Lengyelország uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Lengyelország története a kereszténység előtt (960 előtt) |
| Lengyel fejedelmek korszaka (960-1138) |
| Az első darabolódás, a Krakkói fejedelmek kora (1138-1320) |
| A Királyság virágkora (1320-1569) |
| Lengyelország és Litvánia Uniója (1569-1795) |
| Lengyelország végleges felosztása (1795) |
| Ausztria uralma alatt álló részek (772-1918) |
| Oroszország uralma alatt álló részek (1807-1831) |
| Poroszország uralma alatt álló részek (1815-1849) |
Az alábbi táblázat Lengyelország uralkodóinak sorát tartalmazza. A névsor a korai lengyel történelem alakjaihoz nyúlik vissza, majd az első keresztény uralkodó által alapított dinasztia öröklődési sorát kíséri végig.
A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wiślanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polanok (vagyis mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyzte.
A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között. A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került.
A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegést jelentő Oroszországgal. 1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy másnéven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Ez szétzilálta az országot, csak ritkán egyeztek az érdekek, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. 1795-re három nagy szomszédja osztozkodott az ország területén.
| Ház | Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
|
|
|||
| Piast | Piast | 9. század | A Piast-dinasztia megalapítója, aki valószínűleg csak a legendákban élt. |
| Piast | Siemowit | 9. század | Történelmi hitelessége neki is kétséges. |
| Piast | Lestko | 9.-10. század | Valószínűleg mítikus alak. |
| Piast | Siemomysł | 10. század | Története legendákkal itatódott át. |
| Piast | I. Mieszko | 960 k.-992 | Felvette a kereszténységet, és megteremtette a független Lengyelország alapjait. |
| Piast | I. Vitéz Boleszláv | 992-1025 | Hatalmas területeket hajtott uralma alá. 1024-ben felvette a király címet. |
| Piast | II. Mieszko Lambert | 1025-1031 | Királyként lépett trónra. |
| Piast | Bezprym | 1031-1032 | Lemondott trónjáról Mieszko javára. |
| Piast | II. Mieszko Lambert | 1032-1035 | Második trónralépése, fejedelemként. |
| Piast | I. Megújító Kázmér | 1035-1058 | |
| Piast | II. Merész Boleszláv | 1058-1079 | 1076-tól király. |
| Piast | I. Ulászló Herman | 1079-1102 | |
| Piast | Zbigniew | 1102-1106 | Testvérével, Boleszlávval sikerült megdönteni az Ulászló trónjára támadó egyik vajda hatalmát. |
| Piast | III. Ferdeszájú Boleszláv | 1106-1138 | Zbigniew testvére. Halála előtt fiainak négy részre bontotta országát, amelyek közül a Krakkó központú fejedelemséget tette meg vezető hatalommá. |
|
|
|||
| Piast | II. Elűzött Ulászló | 1138-1146 | Testvérei elűzték a krakkói trónról. |
| Piast | IV. Göndörhajú Boleszláv | 1146-1173 | |
| Piast | III. Öreg Mieszko | 1173-1177 | |
| Piast | II. Igazságos Kázmér | 1177-1194 | Felvette a Krakkó hercege címet. |
| Piast | I. Fehér Leszek | 1194-1202 | Első trónralépése Krakkó hercegeként. |
| Piast | III. Hosszúlábú Ulászló | 1202-1206 | Első trónralépése. |
| Piast | I. Fehér Leszek | 1206-1210 | Második trónralépése Krakkó hercegeként. |
| Piast | IV. Görbelábú Mieszko | 1210-1211 | |
| Piast | I. Fehér Leszek | 1211-1227 | Harmadik trónralépése, végül meggyilkolták. |
| Piast | III. Hosszúlábú Ulászló | 1227-1229 | Második trónralépése. |
| Piast | Mazóviai Konrád | 1229-1232 | Első trónralépése. |
| Piast | I. Szakállas Henrik | 1232-1238 | |
| Piast | II. Jámbor Henrik | 1238-1241 | |
| Piast | Mazóviai Konrád | 1229-1232 | Második trónralépése. |
| Piast | V. Szemérmes Boleszláv | 1243-1279 | |
| Piast | II. Fekete Leszek | 1279-1288 | |
| Piast | IV. Probus Henrik | 1288-1290 | III. Fehér Henrik Boroszló fejedelme volt, ő kimarad a sorszámozásból. |
| Piast | II. Přemysl | 1290-1296 | 1295-től Lengyerország királya. |
|
|
|||
| Přemysl | II. Vencel | 1291-1305 | Csehország királya is. |
| Přemysl | III. Vencel | 1305-1306 | Csehország és Magyarország királya is. |
| Piast | I. Lokietek Ulászló | 1306-1333 | |
| Piast | III. Nagy Kázmér | 1333-1370 | |
| Anjou | I. Magyar Lajos | 1370-1382 | Magyarország királya is. |
| Anjou | Hedvig | 1384-1399 | Jagelló Ulászlóhoz ment feleségül. |
|
|
|||
| Jagelló | II. Jagelló Ulászló | 1386-1434 | |
| Jagelló | III. Várnai Ulászló | 1434-1444 | Magyarország királya is, a várnai csatában esett el. |
| Jagelló | IV. Kázmér | 1447-1492 | |
| Jagelló | I. János Albert | 1492-1501 | |
| Jagelló | Sándor | 1501-1506 | |
| Jagelló | I. Öreg Zsigmond | 1506-1548 | |
| Jagelló | II. Zsigmond Ágost | 1548-1572 | Uralkodása alatt Lengyelország perszonál unióra lép Litvániával. |
|
A Lublini Unió nemesi köztársaságának királyai |
|||
| Valois | Valois Henrik | 1573-1574 | Lemondott a trónról. |
| Jagelló | Jagelló Anna | 1575-1586 | Férjével, Báthory Istvánnal együtt uralkodott. |
| Báthory | Báthory István | 1575-1586 | Erdély fejedelme is. |
| Vasa | III. Zsigmond | 1586-1632 | |
| Vasa | IV. Ulászló | 1632-1648 | |
| Vasa | II. János Kázmér | 1648-1668 | Lemondatták. |
| Wiśniowiecki | Wiśniowiecki Mihály | 1669-1673 | |
| Sobieski | III. Sobieski János | 1673-1696 | |
| Wettin | II. Erős Ágost | 1697-1706 | Első uralkodása, lemondatták. |
| Leszczyński | I. Leszczyński Szaniszló | 1704-1709 | Elmenekült az országból. |
| Wettin | II. Erős Ágost | 1709-1733 | Második uralkodása. |
| Leszczyński | I. Leszczyński Szaniszló | 1733-1736 | Második uralkodása, lemondatták. |
| Wettin | III. Szász Ágost | 1733-1763 | |
| Poniatowski | II. Poniatowski Szaniszló Ágost | 1763-1795 | Az utolsó lengyel király, akit lemondattak a Lengyelországon osztozkodó hatalmak. 1795 után Ausztria, Oroszország és Poroszország uralkodói vették fel a megfelelő rész uralkodójának címét. |
Based on work by