Báthory András

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Báthory András
Báthory András
Született:
1566.
Meghalt:
1599. október 31. Csíkszentdomokos

Báthory András (1566 - 1599. október 31.) bíboros, később rövid ideig (hét hónapig) Erdély fejedelme; Báthory András szatmári kapitány és Majláth Margit fia.Báthory István lengyel király unokaöccse.Báthory Zsigmond unokatestvére.

A jezsuitáknál tanult Báthory István lengyel király udvarában. Egyházi pályára lépett, s már fiatalon varmiai püspök lett. 1583-ban és 1586-ban Rómában járt. 1583-ban apostoli protonotarius, 1584-ben bíboros.

1599. március 30-án Báthory Zsigmond hazahívta Lengyelországból unokatestvérét, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára. A papfejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sőt a székelyek is is ellene voltak, Székely Mózes udvarhelyi kapitány kivételével. Mihai havasalföldi vajda, kihasználva a fejedelemség éles belső ellentéteit, haddal támadt Báthory Andrásra, s a hozzá csatlakozott székelyek segítségével 1599. október 18-án a Szeben melletti Schellenbergnél legyőzte. A Moldva felé menekülő Andrást Csíkszentdomokos határában a székelyek meggyilkolták október 31-én.

A Báthoryak címere

Előző : Báthory Zsigmond

Erdély fejedelme 1599

Következő: Báthory Zsigmond

Ez az életrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!