I. Apafi Mihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Apafi Mihály (1632. november 3.–Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem.

[szerkesztés] Élete

Az Apafiak címere

Apafi György fiaként született 1632-ben. 1650-ben vette feleségül Bornemissza Annát.

1661-ben került Erdély trónjára a törökök segítségével, miután a nagyszőlősi csatában leverték Kemény János hadait. A szultán hűbéreseként részt vett a törökök több Ausztria elleni hadjáratában, de titokban már 1664-től alkudozott a Habsburgokkal. A Vasváron kötött békeszerződésben azonban a császár elismerte, hogy a Partium és Erdély a szultán vazallus tartománya, a török elállt a fegyveres támadásoktól.

Apafi politikusai között találjuk Teleki Mihályt, Bánffy Dénest – aki a katonai ügyekért felelős –, a nagy műveltségű történetírót, Bethlen Jánost és Bethlen Miklós politikus-irodalmárt. Apafi tehetetlen uralkodónak bizonyult, aki helyett többnyire felesége, Bornemissza Anna és Teleki Mihály kancellár intézkedett. 1687-ben I. Lipót elfoglalta Erdélyt, és Apafit behódolásra kényszerítette. Caraffa generális gyakorlatilag teljhatalmat kap Erdély fölött. 1681-ben Erdély-szerte pestisjárvány pusztított. Apafi, miután elveszítette feleségét, 1690. április 15-én halt meg Fogarason (Almakeréken temették el). Élete utolsó éveit búskomorság jellemezte.

Érdekességként említhető, hogy Apafi alatt kezdődött el Erdélyben a dohányzás. Fellendítette az ipart, megjavítatta a görgényi papírmalmot (a könyvnyomtatáshoz szükség volt rá), a vajdahunyadi vashámort, uralkodása alatt újraindult az üveggyártás, a posztószövés. A gyulafehérvári főiskolát Nagyenyedre helyezte át, egyik legkiválóbb tudósa Pápai Páriz Ferenc volt. Udvarát Fogarason és Ebesfalván tartotta.

Előző :
Kemény János

Erdély fejedelme
1661–1690