1864

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Évszázadok: 18. század - 19. század - 20. század

Évtizedek: 1810-es évek - 1820-as évek - 1830-as évek - 1840-es évek - 1850-es évek - 1860-as évek - 1870-es évek - 1880-as évek - 1890-es évek - 1900-as évek - 1910-es évek

Évek: 1859 - 1860 - 1861 - 1862 - 1863 - 1864 - 1865 - 1866 - 1867 - 1868 - 1869

[szerkesztés] Események

• Február 1-jén 57 000 fős osztrák és porosz haderő tör át az Eider folyón a dánok uralta Schleswig-Holsteinba.
• Augusztus 22-én létrejön Henri Dunant genfi emberbarát kezdeményezésére a genfi konvenció, a háborús sebesültek és betegek védelmére. A Nemzetközi Vöröskereszt megalalapítása.
• Szeptember 15-én Franciaország és Olaszország titkos egyezményt köt a római kérdésben. Franciaország kötelezettséget vállal, hogy két esztendőn belül kivonul Rómából. A kivonulás előtt hat hónappal az olasz király átteszi széhelyét Torinóból Firenzébe. Az áthelyezés miatt szeptember 21-én lázadás tör ki, amely megbuktatja a Minghetti-kormányt.
• Szeptember 28-án Karl Marx és Friedrich Engels Londonban megalapítja a Nemzetközi Munkás Egyesülést, az első Internacionálét.
• a japán hagyományhű párt sorozatos merényleteket szervez az idegenek ellen; a shogun, Japán igazi ura, megakadályozza a külföldi hatalmakkal kötött szerződések végrehajtását. Ezért a hatalmak egyesült flottája szeptemberben ágyúzza Shimono-seki japán kikötőt. Októberben Tokio ellen intéznek flottatüntetést, kikényszerítik a shogun lemondását és a szerződések végrehajtását. A shogun hívei az új rendszerhez pártolnak.
• Október 30-án bécsi békében IX. Keresztély dán király átengedi Schleswig-Holstein és Lamburg hercegségeket Ausztriának és Poroszországnak. A közös porosz-osztrák uralom hamarosan ellentéteket okoz Berlin és Bécs között.
• November 8-án Abraham Lincolnt újra megválasztják az északiak az USA elnökévé. Ez évben a déli államok jó része az északiak uralma alá kerül, a déliek mégsem engednek, és elrendelik a 17-50 éves férfiak általános mozgósítását; még a négereket is besorozzák.
• Miksa császár Bazaine francia tábornok vezetése alatt álló 25 000 főnyi hadserege ellenére sem tudja legyőzni a Juarez-féle köztársasági hadsereget.
• Az olasz kormány tervet dolgozott ki Magyarország és a dunai hercegségek fellázítására Ausztria ellen. A forradalom vezére Garibaldi lett volna, akit Klapka György magyar 48-as tábornok kért föl erre. A keleten elfoglalt Ausztriát Olaszország megtámadta volna, hogy visszaszerezze Velencét. Az olaszok nagyobb fegyverszállítmányt küldtek Magyarország részére, amit azonban Cuza román fejedelem lefoglaltatott.
• Az oroszok elfoglalják Hasred turkesztáni szent várost. Az angolok tiltakoznak ez ellen, mert Turkesztánt semleges államnak nyilvánították. Oroszország befejezi Észak-Kaukázus meghódítását.
• Az orosz cár a lengyel parasztok tulajdonának nyilvánítja eddigi bérleteiket.
• Haiti kikiáltja a függetlenséget
• Brazilia megszállja Uruguayt. Paraguay megtámadja Braziliát.

• Megalakul a Pesti Sakk Kör
• James Clerk Maxwell felfedezi a mikrohullámokat
• megjelenik Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé regénye

[szerkesztés] Születések

• április 21. – Max Weber szociológus (†1920)
• június 11. – Richard Strauss, német zeneszerző (†1949)
• június 10. – Ferdinandy Geyza jogtudós
• szeptember 27. – Andrej Hlinka szlovák pap, politikus
• november 24. – Henri Toulouse-Lautrec francia festőművész

[szerkesztés] Halálozások

• április 30. – Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök (* 1808)
• május 19. – Nathaniel Hawthorne, amerikai író (* 1804)
• június 13. – Dembinszky Henrik, honvéd altábornagy, a lengyel szabadságharc altábornagya (* 1791)
• június 11. – Bayer József honvéd ezredes (* 1821)
• július 15. – Anton Csorich császári és királyi altábornagy, osztrák hadügyminiszter (* 1795)
• július 26. – Fáy András író, politikus (* 1786)
• október 4. (5?) – Madách Imre költő, író (* 1823)
• december 19. – Pierre-Joseph Proudhon, francia anarchista (* 1809)