Len

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Len (Linum usitatissimum) egynyári kb 1 méter magasra megnövõ rost- és olajnövény. A Linaceae-családhoz tartozik, melynek kb 150 tagja van a földön. Levelei keskenyek, világoszöldek, virágja halványkék vagy fehér. Fajtától függõen 40–80 centiméter magasra nõ (az angliai v. apró len (Linum catharticum ) apró, csupán 7-15 cm. magas). A gumótermésben legtöbb tíz fényes barna mag található.

A lent az egész földön termesztik, az utóbbi évtizedekben ismét megnövekedett az érdeklõdés a lentermesztés irányába. Egyike a legrégebben termesztett növényeknek. Rostját a legrégibb idõ óta használják szövet elõállítására. Európában eleinte az Alpesektõl délre, a Linum angustifolium Huds. többnyári és többszárú faj rostjait szõtték, amint a Felsõ-Olaszország kõkorszakbeli és Svájc cölöpházaiban talált maradványok tanusítják. Ez a faj Európa déli részén s a Kanári-szigetektol Palesztináig és Kaukázusig terem. A jelenlegi házi len valószínûleg a Perzsa-öbölbõl származik, ahol Egyiptomban, Asszíriában és Mezopotámiában 4-5000 éve termesztik. Az egyiptomi múmiák takarója is a mikroszkópikus vizsgálat szerint lenszövet volt, a régi sírokban lengubót és a lenmagokat is találtak. Az antik görögök és arabok is ismerték már a len gyógyhatását.

Len szárából kiváló, tartós textilszövetet készítenek, mely kivételes antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik, ez a tulajdonság a különleges kórházi textilek gyártásánál hasznosítható.

A tápanyagdús magokból lenolajat préselnek, mely többek közt a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírsavakat tartalmaz. A lenolajat ezen kívûl különbözõ festékek, lakkok és padlóburkolatok nem mérgezõ alapanyagaként is hasznosítják.

A lenmag

A lenmag használata a modern táplálkozásban kiemelkedõ. Az egyre több túlfinomított élelmiszer között a feldolgozatlan lenmag szinte egyedülálló. A legtisztább és legtöbb esszenciális olajat tartalmazza, amire a szervezetnek szüksége lehet. Ezzel a tulajdonságával ez egyik legértékesebb táplálékunkká válhat. Az emberi szervezet sejtjei, amelyek lenolajat tartalmaznak, sokkal ellenállóbbak, mindenféle szempontból kevésbé sebezhetõk, mint a közönséges zsírokkal ellátott test.

A lenmag 35 százalék zsiradékot tartalmaz, aminek 72 százaléka esszenciális, a szervezet számára nélkülözhetetlen. Ebbõl 58 százalék linolenic nélkülözhetetlen zsírsav, amibõl a szójababban 9 százalék van, a tökmagban 15 százalék, és a dióban 5 százalék. Más táplálékunkban nem fordul elõ, vagy csupán jelentéktelen mennyiségben.

Gazdag A, B, C, D és E vitaminban. Az ásványok közül nagy mennyiségben van benne kálium, foszfor, magnézium, kalcium, kén, vas, cink, nátrium, klór mangán, szilikon, réz, fluor, alumínium, nikkel, kobalt, jód, alybdenum, króm stb.

A lenmag, illetve a lenolaj mind több teret hódít táplálkozásunkban. Napról napra újabb és újabb felfedezések bizonyítják gyógyhatását.

Gyógyhatásai: Agymûködést serkentõ és kolesztereinszint csökkentõ hatása miatt ér- és szívbetegeknek ajánlott a fogyasztása. Izületi és egyéb gyulladások kezelésére is sikerrel alkalmazzák.

Fogyasztási módjai: A lenmagot kétféleképpen fogyaszthatjuk. Nehezebb megemészteni a ledarált magot, így a súlyos betegek a nyersen préselt olajat fogyasszák salátára, illetve túróval. Az egészségesek számára ajánlatos, ha frissen õrölt lenmagot fogyasztanak reggelire, szójával, napraforgóval, szezámmal egy kis lekvárra, vagy gyümölccsel esetleg sóval is ízesítve.

Ha teát fõzünk a lenmagból, elõtte megõrölhetjük, a magot egészben is megfõzhetjük. Mivel kemény, zárt magról van szó, sokáig kell fõzni, legalább fél órán át.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• http://www.geocities.com/zold_gyum/lenmag.html Egészség a táplálékban Mi rejlik a zöldségben, gyümölcsben, magokban

• http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/063/pc006391.html Pallas nagylexikon