Álmos vezér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Álmos vezér a honfoglalás előtti magyarok fővezére volt, Árpád fejedelem apja.
[szerkesztés] Élete
Álmos 820 körül született Egyek/Ügek és Emese fiaként. (Egyek nevének jelentése: „ős”, Emeséé „anyácska”; így ezek valószínűleg nem a valódi neveik voltak, csak a későbbi feljegyzések említik így őket.) A legenda szerint Álmos onnan kapta a nevét, hogy anyját, Emesét álmában termékenyítette meg a turulmadár, és megjósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz.
Álmos egyesítette törzsszövetségbe a magyar törzseket, és az ő vezetése alatt érték el a Kárpát-medencét. Álmos ekkor már idős volt, és nem volt szabad belépnie Pannónia földjére, hanem még előtte meghalt, megölték, esetleg rituálisan feláldozták. Nem tudni, hogy a születéséről és a haláláról szóló mondákat milyen mértékben befolyásolták az országban később elterjedt keresztény legendák, azaz Jézus fogantatása és Mózes halála.
884-ben Kijev alá vonult seregével és azok hiába hívták segítségül a kunokat, végül átadták neki a város kulcsait.
Álmos halála után fia, Árpád lett a vezér, akinek a leszármazottai évszázadokon át voltak Magyarország fejedelmei, illetve királyai.
[szerkesztés] Olvasnivaló
- Dümmerth Dezső: Emese álma – Virrasztó géniusz, összegyűjtött esszék. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1987