Francia nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A francia nyelvet 128 millió ember beszéli, 77 millióan anyanyelvükként, így a nyelvek rangsorában a 11. (anyanyelvet tekintve: 12.) hely jutott neki. Ami nyelvtörténeti besorolását illeti, újlatin nyelvről van szó.

A francia nyelv hivatalosan, nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. A posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (pl. az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás). Az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

[szerkesztés] Történet

A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) keveset befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).

A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust használtak: köztük „langue d'Oïl” nyelvjárásokat (mint a picard, a wallon stb.), meg okszitán [occitan, vagyis „langue d'Oc”] dialektusokat (gaszkoni [gascon], provanszál [provençal], stb.); a bretont és a baszkot is használták, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, amelyek nagyon különbözők a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.

A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; viszont a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Nem árt szólni továbbá az első francia nyelvű irodalmi alkotásról, Szent Eulália szekvenciájá-ról (La Séquence de Sainte Eulalie), amely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a picard nyelvhez sorolandó, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-es Villers-Cotterêts-i rendelet (L'Édit de Villers-Cotteret ) alapján – amelyet I. Ferenc (François Ier) király hozott létre – lett Franciaországban az egyetlenegy „hivatalos” nyelve.

A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:

• Korai időszak (a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv)
• Óidőszak (ancien français, X–XIII. század)
• Középső időszak (moyen français, XIV–XVI. század)
• Klasszikus francia (français classique, XVI–XVIII. század)
• Modern francia (français moderne, a XVIII. századtól)

Bővebben: Francia nyelvemlékek (ehhez nem árt egy kis franciatudás), Francia nyelvjárások

[szerkesztés] Elterjedése

La langue française dans le monde Légende:
Bleu foncé: langue maternelle ;
Bleu: langue administrative ;
Bleu clair: langue de culture ;
vert: minorités francophones.

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:

• Franciaország (kb. 60 millióan beszélik anyanyelvükként)
• Benin
• Burkina Faso
• Elefántcsontpart
• Gabon
• Guinea
• Kongói Demokratikus Köztársaság
• Kongói Köztársaság
• Mali
• Monaco
• Niger
• Québec (kanadai tartomány, kb. 6 700 000 fő beszéli anyanyelveként)
• Szenegál
• Togo

A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:

• Belgium (Vallónia és Brüsszel térsége, mintegy 4 millió fő beszéli anyanyelveként)
• Burundi
• Kamerun
• Kanada (Québec és Új-Brunswick tartományban)
• Közép-afrikai Köztársaság
• Comore-szigetek
• Dzsibuti
• Haiti
• Louisiana (az Amerikai Egyesült Államok egyik állama)
• Luxemburg
• Madagaszkár
• Ruanda
• Seychelle-szigetek
• Svájc (mintegy 1 400 000-en beszélik itt)
• Csád
• Vanuatu

Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

[szerkesztés] Francia szókincs

[szerkesztés] Bevezetés

A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetű, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyről származó lexémát.

[szerkesztés] Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

• angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
• az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
• Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
• Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
• A fenébe!: Merde! ("merd")
• francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
• Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
• Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsur")
• Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
• Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
• magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
• Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
• Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
• Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
• Nem: Non /nO~/ ("non")
• Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
• Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
• Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
• Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")

[szerkesztés] A frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.

A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

[szerkesztés] Hivatkozások

• Angol: French 101 French for beginners and travelers
• Francia nyelvtan
• Francophonie világszervezet

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban