Francia nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Francia (Français) | |
---|---|
Beszélik: | Franciaországban és 53 egyéb országban |
Terület: | számos helyen, szerte a világban |
Beszélők száma: | 128 millió |
Helyezés: | 11. hely |
Nyelvcsalád: | Indoeurópai nyelvcsalád Latin nyelvek |
Írás: | Latin írás |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Franciaországban és további 24 államban |
Szabályozza: | Francia Akadémia (Académie Française) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | fr |
ISO 639-2 | fra |
SIL | frn |
Lásd még: Nyelv |
A francia nyelvet 128 millió ember beszéli, 77 millióan anyanyelvükként, így a nyelvek rangsorában a 11. (anyanyelvet tekintve: 12.) hely jutott neki. Ami nyelvtörténeti besorolását illeti, újlatin nyelvről van szó.
A francia nyelv hivatalosan, nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. A posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (pl. az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás). Az ENSZ egyik hivatalos nyelve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) keveset befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).
A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust használtak: köztük „langue d'Oïl” nyelvjárásokat (mint a picard, a wallon stb.), meg okszitán [occitan, vagyis „langue d'Oc”] dialektusokat (gaszkoni [gascon], provanszál [provençal], stb.); a bretont és a baszkot is használták, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, amelyek nagyon különbözők a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.
A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; viszont a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Nem árt szólni továbbá az első francia nyelvű irodalmi alkotásról, Szent Eulália szekvenciájá-ról (La Séquence de Sainte Eulalie), amely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a picard nyelvhez sorolandó, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-es Villers-Cotterêts-i rendelet (L'Édit de Villers-Cotteret ) alapján – amelyet I. Ferenc (François Ier) király hozott létre – lett Franciaországban az egyetlenegy „hivatalos” nyelve.
A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:
- Korai időszak (a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv)
- Óidőszak (ancien français, X–XIII. század)
- Középső időszak (moyen français, XIV–XVI. század)
- Klasszikus francia (français classique, XVI–XVIII. század)
- Modern francia (français moderne, a XVIII. századtól)
Bővebben: Francia nyelvemlékek (ehhez nem árt egy kis franciatudás), Francia nyelvjárások
[szerkesztés] Elterjedése
A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.
Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:
- Franciaország (kb. 60 millióan beszélik anyanyelvükként)
- Benin
- Burkina Faso
- Elefántcsontpart
- Gabon
- Guinea
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- Kongói Köztársaság
- Mali
- Monaco
- Niger
- Québec (kanadai tartomány, kb. 6 700 000 fő beszéli anyanyelveként)
- Szenegál
- Togo
A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:
- Belgium (Vallónia és Brüsszel térsége, mintegy 4 millió fő beszéli anyanyelveként)
- Burundi
- Kamerun
- Kanada (Québec és Új-Brunswick tartományban)
- Közép-afrikai Köztársaság
- Comore-szigetek
- Dzsibuti
- Haiti
- Louisiana (az Amerikai Egyesült Államok egyik állama)
- Luxemburg
- Madagaszkár
- Ruanda
- Seychelle-szigetek
- Svájc (mintegy 1 400 000-en beszélik itt)
- Csád
- Vanuatu
Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.
[szerkesztés] Francia szókincs
[szerkesztés] Bevezetés
A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetű, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyről származó lexémát.
[szerkesztés] Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár
Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.
- angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
- az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
- Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
- Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
- A fenébe!: Merde! ("merd")
- francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
- Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
- Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsur")
- Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
- Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
- magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
- Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
- Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
- Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
- Nem: Non /nO~/ ("non")
- Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
- Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
- Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
- Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")
[szerkesztés] A frankofónia
A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.
A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.
[szerkesztés] Hivatkozások
- Angol: French 101 French for beginners and travelers
- Francia nyelvtan
- Francophonie világszervezet
Az Európai Unió hivatalos nyelvei | ||
---|---|---|
angol | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | spanyol | svéd | szlovák | szlovén |
||
Forrás: Nyelvek az EU-ban |