Wittelsbach-ház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Wittelsbach-ház bajor uralkodócsalád, melynek tagjai 1180-tól 1918-ig voltak a Bajor Hercegség (majd Bajorország), 1214-től 1805-ig a rajnai Pfalzi grófság (majd választófejedelemség), 1323-tól 1379-ig a brandenburgi őrgrófság és választófejedelemség uralkodói. Az uralkodóház tagjai eljutottak a német-római császári, a magyar, a dán, a norvég, a cseh, a svéd és a görög trónra is.

Tartalomjegyzék 1 A dinasztia eredete 2 A Wittelsbach-ház uralkodói 2.1 A Német-római Birodalmon belül 2.1.1 Német királyok és német-római császárok 2.1.2 Cseh királyok 2.1.3 Bajor hercegek és választófejedelmek 2.1.4 Brandenburgi őrgrófok és választófejedelmek 2.1.5 Pfalzi őrgrófok és választófejedelmek 2.2 A Német-római Birodalmon kívül 2.2.1 Magyarország 2.2.2 Bajorország 2.2.3 Skandináv országok 2.2.4 Görögország 3 Az uralkodóház egyéb ismert tagjai 4 Külső hivatkozások 5 Felhasznált források

[szerkesztés] A dinasztia eredete

Számos legenda keletkezett a család származásával kapcsolatban, a történettudomány mai álláspontja szerint ősük a bajor Liutpolding-ház egyik leszármazottja, Berthold volt. A család tagjai kezdetben Scheyern grófjai néven szerepelnek a bajor történelemben, míg 1113-ban a bajorországi Witttelsbach (korabeli forrásokban Wittelinspach) várába nem költöztek. Az uralkodóház első jelentős tagja Ottó volt, ki I. (Barbarossa) Frigyes seregében zászlótartóként szolgált. Ottó vitézségével és hűségével többször kivívta a császár elismerését. Erre az időszakra esik a német Hohenstaufen és Welf dinasztiák küzdelme a német trónért. Mikor a bajor herceg, a Welf-házból származó XII. (Oroszlán) Henrik – München városának alapítója – ismételten összeütközésbe került a császárral, az uralkodó elvette tőle hercegségét és Ottónak adományozta. 1180. szeptember 16-án I. Frigyes ünnepélyes keretek között Altenburgban Bajorország hercegi trónjára emelte I. (Wittelsbach) Ottót. A Wittelsbachok ettől kezdve 738 éven keresztül uralkodtak Bajorországban és eközben a család tagjai számos más uralkodói trónt is megszereztek.

[szerkesztés] A Wittelsbach-ház uralkodói

[szerkesztés] A Német-római Birodalmon belül

[szerkesztés] Német királyok és német-római császárok

• IV. (Bajor) Lajos német-római császár (király: 1314. november 25. - 1347. október 11., császár: 1328. január 17-től)
• Pfalzi Ruprecht német király (1400. augusztus 21. – 1401. január 6.)
• VII. (Bajor) Károly német-római császár (1742. január 24. – 1745. január 20.)

[szerkesztés] Cseh királyok

A Wittelsbachok a történelem folyamán kétszer is rövid időre megszerezték a cseh királyi címet:

• A harmincéves háborúban V. (Pfalzi) Frigyest, mint a Protestáns Unió fejét a felkelő cseh rendek 1619. október 25-én királyukká választották. A Katolikus Liga serege azonban 1620. november 8-án a fehérhegyi csatában legyőzte a cseh rendek seregét és Frigyes lemondott cseh királyságáról.
• Az osztrák örökösödési háborúban Károly Albert bajor választófejedelem, a későbbi VII. Károly német-római császár nem ismerte el a Pragmatica Sanctiot és elérte, hogy a cseh rendek 1741. decemberében királyukká válasszák. Ténylegesen nem uralkodott.

[szerkesztés] Bajor hercegek és választófejedelmek

Lásd: Bajorország uralkodóinak listája

[szerkesztés] Brandenburgi őrgrófok és választófejedelmek

• I. (Idős) Lajos V. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi őrgróf: 1323. április – 1351. december 24.)
• II. (Római) Lajos VI. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1365.)
• VII. (Lusta) Ottó V. Ottó néven bajor herceg (branndenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1373. augusztus 15.)

[szerkesztés] Pfalzi őrgrófok és választófejedelmek

Lásd: Pfalzi őrgrófok és választófejedelmek listája

[szerkesztés] A Német-római Birodalmon kívül

[szerkesztés] Magyarország

• III. Ottó, Alsó-Bajorország hercege az Árpád-ház kihalása után leányági örökösödés címén Magyarország királya lett, de a trónról rövid időn belül le kellett mondania.

[szerkesztés] Bajorország

A napóleoni háborúk idején IV. Miksa József bajor választófejedelem Franciaországot támogatta, ezért 1806. január 1-jén Napóleon hozzájárulásával Bajorország királyság lett. A bajor királyok is a Wittelsbach-házból kerültek ki:

• I. Miksa (bajor király: 1806. január 1. – 1825. október 13.)
• I. Lajos (1825. október 13. – 1848. március 20.)
• II. Miksa (1848. március 28. – 1864. március 10.)
• II. Lajos (1864. március 10. – 1886. június 13.)
• Ottó (1886. június 13. – 1913. november 5.)
• III. Lajos (1913. november 5. – 1918. november 7.)

[szerkesztés] Skandináv országok

• I. Kristóf svéd, dán és norvég király, a lemondatott XIII. Erik unokaöccseként 1440. április 9-én került trónra, 1448. január 6-áig uralkodott.

• A Vasa-házból származó svéd Krisztina királynő 1654. június 16-án történt lemondása után unokaöccse, X. Károly Gusztáv került a svéd trónra és Svédország uralkodói 76 éven keresztül a Wittelsbach-ház oldalágából, a Pfalz-Zweibrückeni-házból származtak:

• X. Károly Gusztáv (svéd király: 1654. június 16. – 1660. február 23.)
• XI. Károly (1660. február 23. – 1697. április 15.)
• XII. Károly (1697. április 15. – 1718. december 11.)
• Ulrike Eleonóra (1719. január 23. – lemondott: 1720. március 24.)

[szerkesztés] Görögország

• I. Ottó (görög király: 1833. február 6. – 1862. október 24.)

[szerkesztés] Az uralkodóház egyéb ismert tagjai

• Erzsébet királyné

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wittelsbach-ház hivatalos honlapja

[szerkesztés] Felhasznált források

• Soós István: A Wittelsbachok (Rubicon 2000/4)
• Révai Nagy Lexikona
• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott, Magyar Könyvklub – 2003, ISBN 9635478496