Algéria
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó A nép forradalma a népért | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | arab | ||||
| Második nyelv | Berber, francia | ||||
| Főváros | Algír |
||||
| Államelnök | Abdelaziz Bouteflika elnök | ||||
| Kormányfő | Abdelaziz Belkhadem miniszterelnök 2006. május 24. óta | ||||
| Terület - Teljes: - ebből víz: |
11. 2 381 740 km² elhanyagolható |
||||
| Országhatárok Tengerpart hossza |
6 343 km 998 km |
||||
| Népesség - Teljes: - Népsűrűség: |
37. 32 531 853(2005) 13,7/km² |
||||
| Függetlenség |
Franciaországtól 1962. július 5. |
||||
| Nemzeti ünnep | november 1. | ||||
| Vallás | Szunnita iszlám | ||||
| Pénznem | Algériai dinár (DZD) |
||||
| Időzóna | CET (UTC +1) | ||||
| Himnusz | Qassamman Bin Nazilat Il-Mahiqat (Esküszünk a pusztító villámra) |
||||
| TLD | .dz | ||||
| Hívószám | +213 |
||||
|
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Afrika északnyugati részén fekszik, földközi-tengeri partvonala 1200 km hosszú. A keskeny part menti sikságot alig 80-150 km széles, két párhuzamos hegyláncból álló Atlasz-vidék követi. A Tell-Atlasz és a Szaharai-Atlasz nyugatról kelet felé fokozatosan közeledik egymáshoz, s az Atlasz -vidék keleti részén egyesül. A két hegylánc közé zárt terület az un. Berber-fennsik átlagosan 900 m magas felföld, amelyen zárt medencék és nagy sóstavak találhatók. Az ország területének mintegy háromnegyed része sivatag, elszórtan oázisokkal. Az északnyugati és északkeleti rész homoksivatag, a Szahara nagy része azonban köves. Keleti felén emelkedik a Hoggar-hegység.
[szerkesztés] Éghajlata
A Földközi-tenger légáramlatai kellemes, mediterrán éghajlatot alakitanak ki a tengerparton. Itt a nyári középhőmérséklet 25-26 °C, a csapadék évi mennyisége pedig 700-900 mm. A fennsik éghajlata kontinentális. A hegyekben télen gyakori a hó. Az Atlasz-vidéktől délre a hőség egyre fokozódik, s a nyári napokon gyakorta eléri az 50 °C-ot. A Szahara északi peremén a téli hónapokban, déli részén nyáron esik kevesebb csapadék (az évi átlag 100-200 mm). Gyakori a homokvihar, az ún. harmattán.
[szerkesztés] Földrajz
Keskeny mediterrán parti síkságából emelkedik ki az Atlasz két hegylánca, közrefogva egy sós tavakkal és mocsarakkal borított fennsíkot. Az ország 80%-a a Szahara része. Legmagasabb pontja: Tahat 3005 m. Legjelentősebb folyó: Chéliff. Legjelentősebb tavak: Chergui-sott, Merlhir-sott, Mérouane-sott (sóstavak).
[szerkesztés] Történelem
Őslakói a berberek és a tuaregek. Partvidéke az ókorban először a főniciai-karthágói, majd a latin kultúra hatása alá került, míg a 7. században az arab hódítás nyomán az iszlám kultúra szerves részévé vált. A 16. században jött létre a török vazallus állam, amelynek kalózkodása 1830-ban okot adott a francia megszállásra. 1870-től a franciák nagy létszámú betelepítéssel a partvidék kulturális arculatát, etnikai összetételét és birtokviszonyait a bennszülött lakosság számára előnytelenül megváltoztatták. Algéria a franciákkal 8 évig vívott véres háborút követően, 1962-ban vívta ki függetlenségét. Nem kapitalista fejlődési útra lépett: államosítások következtek be az iparban és a mezőgazdaságban. Az olajbevételek fokozódásával nagy beruházásokat eszközöltek, melyeket részben hitelből fedeztek. 1991-ben a választásokat a fundamentalista párt (FIS) nyerte meg, az eredményt a hadsereg megsemmisítette és újabb választásokat írtak ki. A FIS katonai szárnya 2000-ben oszlatta fel magát, több militarista a nemzeti megbékélés érdekében amnesztiát kapott.
[szerkesztés] Államszervezet
- Kétkamarás parlament a törvényhozó hatalom.
- A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható.
- A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
| Algéria 48 tartományra (vilajet) oszlik:[1] |
 |
||
| 1 Adrar | 17 El Bayadh | 33 Ouargla | |
| 2 Aïn Defla | 18 El Oued | 34 Oum el-Bouaghi | |
| 3 Aïn Témouchent | 19 El Tarf | 35 Relizane | |
| 4 Algiers | 20 Ghardaïa | 36 Saida | |
| 5 Annaba | 21 Guelma | 37 Sétif | |
| 6 Batna | 22 Illizi | 38 Sidi Bel Abbes | |
| 7 Béchar | 23 Jijel | 39 Skikda | |
| 8 Béjaïa | 24 Khenchela | 40 Souk Ahras | |
| 9 Biskra | 25 Laghouat | 41 Tamanghasset | |
| 10 Blida | 26 Médéa | 42 Tébessa | |
| 11 Bordj Bou Arréridj | 27 Mila | 43 Tiaret | |
| 12 Bouira | 28 Mostaganem | 44 Tindouf | |
| 13 Boumerdès | 29 M'Sila | 45 Tipasa | |
| 14 Chlef | 30 Muaskar | 46 Tissemsilt | |
| 15 Constantine | 31 Naama | 47 Tizi Ouzou | |
| 16 Djelfa | 32 Oran | 48 Tlemcen | |
[szerkesztés] Népesség
A fővárosban, Algírban közel 1 840 000 fő él. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1 ezrelék. A hivatalos nyelv az arab. Népek: arab (70%), berber (30%). Vallások: mohamedán (99%), egyéb (1%).
[szerkesztés] Gazdaság
A szénhidrogének bányászata alkotja az ország gazdaságának gerincét. A költségvetés bevételének 60%-a, a GDP 30%-a, az export pedig több mint 95%-a származik ezekből. Földünk 5. legnagyobb földgáz- és 14. legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, a 2. legjelentősebb földgázexportőr. Az 1960-as és 1970-es években végigvitt nagy beruházások csak részben hoztak sikereket, ugyanakkor nagy mennyiségű hitel felvételével jártak együtt. Összes külső adósságállománya meghaladja a 25 milliárd USD-t, ami a GNP 50%-a. A kormányzat a gazdasági szerkezet diverzifikálása érdekében támogatja a kőolajszektoron kívüli hazai és külföldi beruházásokat. Mindez csak mérsékelt eredményeket hozott: a munkanélküliség továbbra is meghaladja a 30%-ot.
Algéria 2001-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unióval, ami a külkereskedelem növekedését eredményezi. A GNP értéke: 50,4 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 1630 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 17%, ipar 33%, szolgáltatás 50%.
Exportjában a kőolaj, a földgáz és ezek termékeinek szerepe szinte kizárólagos (97%). Ezeken kívül egyes mezőgazdasági termékek (zöldség, déligyümölcs, bor) kerülnek csak kivitelre. A mezőgazdaság háttérbe szorulása az ország importjában is megmutatkozik: az élelmiszerek a behozatalnak mintegy negyedét teszik ki. Behozatalra szorul az ország gépekből, ipari berendezésekből és fogyasztási cikkekből is. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európai Unió országai (Franciaország, Németország stb.) mellett az USA és Brazília.
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
 |
Az Afrikai Unió tagállamai | |
|---|---|---|
|
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
||
| Arab Liga |  |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |
Based on work by 