Ferenc József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ferenc József (Bécs, 1830. augusztus 18. - Bécs, 1916. november 21.) osztrák császár, magyar király,cseh király 1848-tól 1916-ig haláláig, 68 éven át uralkodott. Ezzel ő volt az ország leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója.
Ferenc Károly főherceg fia. 1848. december 2-án nagybátyja, a gyengeelméjűnek tartott V. Ferdinánd lemondatását követően 18 évesen került trónra, elsősorban anyja, a bajor Zsófia főhercegnő (egyes források szerint rossz szelleme) ambícióinak köszönhetően. Fiatal kora ellenére felelőssé tehető az 1848-49-es szabadságharcot követő megtorlásért, bár annak fő irányítója a miniszterelnök Schwarzenberg herceg és Julius Haynau báró voltak. Birodalma súlyos veszteségeket szenvedett, elvesztette vezető szerepét a német térségben, valamint le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a birodalom dualista átalakítását. Az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon is megkoronázták. Ekkor lett királyi jelmondata: „Bizalmam az ősi erényben”. Miniszterelnökké a száműzetésből hazatért gróf Andrássy Gyulát nevezte ki, akit a szabadságharcban való részvételért korábban halálra ítéltek. A Német Császárság szövetségeseként a sarajevoi merényletet követően beléptette az Osztrák-Magyar Monarchiát az első világháborúba. 86 évesen, az I. világháború harmadik évében halt meg, nem érte meg birodalma széthullását.
Munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata egyaránt legendás volt. Politikai nézeteit tekintve ókonzervatív, gondolkodását a birodalmi szellem hatotta át, és sosem értette meg a 19. század végének nemzeti mozgalmait. Merevsége ellenére meglepő módon képes volt alapvető változtatásokra, ha meggyőzték arról, hogy a birodalom fenntartása érdekében ez szükséges: erre példa az 1867-es kiegyezés Magyarországgal, az alkotmányosság elfogadása (bár a hadsereg feletti rendelkezéshez mindvégig ragaszkodott), az általános választójog bevezetése az osztrák tartományokban.
1854-ben vette feleségül akkor 16 éves unokahúgát,a Wittelsbach-házból származó Erzsébet bajor hercegnőt (Sissit). Házasságuk nem volt boldog, felesége sok időt töltött távol Bécstől (és anyósától). A családot tragédiák kísérték. Öccsét, Miksát a III. Napoleon által trónra segített mexikói császárt 1867-ben kivégezték Mexikóban, két évtized múlva fia, Rudolf öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászkastélyban, szeretőjével Vestera Mária grófnővel együtt, feleségét egy anarchista merénylő Luigi Lucheni ölte meg Genfben, unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914-ben a szerb nacionalista ölte meg Szarajevóban.
[szerkesztés] Gyermekei
- Zsófia (Bécs, 1855. március 5. - Buda, 1857. május 29.)
- Gizella (Laxenburg (1856. július 12. - München, 1932. július 27.)
- Rudolf (Laxenburg, 1858. augusztus 21. - Mayerling, 1889. január 30.)
- Mária Valéria (Buda, 1868. április 22. - Wallsee, 1924. szeptember 6.)
Előző uralkodó: V. Ferdinánd |
Magyarország uralkodója 1848 (1867) – 1916 |
Következő uralkodó: IV. Károly |
Előző uralkodó: I. Ferdinánd |
Osztrák császár 1848 – 1916 |
Következő uralkodó: I. Károly |