Erdélyi fejedelmek listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezen a lapon az erdélyi fejedelmek listája található 1526-tól 1711-ig. (Ez után már nem volt magyar fejedelme Erdélynek).
| Név | Uralmának kezdete | Uralmának vége | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|
| Keleti Magyar Királyság Magyarország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és Nyugaton az ún. Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a keleti Magyar Királyság , majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség. |
||||
| I. (Szapolyai) János | 1526. nov. 11. | 1540. júl. 21. † | 1510-től erdélyi vajda, Mohács után királlyá választják, amint Habsburg Ferdinándot is. Kettejük harcával telik János király egész élete. Az 1538-as váradi békében az utódlásról lemond Ferdinánd javára. | |
| Izabella királyné (Jagelló) | 1540. aug. 31. | 1551. júl. 19. | Szapolyai János özvegye. Férje halála után I. Szulejmán szultán a keleti országrész és Erdély kormányzásával bízza meg a kiskorú János Zsigmond nevében. | |
| 1556. nov. 25. | 1559. szept. 15. † | |||
| Fráter György (Utyeszenovics, Martinuzzi) |
1542. jan. 26. | 1551. dec. 17. † | Izabella királyné helytartója, valójában ő vezeti az országrészt. I. Ferdinánd parancsára megölik. | |
| I. (Habsburg) Ferdinánd | 1551 júl. 26. | 1556. nov. 25. | Magyar király, 1551-től Erdély is az uralma alá tartozik. 1553 és 1556 között Dobó Istvánt nevezte ki az erdélyi vajdaságra. 1556-ban az erdélyi országgyűlés visszatér a Szapolyai-család hűségére. | |
| II. (Szapolyai) János Zsigmond | 1559. szept. 15. | 1571. márc. 14. † | Szapolyai János fia, 1540-ben született. Még ezen év szept. 13-án megválasztották magyar királynak, de koronázására nem került sor. | |
| Erdélyi Fejedelemség Az 1570-ben Miksa magyar király és János Zsigmond között megkötött, ún. speyeri szerződés kimondja, hogy a fennálló határokat véglegesnek tekintik és hogy János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „Erdély és Magyarország hozzákapcsolt Részeinek fejedelme” címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről. |
||||
| Báthory István | 1571. máj. 25. | 1586. dec. 13. † | 1571-től még csak vajda, a fejedelmi címet 1576-tól viseli, amikortól kezdve lengyel király is. | |
| Báthory Kristóf | 1576. jan. 28. | 1581. máj. 27. † | Báthory István bátyja, annak távollétében helytartó, vajda. | |
| Báthory Zsigmond | 1588. dec. 8. | 1594. júl. vége | Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb erdélyi fejedelem. 1595-ben vette feleségül a Habsburg Mária Krisztiernát. Uralkodásának idejére esik az ún. 15 éves háború. 1613-ban, egy csehországi kisvárosban halt meg. | |
| 1594. aug. 8. | 1598. márc. 23. | |||
| 1598. aug. 22. | 1599. márc. 21. | |||
| 1601. ápr. 3. | 1602. jún. 29. | |||
| Báthory Boldizsár | 1594. júl. vége | 1594. aug. 8. | Báthory Zsigmond unokaöccse | |
| Mária Krisztierna (Habsburg) | 1596. jan. vége | 1596. márc. 4. | Báthory Zsigmond felesége, férje által kinevezett helytartó. | |
| 1597. jan. vége | 1597. márc. vége | |||
| 1598. ápr. 18. | 1598. máj. 1. | I. (Habsburg) Rudolf helytartója. | ||
| Báthory András | 1599. márc. 29. | 1599. nov. 3. | Báthory Boldizsár öccse, bíboros. | |
| Vitéz Mihály | 1599. nov. 20. | 1600. okt. 5. | Havasalföldi vajda, I. (Habsburg) Rudolf helytartója. | |
| Székely Mózes | 1603. május | 1603. júl. 17. † | ||
|
||||
| Bocskai István | 1605. febr. 21. | 1606. dec. 29. † | A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s 1605-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott. | |
| Rákóczi Zsigmond | 1607. febr. 11. | 1608. márc. 5 | ||
| Báthory Gábor | 1608. márc. 7. | 1613. okt. 22. | ||
| Bethlen Gábor | 1613. okt. 23. | 1629. nov. 15. † | A „nagy fejedelem”. 1620-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát. | |
| Brandenburgi Katalin | 1629. nov. 15. | 1630. szept. 21. | Bethlen Gábor özvegye | |
| Bethlen István | 1630. szept. 28. | 1630. nov. 26. | Bethlen Gábor öccse, Brandenburgi Katalin alatt kormányzó. | |
| I. Rákóczi György | 1630. dec. 1. | 1648. okt. 11. † | ||
| II. Rákóczi György | 1648. okt. 11. | 1657. okt. 25. | ||
| 1658. jan. 14. | 1659. márc. 30. | |||
| 1659. szept. 24. | 1660. jún. 7. † | |||
| I. Rákóczi Ferenc | 1652. febr. 24. | Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. 1676-ban halt meg. | ||
| Rhédey Ferenc | 1657. nov. 2. | 1658. jan. 9. | ||
| Barcsay Ákos | 1658. okt. 7. | 1660. dec. 31. | ||
| Kemény János | 1661. jan. 1. | 1662. jan. 22. † | ||
| I. Apafi Mihály | 1661. szept. 14. | 1690. ápr. 15. † | A leghosszabb ideig uralkodó fejedelem, halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka. | |
| II. Apafi Mihály | 1681. jún. 10. | Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. 1713-ban halt meg. | ||
| Thököly Imre | 1690. szept. 22. | 1690. okt. 25. | ||
| II. Rákóczi Ferenc | 1704. júl. 8. | 1711. febr. | Az 1703 és 1711 közötti szabadságharc vezére. | |
| A török kiűzésére indított háború során Erdély is a Habsburgok uralma alá került, amit az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum szentesített. A Habsburg uralkodók felvették az erdélyi fejedelmi (1765-től nagyfejedelmi) címet is, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval, egészen az 1867-es kiegyezésig, melynek keretében megvalósult a Magyar Királyság és Erdély Uniója (egyesítése), amely már az 1848-as magyar forradalom követelései között is szerepelt. | ||||
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
- Oborni Teréz: Erdély Fejedelmei. [Bp.], 2002. Pannonica
- Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Bp., 2003. Magyar Könyvklub. (A Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze) [1994]
Based on work by