai béke után a svédek táviznak a városból. 1655-ben III. Ferdinánd Alamócot erődvárossá nevezi ki. 1658-ban Raduit de Suches Lajos marsall kidolgozta az erőd átépítését. 1709-ben kiég a Szent Móric templom. 1741-ben II. Nagy Frigyes elfoglalja a várost, majd 1742-ben elhagyják a várost. Az 1742. június 11-én aláírt boroszlói béke (Wroclaw, Breslau) értelmében Alamóc határerőd lesz, Szilézia ekkor válik két részre, az északi Poroszországé (ma Lengyelországé), a déli kisebb rész Ausztriáé. Ugyanebben az évben Mária Terézia Bechade de Rochepine Péter Fülöp generálissal átépítette az erődöt. 1747 és 1757 között folytak az erődítési munkálatok. 1758. május 31.-től július 1.-ig a poroszok ismét megostromolták a várost. Az újonnan elkészült erődöt képtelenek voltak bevenni. Június 30-án az osztrák seregek Domašov mellett megverték a poroszokat. 1762-ben Mária Terézia a várost megerősíti Morvaország fővárosaként. 1767-ben Alamócon komponálja 6. F-dúr szimfóniáját a tizenegy éves Wolfgang Amadeus Mozart. 1773-ban II. József császár betiltja a temtkezést a városban. 1777-ben Alamócot érseki székhellyé teszik. A századokon át tartó versengés Brünn és Alamóc között Morvaország fővárosának címéért 1782-ben dőlt el végleg. II. József Brünnek ítélte az elsőséget. 1794 és 1797 között raboskodott a városban Gilbert du Motier, de La Fayette márki. 1841-ben megépül a Přerov-Alamóci vasútvonal. 1842 és 1845 között épül meg Alamócot Prágával összekötő vasútvonal. 1848 október 14-én ideiglenesen a császári udvartartás Alamócra települ. 1848 december 2-án Ferenc Józsefet az alamóci érseki palotában császárrá kiáltják. 1848-ban Alamócon alakul meg a Szláv Hárs (Slovanská lípa) nevezetű cseh politikai egyesület. 1850-ben Morvaországot két részre osztják. 1860-ban megszüntetik az alamóci egyetemet. 1867 október 1-jén megalakul a Szláv Gimnázium (Slovanské gymnázium). 1876-ban lebontják a várkaput, majd 1886-ban megszüntetik az alamóci erődöt, így a város terjeszkedését lehetővé teszik. 1902-ben cseh tannyelvű reáliskola alakul. 1905 december 7-én Eduard Konrad Zirm professzor Alamócon hajtja végre a világon az első szem szaruhártya átültetést. 1919-ben Alamóchoz csatolnak 2 várost és 11 falut. 1921-ben az első csehszlovák népszámlálás szerint a városnak 57 206 lakosa van. 1930-ban a város egy részét a kiterjedt árvizek elöntik. 1939 március 15-én elfoglalják a várost a németek. 1945-ben a városból kiűzik a németeket. A Beneši dekrétumok értelmében a helyi németséget erőszakosan kitelepítik. 1946-ban újraalapítják az egyetemet Palacký Egyetem néven. 1971-ben a belváros kulturális védettséget kap. 1995-ben Alamócon jár II. János Pál pápa. Ekkor avatta szentté Sarkander Jánost. 1997-ben a Morva folyó áradása miatt víz alá kerül a vasútvonal és a város egy része is. 2006-ban ismét árvíz önti el a várost.

[szerkesztés] A város polgármesterei

1851 - 1865 Franz Kreilm
1865 - 1866 Franz Hein
1866 - 1872 Dr. Karl Borom. Johann Nep. Alois Schrötter
1872 - 1896 Josef von Engel
1896 - 1918 Karl Brandhuber
1918 - 1919 kormánybiztos
1919 - 1923 Dr. Karel Mareš
1923 - 1939 Dr. Richard Fischer
1939 - 1941 Dr. Fritz Czermak
1942 - 1945 Dr. Julius Schreitter
1945 - 1947 Václav Stibor - Kladenský
1947 - 1949 Jan Kučera
1949 - 1950 Ladislav Bernatský
1950 - 1956 Antonín Eliáš
1957 - 1960 Josef Drmola
1960 - 1970 František Řeháček
1970 - 1986 Dr. Jan Tencian
1986 - 1989 Ing. Josef Votoček
1989 - 1990 Břetislav Baran
1990 - 1994 Milan Hořínek Ph.D.
1994 - 1998 Dr. Ivan Kosatík
1998 - jelenleg Ing. Martin Tesařík

[szerkesztés] Kulturális létesítmények

színházak:

Morva Színház (régebben Oldřich Stibor Színház) (Moravské divadlo)
Zeneszínház (Divadlo hudby)
Morva Filharmónia (Moravská filharmonie)

múzeumok:

Honismereti Múzeum (Vlastivědné muzeum)
Modern Művészetek Múzeuma (Muzeum moderního umění) - mintegy 60 000-es gyűjteménnyel
Egyházmegyei Múzeum (Arcidiecézní muzeum)

Kulturális rendezvények:

Flora Olomouc
Academia film Olomouc - dokumentum filmek fesztiválja

Alamóci állatkert

[szerkesztés] A város városrészei

Alamócnak 26 városrésze van, melyek a történelmi községeknek és településeknek felelenek meg.

Alamóc város városrészei
száma	helységrészek	száma	a városrészek igazagtóbizottsága	megjegyzés
1.	Bělidla
3.	Černovír	1.	Černovír - Hradisko
2.	Droždín	2.	Droždín
4.	Hejčín	3.	Hejčín
5.	Hodolany
6.	Holice	4.	Holice
7.	Chomoutov	5.	Chomoutov
8.	Chválkovice	6.	Chválkovice
9.	Klášterní Hradisko
10.	Lazce	7.	Lazce
11.	Lošov	8.	Lošov
12.	Nedvězí u Olomouce	9.	Nedvězí
13.	Nemilany	10.	Nemilany
14.	Neředín	11.	Neředín
15.	Nová Ulice	12.	Nová Ulice
		13.	Nové Hodolany
16.	Nové Sady u Olomouce	14.	Nové Sady
17.	Nový Svět u Olomouce	15.	Nový Svět
18.	Olomouc-město (Alamóc-város)
		16.	Olomouc-střed (Alamóc-közép)
		17.	Olomouc-západ (Alamóc-nyugat)
19.	Pavlovičky	18.	Pavlovičky
20.	Povel	19.	Povel
21.	Radíkov u Olomouce	20.	Radíkov
22.	Řepčín	21.	Řepčín
23.	Slavonín	22.	Slavonín
		23.	Staré Hodolany-Bělidla
24.	Svatý Kopeček	24.	Svatý Kopeček
		25.	Tabulový vrch
25.	Topolany u Olomouce	26.	Topolany
26.	Týneček	27.	Týneček