Vanuatu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Vanuatu zászlaja)	(Vanuatu címere)

Mottó: Let us stand firm in God

Hivatalos nyelvek bislama, angol, francia

Főváros

Port Vila

Legnagyobb város Port Vila

Elnök Kalkot Mataskelekele

Miniszterelnök Ham Lini

Terület
- Teljes
- ebből víz 156.
12,200 km2
elhanyagolható

Népesség
- Teljes (?)
- Népsűrűség 172.
199,414
16/km²

Népességnövekedés 1,66% 200-

Függetlenség

július 30 1980

Pénznem Vatu (VUV)

Időzóna UTC + 11

Himnusz Yumi, Yumi, Yumi

TLD

.vu

Hívószám +678

Vanuatu a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.

[szerkesztés] Jellemzői

Az ország az Új-Hebridák szigetcoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigeten fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Nyugatra Fiji, délre a Salamon-szigetek határolja. Több mint 75 szigetből áll. Egybetertozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: Espíritu Santo (Marina, Malekula (Mallicollo), és Eromanga (Erromango). A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a Mount Tabwemasana (1879 m. ) Éghajlata:trópusi éghajlatát májustól októberig a délkeleti passzát szelek enyhítik. Az évi átlag csapadék 2360 mm.

[szerkesztés] Gazdasága

Önálló mezőgazdaság jellemzi. A lakosság 65 százaléka a mezőgazdaságból él. Legfontosabb exportterméke a kopra, hal és a kakaó. Növekszik az idegenforgalom jelentősége is. Efate szigetén kisebb magánbánya működik. 1999-ben egy földrengés, majd az azt követő cunami ezrekeket tett hajléktalanná. A rendkívül alacsony adók miatt ez a világ egyik legboldogabb országa.

[szerkesztés] Történelme

Kr.e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban Bougainville járt ott, majd 1774-ben Cook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. 1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói. A brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. század ban közös ellenőrzéssel valósulnak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől eresősen esett a lélekszám. A második világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. 1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek 1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kisérletek, és a politikai nyugtalanság is. 1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője, Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.

[szerkesztés] Néprajza

A népesség 205,754 fő (2005-ös adat). A lakosság nagy része vidéken lakik. A lakosság nagy része (98,5%) melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (pl. polinéz). Kb. 2000-en Új-Kaledóniában dolgoznak. A hivatalos nyelvek az angol, francia és bislama. Ezen kívül több mint ezer nyelvjárást beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns).

[szerkesztés] Érdekességek

Itt forgatták a Survivor sorozatot.

A világ országai \| Ausztrália és Óceánia
Ausztrália \| Fidzsi-szigetek \| Kiribati \| Marshall-szigetek \| Mikronézia \| Nauru \| Palau \| Pápua Új-Guinea \| Salamon-szigetek \| Szamoa \| Tonga \| Tuvalu \| Új-Zéland \| Vanuatu
Függő területek: Amerikai-Szamoa \| Baker-sziget \| Chatham-szigetek \| Cook-szigetek \| Északi-Mariana-szigetek \| Francia Polinézia \| Guam \| Howland-sziget \| Jarvis-sziget \| Johnston-atoll \| Kermadec-szigetek \| Kingman-zátony \| Korall tengeri-szigetek \| Midway-szigetek \| Niue \| Norfolk-sziget \| Palmyra-atoll \| Pitcairn-szigetek \| Tokelau \| Új-Kaledónia \| Wake-sziget \| Wallis és Futuna