Karlovy Vary

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Karlovy Vary látképe a szanatórium felső teraszáról

Karlovy Vary (németül Karlsbad) város a Cseh Köztársaságban. Lakossága 51 537 fő (2005).

Tartalomjegyzék

1 Jelentősége
2 Fekvése
3 Történelem
4 Nevezetességei
5 Látnivalói
6 Híres vendégei voltak
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jelentősége

Karlovy Vary a Cseh Köztársaság legnagyobb gyógyfürdőhelye. Létezése óta több mint 6 millió beteg látogatta meg szerte a világból. Évente 70 országból 85.000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

[szerkesztés] Fekvése

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppau - hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36% - át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t.

[szerkesztés] Történelem

Karlovy Vary-t IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759 - ben nagy tűzvész keletkezett, s utána klasszicista épületek épültek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város, a legtöbb épületet a Fellner és Helmer Vállalat hozta létre. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központként működik. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.

Politikailag jelentős események színhelye is volt:

1732-ben politikai találkozó zajlott itt VI. Károly császár és I. Frigyes porosz király között.
1819-ben Metternich kancellár és a német uralkodók titkos összejövetelének helyszíne volt.
1864-65-ben Bismarck kancellár tartott itt titkos találkozókat.

[szerkesztés] Nevezetességei

Becherovka

Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdő-városa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. A 73 C fokos glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót. Több mint 60 ásványi forrással rendelkezik, ebből tizenkettőt használnak gyógyító célokra. Az egyes források hőmérséklete 34 - 73 C fok között alakul, ivó -, fürdő -, speciális gyógykúrákra használják fel e források vizüket. Az emésztőszerv - rendszer és az anyagcsere zavarainak gyógyítását szolgálják.

A város híres az évenkénte rendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról.
Itt gyártják a híres cseh likőrt, Becherovkát.
Fontos terméke a Moser üveg.

[szerkesztés] Látnivalói

Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
Grandhotel Pupp (1760-1914)
Café Elefant
Városi Nezval Színház (1886)
Mária Magdolna templom (1485 körül)
Vridlo kolonnád (1971-1975)
Kastélykút - kolonnád (1912-1913)
Károly - torony (1450 körül)
Szentháromság - oszlop (1716)
III. számú fürdő (1866)
Malomkút Kolonnád (1871-1881)
Pasteur - ház
Dvorák Park
Parkkolonnád (1881)
Katonai Gyógyház (1855)
Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház-és vetítőtermekkel további 600 fő részére.

[szerkesztés] Híres vendégei voltak

Arany János - 1867 - ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind - mind elvesznének." - írta Karlsbad vizeiről.
Wallenstein - 1630 - ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából.
I. Péter orosz cár - 1711-12 - ben járt itt.
Goethe - 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t.
továbbá itt járt még: Friedrich Schiller, Herder, Gogol, Lev Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Ludwig van Beethoven, Brahms, Grieg, Dvořák, Karl Marx, František Palacký...és még sokan mások.