Írás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Írás portál |
Az írás mint alkotó tevékenység, a közlés egyik formája alapvetően fogalmazást, illetve kreatív írást jelent.
Gyakran írásnak nevezik még a nagyobb irodalmi művek létrehozásának mesterségét. Ez az eredeti jelentés kiterjesztése, amely így a hosszabb szövegek írását is magába foglalja. (Érdekes módon, ha ezt írógéppel végezzük, azt mint fizikai tevékenységet gépelésnek nevezik, míg a betűk, szavak és mondatok létrehozásában szereplő szellemi tevékenységet írásnak.) Ebben az értelemben az írás a narratíva, a szépirodalom, a fikció, a versek és a levelek, továbbá egyéb írásművek (szkriptumok) előállítására vonatkozik.
Az esetek többségében az írás a létrejövő szöveg későbbi elolvasása céljából történik, főként más emberek által. Kivétel lehet ez alól pl. a napló vagy a szabad írás (free writing). A levelek között megkülönböztetnek fiktív és misszilis levelet attól függően, hogy ténylegesen elküldésre szánják-e.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Írás mint olvasható jelsorozat
Írásnak nevezzük írásjelek (pl. betűk) rögzítését (lejegyzését) valamilyen hordozón olyan céllal, hogy azokból a későbbiekben értelmezhető szöveget hozzunk létre. Az írás gondolatok, fogalmak kódolása, melynek fordított művelete az olvasás. A feljegyzésre használt eszköz vagy eszközök, valamint azok hordozójának száma szinte végtelen, bármivel lehet írni, ami jelet hagy valamilyen felületen. Írás készült már atomi szinten is. Még egy rizsszemre is lehet hosszú szöveget írni. Az írás tartóssága lényeges, hiszen általában a rögzítésnek az ismeret megbízható és hű átadása a célja. Ám vannak kifejezetten rövidtávú, ideiglenes írások is, mely változatainak az elektronikus eszközök széles teret adnak.
[szerkesztés] Az írás fajtái
Az írás lehet betűírás, szövegírás, gyorsírás (sztenográfia), szépírás (kalligráfia), falfirka (grafitti), rovásírás stb.
A kézírás során egy egyenletes felületen nyomot hagyó eszközzel az író személy rendezetten jeleket, betűket rajzol.
Gépírás során az író személy egy eszköz közvetítésével rögzíti a szabványos jeleket, ennek sebessége gyorsabb, ám körülményesebb.
Nem nevezzük írásnak a nyomtatást, mely során egy eszköz program alapján állít elő szöveget, közvetlen emberi tevékenység nélkül.
[szerkesztés] Az írás kialakulása
Úgy tartják, hogy az írás egyszerű ideogrammok rajzolásából alakult ki: például egy alma rajza jelölte az almát, és két láb lerajzolása mutathatja a járás vagy állás fogalmát. Ebből a kiindulásból azután a jelek elvontabbakká váltak, végül olyan szimbólumokká fejlődtek, amelyek látszólag nem kapcsolódnak az eredeti szimbólumhoz. Példál az angol N betű valójában az egyiptomi hieroglifából ered, amely az n hangot jelöli, de a víz hullámait ábrázolja – ugyanis az egyiptomi nyelvben a víz szava csak egy mássalhangzóból (n) áll, és a kép idővel nemcsak a víz fogalmát, hanem az n hangot is jelölte.
A kommunikációs célú írásra tett kísérletet spontán megfigyelték nem embereknél is. Az USA-ban bonobómajmokkal, Kanzi-kal és Panbanisha-kal való munka példa egy ilyen esetre. A példák ritkák, de a bonobó „írás” eredete analógnak látszik az emberi írás eredetével.
A toll és a papír használata történelmileg előbb volt, és azt is lehet állítani, hogy a gépes írás csak az írás analógiája. Ennek ellenére a gyakran használatos írás szó a látható betűk fizikai vagy elektronikus eszközökre való rögzítését jelenti.
A nyugati világban ez azt jelenti, hogy betűket írunk egymás mellé, hogy azokból szavak és mondatok szülessenek. Az ideogramokat használó kultúrákban minden egyes írásjel egy szót vagy egy fogalmat jelent, és azok rakhatók össze mondatok megalkotására.
[szerkesztés] A kész írás sorsa
Az írás a szerző munkája. A legtöbb szerző célja az írás kiadatása, megjelentetése. Az írást sok esetben a leíró vagy gépíró önti végső formába, hibáit (pl. stílus, helyesírás) a korrektor javítja, a szöveget a szerkesztő módosítja vagy átírja, míg a cenzor sajátos szempontjai szerint meghúzza, megcsonkítja.
Ezután a szöveget a tördelőszerkesztő vagy a nyomdász kiadásra előkészíti, és az írás már nem kéziratként (manuscript), hanem nyomtatványként jelenik meg, kerül a nyilvánosság elé, hogy azután mások elolvassák és szükség szerint hivatkozhassanak rá.
Based on work by