Székely Mózes
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székely Mózes (Lövéte 1550. körül–Brassó 1603. július 17.) erdélyi fejedelem.
Udvarhelyszéki közrendű székely családból származott. Báthory István hadnagyaként érdemeket szerzett. Követte Báthoryt Lengyelországba is, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király orosz hadjáratát.
Báthory Zsigmondtól nemesi címet és földadományt kapott. Báthory Andrásnak, majd Mihai vajdának fővezére. 1601-ben szembefordult a vajda és Basta tábornagy rémuralmával; előbb Báthory Zsigmondot igyekezett a trónra visszahozni, majd a goroszlói csata után maga állt a császárellenes pártélére. Ekkor vette fel a fejedelem címet is.
1603-ban török segítséggel tört Erdélybe és kiverte a császári seregeket, azonban még ebben az évben Brassó mellett (július 17-én) elesett a Basta seregei ellen vívott csatában.
Előző : Báthory Zsigmond |
Erdély fejedelme 1602–1603 |
![]() |
Következő: Bocskai István |