Irodalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek is, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik. A zsidó Biblia, a görög Iliász és Odüsszeia, a Magyar himnusz vagy A Magyar Köztársaság Alkotmánya mind az irodalom fenti meghatározásába illik.
Szűkebb értelemben az irodalom olyan történetek, költemények és színdarabok összessége, amelyek művészeti alkotásként határozhatók meg. Az ilyen irodalmat a tudományos és egyéb szövegektől a szépirodalom kifejezéssel különböztethetjük meg. Mint alkotótevékenység, a szépirodalom a művészetek egyik ága. A szépirodalmat csoportosíthatjuk forma, műnem, műfaj, ábrázolásmód, stílus, előadásmód, téma és korszak, illetve országok, nyelvek és nemzetek szerint.
A irodalmi művek létrehozásával foglalkozó személyek az írók és a költők. A szépirodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül az irodalmi művek, stílusok és mozgalmak történetével, az egykori szerzők személyével és értékelésével az irodalomtörténet, az alkotások egyetemes törvényszerűségeivel az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány, a kortárs szépirodalom értékelésével pedig az irodalomkritika foglalkozik. Egy adott nyelv irodalmát és nyelvészeti kérdéseit együttesen a filológia vizsgálja. Az irodalomtudomány fő társtudományai az esztétika, a művészettörténet és a nyelvészet.
A szépirodalom körébe tartozik a régi (19. század előtti) vallási és tudományos irodalom jelentős része, a történetírás és önéletírás, valamint a régi és mai esszéirodalom. A szépirodalom mellett az újságkészítés esetében publicisztikáról, a különböző tudományok és szakmák esetében pedig szakirodalomról, tankönyvirodalomról és ismeretterjesztő irodalomról beszélünk. A lejegyzett zenei művek összességét zeneirodalomnak nevezzük. A szépirodalommal rokon művészeti ágak a színházművészet, a filmművészet és a zeneművészet.
Szócikkünkben a továbbiakban az irodalom kifejezés alatt a szűkebb értelemben vett szépirodalmat értjük.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az irodalmi mű formája
Az irodalmi alkotás lehet prózai mű vagy verses formájú költemény. Ez alapján beszélhetünk prózai irodalomról vagy költészetről. Mindkettőnek megvannak a maga sajátos nyelvi és stilisztikai eszközei: az írói eszközök, illetve a költői eszközök, ezen belül a versformák.
[szerkesztés] Az irodalom műnemei
Az irodalom műnemek szerinti első felosztását Arisztotelész alkotta meg Poétika című művében. Ő a költészetet tragikus, komikus és epikus válfajokra osztotta. Később az első kettőt összevonva, a harmadik fő csoportnak a lírai műveket kezdték tekinteni. Így alakult ki a klasszikus hármas felosztás:
Ez a felosztás sokáig csak a költészetre, tehát a verses formájú művekre vonatkozott. Később, ahogy az elbeszélő (narratív) műveknél mindinkább elterjedt a prózai forma, az ilyen alkotásokat az elbeszélő irodalom külön csoportjába sorolták. Manapság már ezt is az epika keretében osztályozzuk.
[szerkesztés] Irodalmi műfajok
A legismertebb lírai műfajok az ókori görögöknél kialakult dal, elégia, epigramma, himnusz és óda, a Bibliából származó zsoltár, a középkori eredetű szonett és a japán haiku, valamint a rapszódia és a tudatlíra is.
A drámának a görögöknél kialakult két fő műfaja a tragédia és a komédia. Tágabb értelemben ide sorolható a drámai költemény, a modern abszurd dráma, a színmű, a filmdráma, valamint szinte minden színházi műfaj, így az opera, az operett, a musical (az operett sajátosan amerikai vátozata), a balett, a táncjáték, a bábjáték vagy a pantomim is.
Az epikus műfajokhoz eredetileg csak az eposz tartozott, ám ez később kibővült valamennyi további elbeszélő műfajjal, amelyek közül a legismertebbek a mese, széphistória, históriás ének, krónika, az elbeszélő költemény, a skandináv eredetű saga (egy kaland vagy hőstett hosszas leírása), az életrajz és önéletírás, a napló és a humoreszk; a regény, a novella, az egyperces novella, az elbeszélés, és bizonyos fokig az értekezés (esszé). Tágabb értelemben ide tartozik a filmés különböző műfaji ágai, valamint az interneten vezetett napló, azaz blog, a legújabb műfaj. Irodalmi megítélése sokszor nehéz az adomának, a példázatnak, a viccnek, valamint a képregénynek, amely különböző irodalmi igényű szövegeket, azonkívül rajzokat tartalmaz.
A két műnemhez is besorolható műfajokat átmeneti műfajoknak nevezzük. Jellegzetes példája a ballada vagy az episztola.
[szerkesztés] Irodalom témák szerint
Az irodalom fejlődése során az egyes műfajokhoz kapcsolódóan sokféle jellegzetes téma alakult ki, amelyek már szinte külön műfajok kialakulásához is vezettek. A legismertebb ilyen tematikus irodalmi ágak a történelmi regény, családregény, a nemzeti eposz és dráma), a vallásos irodalom és az ezoterikus irodalom; a gyermek- és ifjúsági irodalom, a tudományos-fantasztikus irodalom (science fiction), a valószínűtlen történet (fantasy); a szórakoztató irodalomhoz tartozó bűnügyi és borzalomkeltő regény, humoros irodalom, kémtörténet, romantikus történet, és a western (eredeti témájában lovas marhapásztorok, indiánok, és úttörő földfoglalók történetei ("cowboys and Indians".)
[szerkesztés] Jellegzetes irodalmi ábrázolásmódok
Jellegzetes hangulatot és hatást kölcsönöz az irodalmi műveknek az abszurd, az allegorikus, a groteszk, a naív, a parodisztikus és a szatirikus irodalmi ábrázolásmód.
[szerkesztés] Az irodalom eredete és fejlődése
Az írás nélküli, szóbeli társadalmakban a beszéden kívül a mítoszok, mondák, mesék és balladák, valamint a népdal, zene és tánc tartják össze a közösség tagjait. A nagy népességű városok kialakulásával és az írás megjelenésével (i.e. 4. évezred) ezt a szerepet fokozatosan átvette az irodalom, mint a kommunikáció új formája. Az irodalom alkotója, az író és a közönsége közötti személyes kapcsolat azonban évezredeken keresztül megmaradt (felolvasás, színház, énekes előadásmód), és az írásos rögzítés elsősorban a művek megtanulását, illetve megőrzését és továbbadását szolgálta. Az irodalom művelése szűk réteg kiváltsága volt. Mindez csak a könyvnyomtatás feltalálásával (Kína 11. század, Európa 15. század), a nyilvános könyvtárak, a könyvkereskedelem és az újságok megjelenésével (18. század), majd az írástudás általánossá válásával változott meg gyökeresen. A sikeres írót és költőt ettől kezdve anyagilag is el tudta tartani az olvasóközönsége. Az esztétikai értékeket mutató szépirodalom mellett ugyanakkor megjelent az igénytelen ponyvairodalom is. Az irodalom nagymértékben alakítja a modern társadalom emberének nyelvét, műveltségét, ízlését, világképét és nemzeti tudatát. A 20. század óta a tömegkommunikációs eszközök nagy kihívást jelentenek az irodalom számára. Az Internet interaktív lehetőségei pedig végképp átalakítják a hagyományos irodalmi formákat és tevékenységeket. (Pl. Wikipédia!)
[szerkesztés] Világirodalom
Fő szócikk: A világirodalom története
A világirodalom valamennyi nemzet és nyelv irodalmának összefoglaló elnevezése. A világirodalom története jellegzetes világirodalmi korszakokra osztható, mivel az írók - más művészeti ágak alkotóihoz hasonlóan - általában az adott korszak uralkodó művészeti stílusát, irányzatait követték.
[szerkesztés] Lásd még
- Magyar irodalom
- Európai irodalom: A földrajzilag Európához tartozó országok irodalmai.
- Afrikai irodalom, Arab irodalom, Amerikai irodalom, Ázsiai irodalom.
- A világirodalom klasszikusainak listája - a legismertebb külföldi klasszikusok betűrendben.
- Magyar költők, írók listája - A legismertebb magyar szerzők betűrendben.
Based on work by Marta Palos,