Brazília

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República Federativa do Brasil

(Brazília zászlaja) (Brazília címere)
Nemzeti mottó: Ordem e Progresso ("Rend és haladás")
Államforma	szövetségi köztársaság
Hivatalos nyelv	portugál
Főváros	Brasília d. sz. 15°46′60’’ ny. h. 47°55′0’’
Legnagyobb város	São Paulo
Elnök	Luiz Inácio Lula da Silva
Miniszterelnök	a mindenkori elnök
Terület  - teljes  - ebből víz	5. 8 514 876 km² 0,65 %
Népesség  - 2005. évi adat  - népsűrűség	5. 186 112 794 fő 22 fő/km²
GDP  - teljes (2005)  - egy főre jutó	10. 1 552 542 millió USD 4124 USD
Pénznem	Real (BRL)
Időzóna	UTC -2 – -5 (NYISZ: nincs)
Függetlenség	Portugáliától: 1822. szeptember 7. (elfogadták: 1825. augusztus 29.)
Himnusz	Hino Nacional Brasileiro
TLD	.br
Nemzetközi gépkocsijel	BR
Hívószám	+55

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa. Délen Uruguay-jal, délnyugaton Argentínával, Paraguay-jal és Bolíviával, keleten Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brasília (Brazíliaváros).

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzata 1.2 Vízrajza 1.3 Éghajlata 1.4 Növény- és állatvilága 2 Népessége, lakossága 2.1 Általános adatok 2.2 Legnépesebb települések 3 Gazdaság 3.1 Általános adatok 3.2 Szektorai 3.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.4 Szociális rendszer 4 Közigazgatása és politikai rendszere 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Közlekedés 6 Oktatási rendszer és kultúra 6.1 Iskolarendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 7 Történelme 8 Kapcsolódó szócikkek 9 Külső hivatkozások 10 Források

[szerkesztés] Földrajz

Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal.

[szerkesztés] Domborzata

A dél-amerikai kontinens keleti illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld.

• Az Amazonas-medence mintegy 3500 km hosszú és 200 km széles síkság a Guyanai-hegyvidék és a Brazil felföld között. A szárazföld belsejében szélesebb, az Amazonas torkolatában szűkül.
• A Brazil-felföld 2000 méter magasságig kapaszkodó hegyek és fennsíkok, platók rendszere. Magassága a parttól a kontinens belseje felé csökken. Legmagasabb csúcsa a Pico da Bandeira (2 884 m).

[szerkesztés] Vízrajza

Leghosszabb folyók:

• Amazonas - 6 480 km
• Paraná - 4 700 km
• Purús - 3 200 km
• Araguaia - 2 632 km

Legnagyobb tava: Lagoa Mirim (Uruguay és Brazília közös tava).

[szerkesztés] Éghajlata

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népessége, lakossága

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakossága: korábbi adatok:
• Népsűrűség:
• Népességnövekedés:
• Születéskor várható élettartam:

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Az utóbbi fél évszázadban a városi lakosság aránya 80%-ra emelkedett. 1 millión felüli városok tucatnyi akad:

• Rio de Janeiro (1960 előtt főváros)
• São Paulo a legnépesebb város (18 millió lakossal), egyben az ország gazdasági központja.

Legnépesebb települései:

Város	Szövetségi állam	Lakosság
São Paulo	SP	11.016.703
Rio de Janeiro	RJ	6.136.652
Salvador	BA	2.711.372
Fortaleza	CE	2.416.920
Belo Horizonte	MG	2.400.920
Brasília	DF	2.383.784
Curitiba	PR	1.788.559
Manaus	AM	1.688.524
Recife	PE	1.515.052
Porto Alegre	RS	1.440.939
Belém	PA	1.428.368
Guarulhos	SP	1.283.253
Goiânia	GO	1.220.412
Campinas	SP	1.059.420
1 millió feletti lakossal rendelkező városok az IBGE 2006 júliusi adatai szerint.

[szerkesztés] Gazdaság

Tekintélyes termelőerővel rendelkezik – nemzeti jövedelme 550 és 1300 milliárd dollár között, a pénzegység (real, rövidítése R$) átszámítási módjától függően –, amelynek java része – több, mint fele, a kulcsszektorokban ennél is nagyobb arányban – a külföldi tőke kezén van.

[szerkesztés] Általános adatok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

• Energiagazdálkodás - bányászat - ipar

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

• Szolgáltatások

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Politikai pártok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közlekedés

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelme

1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Az ország nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázása fakitermeléssel kezdődött, majd az 1580-as évek táján nagy cukornádültetvények létesültek. Megindult a rabszolgavadászat, és az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel a Mato Grosso hegységben. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá.

A rabszolgakereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiáltották ki.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Old Postcards from Brazil
• Brazília magyarországi nagykövetsége
• Brazília térkép
• Képek a Geographicguide.com-on (angol nyelvű)

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
• Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.)ISBN 963-09-1666-5

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela