Feröeri kultúra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Feröer kulturális központja Tórshavn, a főváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

A nemzeti ünnep az Ólavsøka július 28-29-én.

Tartalomjegyzék

1 Lánctánc és balladák
2 Zene
3 Irodalom
4 Képzőművészet
5 Oktatás
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Lánctánc és balladák

A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ilyen élő módon megőrizni.

A feröeri nyelv a reformációtól kezdve megszűnt írott nyelvként létezni, és csak a balladák révén tudott fennmaradni. A feröeri lánctánc nem csak a némi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves része.

[szerkesztés] Zene

G! Festival, 2004

Feröernek saját szimfonikus zenekara, egy ismert kórusa (Havnarkorið) és pezsgő zenei élete van. Zeneszerzői gyakran a nemzeti örökségként számontartott balladakincshez nyúlnak vissza, így sajátos utat járhatnak. A legismertebb kortárs feröeri zeneszerzők: Sunleif Rasmussen, Kristian Blak, Atli Petersen, Edvard Nyholm Debess és Heðin Meitil.

Nagy népszerűségnek örvendenek a fiatal tehetségek, mint Eivør (Eivør Pálsdóttir), Guðrun (Guðrun Sólja Jacobsen), Lena (Lena Anderssen), Teitur (Teitur Lassen), Høgni Lisberg és Brandur (Brandur Enni), valamint a klasszikus Annika Hoydal.

Ismert rockbandák a Gestir, Makrel, Marius Týr, 200 illetve az időközben feloszlott Clickhaze és Moirae.

Nagy szabadtéri könnyűzenei fesztiválok hazai és nemzetközi fellépőkkel a G! Festival Syðrugøtában és a Summarfestivalur Klaksvíkban. A kétévente megrendezésre kerülő Prix Føroyar tehetségkutató verseny már számos fiatalt tett ismertté.

[szerkesztés] Irodalom

A feröeri irodalom V. U. Hammershaimbnak köszönheti születését, aki megalkotta a feröeri írásos nyelvet. A nemzetközileg legismertebb feröeri író William Heinesen, aki egyébként dánul írt. Az első író, aki feröeri nyelven írt, és számos világnyelvre lefordították, az ő barátja volt, Heðin Brú. Janus Djurhuus költészete stílusalkotó hatással bírt utódaira, míg öccse, Hans A. Djurhuus gyermekdalai révén a mai generációk mindennapjaiban is tovább él. Az első női író Súsanna Helena Patursson volt. Napjaink legjelentősebb feröeri irodalomtudósa Malan Marnersdóttir.

[szerkesztés] Képzőművészet

Ruth Smith: Önarckép

A feröeri képzőművészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés éveiben. A legjelentősebb feröeri festő és „a feröeri festészet atyja” Sámal Mikines (1906-1979), akinek felesége, Elinborg Lützen (1919-1995) a szigetek első és legfontosabb grafikusa volt. Ruth Smith (1913-1958) önarcképei az ország legértékesebb alkotásai közé számítanak.

Zacharias Heinesen: Vágarból nézve

A legnagyobb kortárs művészek közé sorolhatjuk Ingálvur av Reynit (1920-2005), akinek műveit 2004 óta a neves koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja, illetve Zacharias Heinesent (1936-), aki egy németországi templom oltárképét is festette.

A legismertebb feröeri szobrász Janus Kamban (1913-). Bárður Jákupsson (1943-) festő a legfontosabb szerző, aki a feröeri művészetről publikál.

A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont.

[szerkesztés] Oktatás

A feröeri oktatás magas, skandináv színvonalon működik. A Feröeri Egyetem a feröeri nyelv és irodalom mellett természet-, történelem- és társadalomtudományokat is oktat. Ezen kívül van pedagógiai és halászati főiskola is. A Feröeri Népfőiskola az ország történelmében éppoly fontos szerepet játszott, mint a lakosság mai hétköznapjaiban. A Feröeri Nemzeti Könyvtár a feröeri és feröerről szóló írások fő gyűjteménye.