Tórshavn

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tórshavn
Thorshavn

Polgármester

Heðin Mortensen

Közigazgatás

- Járás

Tórshavn járás

- Régió

Streymoy régió

Terület

- Járás

158 km²

Népesség

- Település (2006)

12 516^[1]

- Járás

19 241^[2]

Irányítószám

FO 100, FO 110 (postafiók)

Honlap

www.torshavn.fo

Koordináták

é. sz. 62°00′ ny. h. 6°47′

Tórshavn (dánul: Thorshavn, izlandiul: Þórshöfn, svédül: Torshamn) Feröer fővárosa és legnépesebb városa.

Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havn-nak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik.

[szerkesztés] Fekvése

Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik. A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára. Közigazgatásilag Tórshavn járáshoz tartozik. A várossal teljesen egybeépült települések Hoyvík északon és Argir délen.

A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete, és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.

[szerkesztés] Éghajlata

Tórshavn éghajati diagramja

Évi középhőmérséklet:	6,6°C
Évi csapadékmennyiség:	1.311 mm
Napsütéses őrák száma:	821
Fagyos napok száma:	49
Havas napok száma:	44
Hidegrekord:	-11°C
Melegrekord:	22°C

Az éghajlat a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Az évi középhőmérséklet 6,6°C (januárban 3°C, júliusban 11°C). Az évi csapadékmennyiség 1311 mm. Minden hónapban gyakori a csapadék, de főleg télen.

[szerkesztés] Története

Tórshavn 1864-ben

A települést a 10. században alapították, első írásos említése 1075-ből származik. A Tinganes félszigeten tartott ting (népgyűlés) története azonban valósíznűleg 850 körülre nyúlik vissza. A Feröeriek sagája elbeszélése szerint 1000-ben történt meg a tingen a kereszténység felvétele, Sigmundur Brestisson térítő munkájának köszönhetően.

1271-ben norvég uralom alá került, akik kereskedelmi monopóliumot vezettek be. 1580-ban a kalózok elleni védekezés céljából megépült a Skansin nevű erődítmény. 1637-ben tűzvész pusztította el Tinganes nagy részét, és értékes dokumentumok is a lángok martalékává váltak.

1788-ban épült a Tórshavni dóm, amelyet 1865-ben részben átépítettek. 1990 óta ez Feröer evangélikus püspökének székhelye. 1866-ban alakult meg a Tórshavnar kommuna, azóta Tórshavn hivatalosan Feröer fővárosa. 1909. január 1-jén megkapta a dán kereskedőváros rangot. 1927-ben épült ki a Tórshavni kikötő, a rakparttal együtt, azóta van valódi tengeri kikötője a városnak.

A II. világháború alatt, 1940-1945 között - Dánia német megszállását követően - időlegesen a britek helyezték védelmük alá.

[szerkesztés] Közlekedés

Tórshavn Feröer legfontosabb kereskedelmi és kompkikötője, egyúttal nemzetközi csomópont.

Ez a honos kikötője a Norröna nevű korszerű komphajónak, amely többek között Dánia és Izland felé teremt összeköttetést. Alkalmanként turistahajók is megfordulnak itt.

A helyi kompközlekedést Nólsoy és Suðuroy felé a Strandfaraskip Landsins nevű társaság bonyolítja le. Hestur és Sandoy felé újabban a sziget nyugati partján fekvő Gamlarætt nevű kompkikötőből indulnak járatok, ami jelentősen lerövidítette az átkelést.

Az Atlantic Airways helikopterjáratot tart fent, ami többek között a Vágari repülőtér, Klaksvík és Koltur szigete felé teremt kapcsolatot.

Tórshavnban, mivel viszonylag nagy területen terül el, több helyi buszjárat közlekedik. Helyközi járatok is indulnak innen, plédául a Vágari repülőtérre a 2002-ben átadott alagúton keresztül.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Tinganes félsziget, a feröeri kormány székhelye

Tórshavn főbb nevezetességei:

Ólavsøka: ez a szigetek legnagyobb népünnepélye, július 28-29-én. Ilyenkor van a legtöbb látogató a városban.
Tinganes félsziget: nem csak a feröeri kormány székhelye, hanem szűk utcáival a város legrégebbi része
Skansin: régi erődítmény a kikötő keleti oldalán, jellegzetes világítótoronnyal
Tórshavni dóm: 1788-ban épült, oltárképe 1647-ből származik