Comenius

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Johannes Amos Comenius

Comenius (Jan Amos Komenský, Nivnice, 1592. március 28. – Amszterdam, 1670. november 15.)

Cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”. Ő tekinthető az első modern pedagógusnak.

Johannes Amos Comenius és Comenius Ámos János néven is ismert.

[szerkesztés] Élete és munkássága

Comenius a morvaországi Nivnicében született. Szülei Magyarországról vándoroltak oda - saját közlése szerint a Szeges család -, nevét a közelben fekvő Komňa falutól vette. Korán árvaságra jutott, neveltetéséről a Cseh-Morva Testvérek (más források szerint: Cseh Testvérek illetve Morva Testvérek) szervezete gondoskodott.

A herborni és a heidelbergi egyetemen tanult. Eszmevilágára nagy hatást gyakorolt a rózsakeresztes Francis Bacon. Huszonnégy éves korában református lelkész lett, majd egy egyházi iskola igazgatójaként kezdett dolgozni.

1616-tól levelezést folytatott Johann Valentin Andreae-vel, a rózsakeresztesek mesterével.

Comenius a husziták radikális (taborita) irányzatához tartozó Cseh-Morva Testvérek utolsó püspöke volt. Emiatt az 1618-as fehérhegyi csata után az ellenreformáció üldözni kezdte a protestánsokat, bújkálni kényszerült, majd hittestvérei kis csoportjával száműzetésbe vonult. A háború kezdetén feleségét és két gyermekét is elveszítette.

A Cseh-Morva Testvérek egy csoportja, az ú.n. habánok, I. Rákóczi György támogatásával ebben az időben már menedéket élvezhettek Sárospatakon, ahova Comenius Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond meghívására érkezett. 1650-től 1654-ig tartózkodott Magyarországon, itt írta főbb műveit.

Comenius a sárospataki református kollégiumban is tanított (az intézmény ma az ő nevét viseli.) A város máig őrzi emlékét.

A Sárospatakon eltöltött négy évet a neveléstörténeti kutatók Comenius pedagógiai munkássága legfontosabb időszakaként értékelik.

Comenius rendkívül fontos nevelõ eszköznek tartotta a színjátszást.

Több európai országban is megfordult, hazájába többé nem tért vissza.