Árpád fejedelem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Árpád fejedelem Magyarország egyik legjelentősebb történelmi alakja. A hagyomány szerint az ő uralma alatt foglalta el a magyar nép a Kárpát-medencét. Ezt az időszakot nevezzük Honfoglalásnak. A fennmaradt történelmi források alapján hozzávetőleg ötvenöt éven át vezette a magyarokat. Tőle származtatják az Árpád-ház uralkodóit, akik 907-es halálát követően majdnem 400 éven át uralkodtak Magyarország felett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Álmos nyomain
A legendák szerint a Hun Aetilea szépunokája; Ernák/Irnik ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és Emese unokája; Álmos vezér gyermeke, aki körülbelül 840-ben látta meg a napvilágot. Árpád még Álmos fejedelemségének idején megkapta azt a tiszteletet, hogy a törzsszövetség vezetői pajzsukon a magasba emelték, ezzel elismerve Árpád elsőségét. Árpád törzsszövetségbeli pozíciója vitatott. Györffy György szerint a gyula tisztséget viselte, majd Kurszán kende meggyilkolása után magához ragadta annak rangját. Kristó Gyula szerint Árpád a kende tisztséget viselte, s mint ilyen, nem játszott tényleges szerepet a Honfoglalás harcaiban. A középiskolai tankönyvek az első verziót tartalmazzák.
893-ban Nikétász Szklérosz, a bizánci császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az Al-Dunánál egy bolgárok elleni hadi szövetségről. A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az Etelközben szállást találó magyar törzsek a Kárpát-medence felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. 894-ben Árpád szerződést kötött a karantán morvák/moravanák fejedelmével, Szvatoplukkal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik Pannóniából a keleti frankokat. Ezt a szövetséget a legendák a fehér ló mondájában tartották fenn. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre lépett, és elfoglalta a területet.
[szerkesztés] A honfoglalás befejezése
894-ben érett meg a bizánci-magyar együttműködés, és Árpád megtámadta Szimeon, bolgár cár birodalmát. A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták. Ezzel a Délvidék is Árpád népének uralma alá került, de az al-dunai csaták alatt a bolgárok szövetkeztek a besenyőkkel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat. Sereg híján nem tudták felvenni a küzdelmet a besenyőkkel, és így a Kárpátok hágóin át Erdélybe menekültek, és itt le is telepedtek. A Tisza vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az őshazában.
899 márciusában Arnulf, keleti frank király érkezett a magyar fejedelem udvarába, és arra kérte Árpádot, hogy segítsen neki legyőzni az itáliai király seregeit, és akkor a magyaroké lehet egész Pannónia, azaz a mai Dunántúl. Árpád seregei legyőzték Berengár, itáliai király hadait, és a Lombardiából hazatérő magyar seregek birtokba is vették a Dunától nyugatra eső területeket. Azonban a morvák is szemet vetettek ezekre a területekre, és megtámadták az itt szállást kereső magyarokat. Árpád serege legyőzte a morvákat, és büntetésül elfoglalta azok nyitrai hódításait is, így 900 őszére az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került, és Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.
[szerkesztés] A magyarok letelepedése
Árpád székhelye sátrakból állt, és a Duna vonalán minden évszakban máshol állt. 904-ben meghalt Kurszán kende, és ettől kezdve nem választottak új kendét. Árpád kezében összpontosult minden vezetői hatalom. Ezzel alapította meg az Árpád-házat. 905-ben Árpád megtiltotta a magyar seregek portyázó körutait, és békét kötött a környező népekkel. Így Árpádnak adót fizettek a bajorok, az itáliai és balkáni uralkodók. A béke beköszöntésével a magyarok végleg berendezkedtek a Kárpát-medencében.
Árpád utolsó nagy csatáját 907 júliusában vívta, amikor a bajor és keleti frank csapatok le akarták rázni adófizetési kötelezettségüket, és meg akarták büntetni a magyarokat. Azonban az egyesített seregeket megállította Árpád hada, és ezzel kétségkívül magyarrá tette a Kárpát-medencét.
Feleségének nevét nem őrizte meg a történetírás. Öt fia született: Liüntika, Tarhos, Üllő, Jutocsa és Zolta. 907-ben halt meg, és a legenda szerint Óbudán temették el a honfoglaló hadvezért.
Based on work by 
