Feröer gazdasága

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Halnevelés Vestmanna közelében

Feröer gazdasága egyértelműen a halászat és halfeldolgozás dominanciáját mutatja.

A legfontosabb foglalkozási ágak a halászat, a halnevelés (főként lazac) és az idegenforgalom.

A halászati termékeken kívül Feröeren csak néhány mezőgazdasági terméket (juh, burgonya stb.) és vízenergiát tudnak előállítani, minden mást importálni kell.

[szerkesztés] Külkereskedelem

A kivitel (3579 millió korona, 2005^[1]) 95%-át halászati termékek teszik ki^[2]. Emellett fontos még a hajójavítás és a Postverk Føroya által kiadott bélyegek. A Tutl zenekiadó és a Sirri gyapjú-divatcég saját szűk szegmensükben jelentősnek tekinthetők. A fő célországok: Egyesült Királyság, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Norvégia.^[3]

A behozatal (3912 millió korona, 2005^[4]) fő termékei a nyersanyagok, fogyasztói javak, hajók ill. gépek és berendezések. Fő importpartnerei: Dánia, Norvégia, Egyesült Államok, Spanyolország, Németország.^[5]

[szerkesztés] Halászat, bálnavadászat

Klaksvíki halászember

Feröer halászterülete a partvonaltól 200 tengeri mérföldre terjed ki, innen származik a fogás túlnyomó része. Hasonló a helyzet a szomszédos Izlandon. Mindkét ország csak korlátozott jogokat enged meg a külföldi halászhajóknak a felségvizein, de egymással kölcsönösen kivételt tesznek.

Az észak-atlanti térségben Feröer az ötödik legnagyobb halásznemzet, világszinten a 25. helyre tehető. 2005-ben a fogás 580 823 tonnát^[6] tett ki.

Minden évben több, mint 100 000 tonna halterméket adnak el, 2005-ben ez 135 244 tonna volt, 1,15 milliárd korona értékben. 1993-hoz képest ez 90%-os növekedést jelent tömegében és 183%-ot értékét tekintve. Ennek jelentős része tőkehal, illetve lazac.

Az egész országban találunk halfeldolgozó üzemeket. A halászflotta 158 darab 20 BRT feletti hajóból áll^[7]. A halászat és halfeldolgozás mintegy 4600 embert (a foglalkoztatottak mintegy 20%-át)^[8] foglalkoztat, és az export 95%-át (szolgáltatásokat is beleszámítva 82%-át) adja.

A mélytengeri halászat mellett part menti halászattal is foglalkoznak, amihez speciális feröeri csónakot használnak.

A hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfinek sokat vitatott vadászata nem kereskedelmi célból, hanem az önellátás keretein belül történik. 2001 és 2005 között összesen 3359 ilyen cetet pusztítottak el^[9], ez évente 672 példánynak felel meg.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Hagyományos étel: skerpikjøt (szárított bárányhús)

A hagyományos juhtenyésztés (70 000 állat) a kivitelben alárendelt szerepet játszik, de a feröeri gyapjútermékek jó hírnévnek örvendenek. A bárányhúst szívesen fogyasztják a szigeteken, így a fogyasztás felét importból kell fedezni.

A juhok mellett tehenet, baromfit, ludat tartanak, ennek megfelelően tejtermékeket és tojást is termelnek a hazai piacra.

[szerkesztés] Ipar

Iparára a hajóépítés és a kézműipar a jellemző.

2005-ben az elektromos energia 40%-át vízerőműben, 55%-át hőerőműben, 4%-át szélerőműben állították elő. A szélenergia aránya 2002 óta lassan, de biztosan nő a hőenergia rovására.^[10]

2004 májusában tartották Feröer első nemzetközi geológiai konferenciáját, amely többek között a tenger alatt fellelhető olajtartalékok feltárásával foglalkozott. A kőolaj a feröeri gazdaság nagy reménysége.

[szerkesztés] Idegenforgalom

2003-ban a szállodákban és vendégházakban eltöltött vendégéjszakák száma a következőképpen oszlott meg: 24 405 belföldi, 31 571 dán, 11 104 norvég, 5253 izlandi, 4820 brit és ír, 4149 német.