Besztercebánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Besztercebánya (szlovákul Banská Bystrica, németül Neusohl, latinul Neosolium): város a mai Szlovákiában. A Besztercebányai kerület székhelye. 82 100 lakosa van (2004).

Besztercebánya elhelyezkedése Szlovákián belül

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Városrészek
5 Nevezetességei
6 Híres emberek
7 Testvérvárosai
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik. é. sz. 48°43′60’’ k. h. 19°8′60’’

A város látképe

[szerkesztés] Nevének eredete

A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.

[szerkesztés] Története

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században. 1263-ban említik először ’’Byzterchebana’’ néven. Városi jogait IV. Bélától kapta, aki az elpusztult települést türingiai szászokkal telepítette be.

Az óratorony

A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. Itt tartották a Buda visszafoglalása utáni első országgyűlést. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703-ban a kurucok foglalták el. 1708-ban foglalták vissza a császáriak, erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csak a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította. 1910-ben 10 776 lakosából 5261 magyar, 4388 szlovák, és 879 német volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásának székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. 2001-ben 83 056 lakosa volt, 95%-ban szlovák nemzetiségű, 0,5% magyar.

[szerkesztés] Városrészek

Óváros (Staré Mesto),
Szénégető (Uhlisko),
Prednádražie,
Garamsálfalva (Šalková),
Szénás (Senica),
Majorfalva (Majer),
Garamkirályfalva (Kráľová),
Illésfalva (Iliaš),
Keremcse (Kremnička),
Rakolc (Rakytovce),
Radvány (Radvaň),
Foncsorda (Fončorda),
Pallós (Podlavice),
Szakbény (Skubín),
Zólyomszászfalu (Sásová),
Rudló (Rudlová),
Olmányfalva (Uľanka),
Szentjakabfalva (Jakub),
Kisélesd (Kostiviarska).

[szerkesztés] Nevezetességei

Gótikus plébániatemploma a 13. században épült román stílusban, az évszázadok során többször átépítetették, majd az 1761-es tűzvész után barokk stílusban alakították át. Értékes szárnyasoltárai és gótikus keresztelőmedencéje van.
Városháza.
Szent Erzsébet templom.
Szlovák templom.
Pap-bástya és Bányász-bástya.
Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.