Magyar uralkodók listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található.

Név Uralkodás Megjegyzés Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. 820 körül Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895–907 Álmos vezér fia Nem tisztázott fejedelmi hatalom. Kb. 907-947: Tarhos, Levente, Zolta/Zsolt, vagy Szabolcs Fajsz/Falicsi kb. 947–955 Taksony kb. 955–972 Árpád unokája, az augsburgi csata után lett fejedelem Géza kb. 972–997 Taksony fia Vajk (a későbbi I. István) 997–1000 Géza fia, anyja: az erdélyi gyula lánya, Sarolta István királlyá koronázásával megszületik a Magyar Királyság. I. (Szent) István 1000/1001–1038 Géza fia Orseolo Péter 1038–1041, 1044–1046 A velencei dózse fia, István unokaöccse Aba Sámuel 1041–1044 István sógora vagy unokaöccse I. András 1046–1060 Taksony dédunokája, István Vazul nevű unokaöccsének fia I. Béla 1060–1063 András öccse Salamon 1063–1074 András fia I. Géza 1074–1077 Béla fia I. (Szent) László 1077–1095 Géza öccse (Könyves) Kálmán 1095–1116 Géza fia II. István 1116–1131 Kálmán fia II. (Vak) Béla 1131–1141 Géza unokája, Kálmán Álmos nevű öccsének fia II. Géza 1141–1162 II. Béla fia III. István 1162–1172 II. Géza fia II. László 1162–1163 ellenkirály, II. Géza öccse IV. István 1163 ellenkirály, II. Géza öccse III. Béla 1172–1196 III. István öccse Imre 1196–1204 III. Béla fia III. László 1204–1205 Imre fia II. András 1205–1235 Imre öccse IV. Béla 1235–1270 II. András fia V. István 1270–1272 IV. Béla fia IV. (Kun) László 1272–1290 V. István fia III. András 1290–1301 II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház. „Interregnum” (vitatott legitimitású királyok) Valójában az egyes tartományurak (más néven kiskirályok) hatalma oly mértékben megnőtt, hogy a királyi uralom jelképessé vált. Ilyenek voltak: Csák Máté, Aba Amadé, Borsa Kopasz, Kőszegi Henrik, Kán László, Babonič István, stb. Vencel (László) 1301–1305 a Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), IV. Béla ükunokája leányágon. Ottó 1305–1307 a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, IV. Béla unokája leányágon. Anjou-ház I. Károly (Károly Róbert) 1301/1308/1310-1342 Az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója. Már 1301-ben megkoronázták, de a tényleges hatalmat csak 1308-tól tudta gyakorolni. Legitim koronázásra 1310-ben került sor. Innen számítjuk az Interregnum végét. V. István dédunokája leányágon. Ő maga a Károly nevet használta. I. (Nagy) Lajos 1342–1382 Károly fia, 1370-től Lengyelország királya. Mária 1382–1395 Lajos lánya, ténylegesen csak 1387-ig, Zsigmonddal kötött házasságáig uralkodott. II. (Kis) Károly 1385–1386 Nápolyi király (1381–1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja, V. István ükunokája leányágon. Merényletnek esett áldozatul. Vegyesházi királyok (Luxemburgi, Habsburg, Jagelló, Hunyadi) Luxemburgi Zsigmond 1387–1437 Mária férje, német király (1410-1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437) Albert (Habsburg) 1437–1439 Zsigmond veje, cseh és német király (1438-1439) I. Ulászló (Jagelló) 1440–1444 III. Ulászló néven lengyel király (1434–1444) is, a várnai csatában esett el. V. László (Habsburg) 1440/1444–1457 Albert utószülött fia, kiskorúsága idején Hunyadi János kormányzó. I. Mátyás (Hunyadi) 1458–1490 Hunyadi János kisebbik fia. II. Ulászló (Jagelló) 1490–1516 Cseh király (1471-1516). II. Lajos (Jagelló) 1516–1526 II. Ulászló fia, a mohácsi csatában esett el. A török hódoltság kora. Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett része került török megszállás alá. Északon és Nyugaton az ún. Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a keleti Magyar Királyság , majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség. Királyi Magyarország Név Uralkodás Megjegyzés Habsburg-ház I. Ferdinánd 1526–1564 II. Lajos sógora, az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés alapján formált jogot a magyar trónra. Cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564). Miksa 1564–1576 Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1564–1576). Rudolf 1576–1608 Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1576–1612). II. Mátyás 1608–1619 Német-római császár és cseh király (1612–1619). II. Ferdinánd 1619–1637 Német-római császár és cseh király (1619–1637). III. Ferdinánd 1637–1657 II. Ferdinánd fia. Német-római császár (1637–1657). I. Lipót 1657–1705 III. Ferdinánd fia. Német-római császár (1657–1705). keleti Magyar Királyság Név Uralkodás Megjegyzés Szapolyai János 1526–1540 Korábban erdélyi vajda. János Zsigmond 1540–1570 Szapolyai János fia, választott király. Izabella királyné 1556–1559 Szapolyai János özvegye, János Zsigmond anyja. Erdélyi Fejedelemség (1) Név Uralkodás Megjegyzés János Zsigmond 1570–1571 . Báthory István 1571–1586 Lengyel király (1576–1586). Báthory Zsigmond 1588–1597, 1598–1599, 1601–1602 Báthory István unokaöccse, többször is lemondott majd visszatért. Báthory András 1599 Székely Mózes 1603 Bocskai István 1605–1606 Magyarország választott fejedelme (1605). Rákóczi Zsigmond 1607–1608 Báthory Gábor 1608–1613 Bethlen Gábor 1613–1629 Magyarország választott királya (1620). Brandenburgi Katalin 1629–1630 Bethlen Gábor özvegye, lemondatták. Bethlen István 1630 I. Rákóczi György 1630–1648 Rákóczi Zsigmond fia. II. Rákóczi György 1648–1657, 1658-1659, 1659–1660 I. Rákóczi György fia. Rhédey Ferenc 1657–1658 Barcsay Ákos 1658–1660 Kemény János 1661–1662 I. Apafi Mihály 1661–1690 II. Apafi Mihály 1690 I. Apafi Mihály fia, választott fejedelem. Thököly Imre a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre önálló államot (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották. II. Rákóczi Ferencet az általa vezetett szabadságharc (1703–1711) során előbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották (1705). Az ónodi országgyűlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. A Habsburg-birodalom részeként. Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (1683–1699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került. Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettő élén a Habsburg uralkodó állt. Név Uralkodás Megjegyzés Habsburg-ház I. József 1705–1711 I. Lipót fia. III. Károly 1711–1740 I. József öccse. Mária Terézia 1740–1780 III. Károly lánya – férfiágon kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia férjével, Lotharingiai Ferenccel megalapította a Habsburg-Lotharingiai-dinasztiát. Habsburg–Lotharingiai-ház II. József 1780–1790 Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc fia. Nem koronáztatta meg magát. („Kalapos király”) II. Lipót 1790–1792 II. József öccse. I. Ferenc 1792–1835 II. Lipót fia. V. Ferdinánd 1835–1848 Ferenc fia 1848-49-es forradalom és szabadságharc. 1849. április 14-én a debreceni országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. Ezt követően Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották. Ferenc József (1848)1867–1916 V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetőzéseként koronázták meg. IV. Károly 1916–1918 Ferenc József unokaöccse, az ENSZ magyar képviselőjének, Habsburg Ottónak az apja. 1918. november 13-án IV. Károly lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, november 16-án pedig Budapesten kikiáltották a Népköztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi rendszer előbb helyreállította a királyságot, aminek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választotta Horthy Miklóst, majd 1921. november 6-án kimondta – immár végleges érvénnyel – a Habsburg-ház trónfosztását.

Tartalomjegyzék 1 Érdekességek 2 Lásd még 2.1 Külső hivatkozások 2.2 Irodalom

[szerkesztés] Érdekességek

• Mikor uralkodott IV. Ferdinánd?

III. Ferdinánd 1637 és 1657, V. Ferdinánd 1835 és 1848 között volt Magyarország királya. De kettőjük között sehogysem találjuk IV. Ferdinándot. Hogyan lehetséges ez?

Arról van szó, hogy III. Ferdinánd fiát - aki szintén Ferdinánd volt - 1647-ben megkoronázták, de 1654-ben, tehát még apja életében meghalt. Így, mivel a sorszámot már „kiosztották”, az e néven következő király az ötödikként léphetett trónra.

• Primogenitura vagy szeniorátus?

Az iskolában általában István király kapcsán tanulhatunk a primogenitura és a szeniorátus módján való trónöröklésről. Ennek kapcsán azt is megtanulhatjuk, hogy István Koppánnyal szemben érvényesítette az elsőszülöttség elvét, ami ettől kezdve vált szokássá az országban. Valóban így áll a dolog?

Ha jobban megvizsgáljuk az Árpád-házi királyok öröklési rendjét, akkor azt láthatjuk, hogy a kétféle öröklési rend folyamatosan tovább élt. Valójában arról lehet szó, hogy a királyi család férfi tagjai közül az ülhetett a trónra, aki meg tudta azt szerezni magának. Jogcímnek csupán annyi kellett, hogy férfiágon királyi felmenője legyen a jelöltnek.

• Trónfosztások

Ismereteink szerint, a magyar történelemben négy alkalommal került sor az uralkodóház trónfosztására. Mind a négy esetben a Habsburgokra mondták ki - igaz korábban csak az Árpádok, illetve az Anjouk bírtak örökletes hatalommal.

• 1620. augusztus 25. Besztercebánya
• 1707. június 13. Ónod
• 1849. április 14. Debrecen
• 1921. november 6. Budapest

(1918. november 16. Budapest: A Népköztársaság kikiáltásával megszűnt a királyság.)

• Királyi cím egy életre?

Egy király a megkoronázásától fogva élete végéig király. Vagy mégsem? A magyar történelemben néhány uralkodónak nem volt módja haláláig viselnie a koronát. Kik ők?

• Salamon - akit I. Béla fiai, Géza és László űztek el és csak 1087-ben halt meg.
• Vencel – Az Árpád-ház kihalása után, 1301-ben került a magyar trónra, de még halála előtt, 1305-ben lemondott a magyar koronáról III. Ottó bajor herceg javára.
• Ottó – Vencel uralkodása után került trónra, de rövid – csak névlegesnek mondható – uralkodás után kénytelen volt Bajorországba távozni. Ő a magyar királyi címet haláláig viselte.
• Rudolf - akit öccse, Mátyás mondatott le 1608-ban, így élete hátra lévő négy évében csupán császár, de nem király volt.
• V. Ferdinánd - akit 1848 decemberében mondattak le unokaöccse, Ferenc József javára. 1875-ben halt meg.
• IV. Károly - aki 1918 novemberében fölfüggesztette uralkodói jogkörének gyakorlását, majd akit 1921-ben - visszatérési kísérleteinek kudarca után - a magyar országgyűlés megfosztott a trónjától. 1922-ben halt meg.

• Koronázás nélkül is lehet király valaki?

Mikortól király a király? Attól kezdve, hogy megkoronázzák... Vagy mégsem? Néhány magyar királyt csak jóval uralmának megkezdése után - vagy éppen sohasem - koronáztak meg. Nézzünk egy-két ismertebb példát:

• I. Károly - avagy ismertebb (bár helytelen) nevén Károly Róbert, háromszor biztosan részt vett koronázáson, mire sikerült uralmát megszilárdítani. 1301, 1309, 1310
• I. Mátyás - 1464-ig koronázatlanul ült az ország trónján, mivel csak egy évvel korábban sikerült visszaszerezni a Szent Koronát III. Frigyestől...
• II. József - a kalapos király, aki, hogy ne kelljen esküt tenni a magyar törvényekre, egyszerűen nem koronáztatta meg magát.
• Ferenc József - aki 1848 végétől tekintette magát Magyarország uralkodójának, bár csak 1867-ben a kiegyezés keretében koronázták királlyá.

[szerkesztés] Lásd még

• Erdélyi fejedelmek listája
• Magyar államfők listája
• Magyar kormányfők listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Uralkodók és államfők

[szerkesztés] Irodalom

• Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk.: Horváth Jenő. 7. jav. kiad. Bp., 2004. Helikon.
• Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői, Budapest, Maecenas 1997. (4. bőv., jav. kiad.)
• Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Bp., 2003. Magyar Könyvklub. (A Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze) [1994]
• Oborni Teréz: Erdély Fejedelmei. [Bp.], 2002. Pannonica
• Korai magyar történeti lexikon. Főszerk.: Kristó Gyula. Szerk.: Engel Pál és Makk Ferenc. Bp., 1994. Akad.