Úszás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve. Tárgyak és állatok mozgását is szokták így nevezni, ám ez a szócikk kifejezetten az emberek vízben történő tevékenységével foglalkozik. Az úszás egy sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként valamint egészségügyi célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hisz a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Kicsi a sérülés és a túlterhelés veszélye. Gerincbántalmakban szenvedőknek, illetve baleseti rehabilitációban részesülő pácienseknél szokták egészségügyi célból javasolni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fizikai és biológiai alapja
Egy test akkor lebeg a folyadékban, ha a testtömeg és a kiszorított víz tömege megegyezik. Mivel az emberi test nem egyforma testtömegű mindenütt, ezért bizonyos részek a víz felett, bizonyos részek a víz alatt vannak. Mivel az ember mellkasa levegővel van tele, ezért lebegéskor ez a testrész inkább a víz felszínén, a végtagok pedig a víz alatt találhatóak. Erősebb csontozatú illetve idősebb személyeknek általában rosszabb a vízfekvése. A nők és a gyermekek testtömege általában kisebb, mint a férfiaké. Az úszás célja, hogy a vízben az emberre ható különféle hatásokat (súrlódási-, örvény-, közeg- és frontális ellenállás) kiegyenlítse, és a vízben történő előre haladást a legkisebb erőfeszítéssel segítse.
Vízben sokaknak gondot okoz, hogy nem érzik a lábuk alatt a talajt, emiatt begörcsölnek vagy pánikba esnek. Az ebből adódó koordinálatlan kapálózás miatt elsüllyedhetnek, és vízbe fulladhatnak. Ezért nagyon fontos, még gyerekkorban megtanítani mindenkit legalább alap szinten úszni.
[szerkesztés] Egészségügyi vonatkozásai
Az úszás az egyik leghatékonyabb mozgásforma. A szervezet oxigénfelvétele és felhasználása egyensúlyban van. Ezáltal javul a tüdő-szív-keringési szervrendszerek teljesítőképessége. Vízben könnyebb a hőleadás és kevesebb az izzadás.
A víz ellenállása miatt intenzívebb munka végezhető, mint a szárazföldön. A felhajtóerő csökkenti a testre nehezedő súlyt, így kíméli az izületeket. Túlsúlyos illetve mozgássérült személyeknek is javasolt, mert a gerincoszlopra és a csontozatra kisebb terhet rak.
Fejleszti a kondicionális- és koordinációs képességeket. A legtöbb izomcsoportot egyszerre és alaposan megmozgatja, erőt, állóképességet és rugalmasságot egyaránt biztosít. Fontos szerepe van a testtartás javításában, ezért nemcsak a rekreáció, hanem a rehabilitáció területén is hasznos a vízben való mozgás. Így a csont, izületi bántalmak, szív- és érrendszeri betegségek, gerincdeformitások és balesetek, műtétek utáni terápiára is alkalmas.
Sokan idegnyugtatás céljából úsznak. A lelki nyugalom különösen csendes, természetes álló- illetve folyóvízekben érhető el.
[szerkesztés] Veszélyek
Alkoholos befolyásoltságú, szívbeteg, legyengült szervezetű, vagy felhevült testű személynek nem ajánlott a vízbe menni. Az ilyen személyek könnyen begörcsölhetnek illetve vízbe fulladhatnak.
Külön edzés nélkül veszélyes a 15 fokosnál hidegebb vízben hosszabb időt eltölteni, mert a szervezet gyors kihűlésével járhat. Ismerünk azonban északi népeket, akik a jeges vízben is kellemesen „lubickolnak”, de a legtöbb embernek ez nem ajánlott.
[szerkesztés] Története
Az úszás cselekedete valószínűleg egyidős az emberiséggel. Több ókori maradvány is van, mely jelzi, hogy régen is kedvelt szabadidős tevékenység volt. Az ókori görögöknél az úszás az emberi műveltség fokmérője volt. Közéleti tevékenységet az nem vállalhatott, aki nem tudott úszni. Annak ellenére, hogy az újkori olimpiákat nem tudnánk elképzelni úszósport nélkül, a görög olimpiákon nem volt ilyen versenyszám. A rómaiak az egész birodalomban hatalmas csőhálózatokat építettek ki, hogy hódolhassanak fürdő szenvedélyüknek. Úszással kapcsolatos utalásokat a Bibliában is találhatunk. A középkorban a fürdés és az úszás erkölcstelen dolognak számított. Csak a 17. századtól vált ismét elfogadottá. Napóleon seregében a kiképzés részévé vált. A katonáknak ruhában, fegyverrel a kézben kellett csendben úszni. Az úszás technikáját először egy Nicolaus Winmann nevű nyelvész foglalta könyvbe 1538-ban. (Der Schwimmer oder ein Zwiegespräch über die Schwimmkunst).
A versenyúszás 1800 körül kezdett elterjedni. 1837-ben alapították az első német úszóklubot. Az első újkori olimpiától kezdve vannak úszószámok. 1908-ban alapították meg az úszók nemzetközi szervezetét a FINA-t (Federation Internationale de Natation de Amateur).
Magyarországon a török hódoltság idején vált újra népszerűvé. A török időkben felfedezett termálvízek híresek voltak, számtalan utazó leírása népszerűsítette a magyar termálfürdőket. (Egy régi mondás szerint, az alföldi ember, ha bárhol is kicsit mélyebben szúrja le botját, termálvízet talál).1880-ra tehető a sportúszás kezdete, ekkor rendezték az első versenyt Siófok és Balatonfüred között. Az első úszóklub 1893-ban, a Magyar Úszó Szövetség pedig 1907-ben alakult meg.
[szerkesztés] A stílusok alakulása
A korai időkben főképpen a mellúszás volt az leterjedt. Azonban a sportversenyek miatt a technikák folyamatosan fejlődtek. Kialakult például az oldalúszás, melynek során az ember a jobb és bal oldalán váltakozva feküdt a vízen, és húzott egyet-egyet a kezével, lábai pedig oldalirányú ollózást végeztek. 1868-ban a Kutya-sziget bennszülötteitől eltanult úszásmódot hozta Európába John Trudgen. Sajátos úszásával Trudgen bajnokságokat is nyert. 1875-ben Matthew Webb 21 óra 45 perc alatt átúszta a La Manche-csatornát Dover és Calais között (14 km). 1898-ban a Polinéz-szigetvilág törzseinek úszásmódját kiismerve az ausztrál Alex Wickham a mai gyorsúszáshoz hasonlító stílust dolgozott ki (váltott karmunka, hullámzó mozgású test). Az ausztrál Arthur Cavill fejlesztette ki hátúszást, ám az ő változatában a két kar egyszerre, lábai pedig békatempóval mozogtak. A hátúszást 1912-ben az amerikai Harry Hebner fejlesztette tovább a ma ismert változatra (váltott kar- és ollózó lábmunka), és nyert technikájával olimpiát 100 m-en. A legfiatalabb úszásnem a pillangó, amelyet a német Erich Rademacher mellúszás közben talált ki, amikor egy szoros célba való benyúlás során kiemelkedett a vízből, és szinte ráugrott a falra. Sokáig mellúszó lábmunkával pillangóztak, csak 1936-ban jelent meg Higgins páros lábú, ún. delfin lábmunkája. A FINA 1952-ben ismerte el negyedik hivatalos úszásnemként a pillangót.
A négy úszásnem tehát a következő:
- gyors,
- pillangó,
- mell,
- hát.
[szerkesztés] Az úszás oktatása
[szerkesztés] Szórakoztató és egészségügyi úszás
[szerkesztés] Helyszínek
- nyilt víz (pl. tenger, tó, folyó)
- nyilt vízi mesterséges medence (pl. strand)
- uszoda
- házi fedett vagy fedetlen medence
[szerkesztés] Magyarország ismertebb uszodái
- Árpád uszoda Hajdúszoboszló
- Csitáry uszoda, Székesfehérvár
- Balatoni uszoda, Balatonfűzfő
- BVSC Sportuszoda, Budapest
- GYÁÉV uszoda, Győr
- Kecskeméti Sportuszoda
- Soproni Sportuszoda
[szerkesztés] Babaúszás
Az utóbbi években nyert lett Magyarországon népszerű a babaúszás. A legtöbb nagyvárosban - ahol van alkalmas uszoda - megoldották, hogy legyen olyan időszak, amikor a piciket vízbe lehet vízbe ereszteni. A gyermek izmának és csontozatának fejlődése miatt, nagyon kedvező ez a fajta mozgás.
Az újszülöttek, ha az arcukat víz éri, nagyjából 6-7 hónapos korukig ösztönösen zárják el orrnyílásaikat és szájukat, így nem nyelnek vízet és nem fulladnak meg. A babák ezen tulajdonságát hívja a szaknyelv búvárreflexnek. Mivel az anyaméhben is „vízben” voltak, ezért a merülés egy számukra ismerős élményt jelent, így általában nem zavarja őket a medencevíz.
Néhány szakember szerint először kádban érdemes vízhez szoktatni a gyermeket, és csak ha ez tetszik neki, akkor vinni az uszodába.
A babaúszás indításához az uszodának szigorú egészségügyi szabályokat kell teljesíteni, amit a helyi ÁNTSZ rendszeresen ellenőriz. Ennél a fajta úszásnál, speciálisan képzett oktatók vesznek részt. Komoly szerepük van a szülőknek is, tulajdonképpen ők vigyáznak a csecsemőre, és az oktató instrukciói alapján segítik a gyermek mozgását a vízben.
A legtöbb gyermek a vízben felszabadul, de akadnak olyanok is, akiket nem lehet a vízhez szoktatni. Esetükben nem szabad erőltetni az úszást.
Tévhit azonban, hogy aki gyermekkorban babaúszásban vesz részt, az később kitűnő versenyúszó lesz, hisz az sok más összetevőtől is függ. Az viszont igazolt, hogy az ilyen gyermekek néhány éves korában gyorsabban tud megtanulni úszni.
Néhány szabály, amit be kell tartani:
- Csak képzett oktató felügyeletével szabad gyermekünket uszodába vinni.
- Feltétlenül szükséges speciális „nadrágot” venni, ami a „kisebb baleseteket” felfogja, így a medence nem szennyeződik be
- Ha a gyermek nagyon tiltakozik, nem szabad erőltetni ezt a fajta mozgást.
- Babaúszás közben a gyermekeken, oktatókon és a szülőkön kívül más nem lehet a medencében, tilos közben másoknak például ott ugrálni, labdázni.
- Ha a picit a medencéből kivesszük, egyből be kell takarni, és azonnal megszárítani, mert sokkal könnyebben megfázhatnak, mint idősebb társaik.
[szerkesztés] Búvárúszás
[szerkesztés] Rehabilitáció
[szerkesztés] Egyéb hobbiszerű úszás
Évente megrendezésre kerülő úszó tömegsport rendezvények:
- Balaton átúszás (Révfülöp és Balatonboglár között)
- Öböl átúszás (Balatonfüred és Tihany között)
- Velencei-tó átúszás (Gárdony és Velence között)
[szerkesztés] Sportúszás
Úszóversenyeket jellemzően 50 méteres, 8 pályás, rövidpályás bajnokságot 25 méteres medencékben rendeznek. Összesen 17 egyéni és 3 csapat számban rendeznek 50 méteres versenyeket. Vannak hosszútávúszó versenyek is, azokat általában szabad vízeken rendezik meg.
Egyéni számok:
- gyorsúszás: 50, 100, 200, 400, 800, 1500 m
- hátúszás: 50, 100 és 200 m
- mellúszás: 50, 100 és 200 m
- pillangóúszás: 50, 100 és 200 m
- vegyesúszás: 200 és 400 m
25 méteres medencében a 100 méteres vegyesúszás versenyt is meg szokták rendezni.
Csapat számok:
- Gyorsúszó váltó: 4x100 és 4x200 m
- Vegyesúszó váltó: 4x100 m.
Hosszútávúszó számok:
- 5 km gyorsúszás
- 10 km gyorsúszás
- 25 km gyorsúszás
A versenykiírásból derül ki, hogy fenti számok közül melyiket rendezik meg. Nem hivatalos, helyi vagy utánpótlás versenyek ettől eltérő távokon illetve medencékben is előfordulnak.
Egyéni vegyesúszásnál az úszásnemek váltása a következő: pillangó - hát - mell - gyors, vegyesváltónál pedig hát - mell - pillangó - gyors a sorrend.
[szerkesztés] Úszósport az Olimpiákon
Az újkori olimpiai játékok alapsportága az úszás. Az első három olimpián nyílt vízben, a Londoni olimpia óta pedig medencében rendezik a versenyeket. Kezdetben csak gyorsúszásban osztottak ki érmeket, majd 1900-tól került a mellúszás is a programba. 1904-től hát illetve 4x100 méteres gyorsváltó versenyeket is rendeznek. A pillangóúszás 1956-tól, a vegyes úszás pedig 1964-től olimpiai szám.
A magyar csapat legendásan jól szerepel az olimpiai úszóversenyeken. Szinte nincs is olyan olimpia, amelyiken ne szereztek volna magyar versenyúszók érmeket. Ez különösen komoly teljesítmény, hisz Magyarország nem rendelkezik sok szabad zárt versenymedencével, és nyílt vízi versenyzésre alkalmas helyszín is kevés található az országban. A csapat az 50-es években illetve a 90-es évek elején volt a legeredményesebb. Kiemelkedik az úszók közül az 5 aranyéremmel is büszkélkedő Egerszegi Krisztina, és a 4 bajnoki címet elérő Darnyi Tamás.
Nemzetközi viszonylatban Mark Spitz pályafutása kiemelkedő, aki összesen 9 olimpiai bajnoki címet szerzett. Matt Biondi és Jenny Thompson 8-8, Kristin Otto 6, Amy Van Dyken, Tom Jager, Don Schollander, Johnny Weissmüller pedig 5-5 olimpiai aranyérmet gyűjtött.
| Úszás a nyári olimpiai játékokon | |
 |
1896, Athén • 1900, Párizs • 1904, St. Louis • 1908, London • 1912, Stockholm • 1920, Antwerpen • 1924, Párizs • 1928, Amszterdam • 1932, Los Angeles • 1936, Berlin • 1948, London • 1952, Helsinki • 1956, Melbourne • 1960, Róma • 1964, Tokió • 1968, Mexikóváros • 1972, München • 1976, Montreal • 1980, Moszkva • 1984, Los Angeles • 1988, Szöul • 1992, Barcelona • 1996, Atlanta • 2000, Sydney • 2004, Athén |
| Olimpiai bajnok magyar úszók | ||
|---|---|---|
 |
Csik Ferenc | Czene Attila | Darnyi Tamás | Gyenge Valéria | Egerszegi Krisztina | Hajós Alfréd | Halmay Zoltán | Kovács Ágnes | Littomeritzky Mária | Novák Éva | Novák Ilona | Rózsa Norbert | Szabó József | Szőke Katalin | Székely Éva | Temes Judith | Wladár Sándor |  |
[szerkesztés] Világbajnokságok
[szerkesztés] Normál pályás (50m)
[szerkesztés] Rövid pályás (25m)
| Ssz. | Helyszín | Rendező ország | Kezdő dátum | Befejező dátum | Világbajnok magyar úszók |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Palma de Mallorca | Spanyolország | 1993. December 2. | 1993. december 5. | |
| 2. | Rio de Janeiro | Brazília | 1995. November 30. | 1995. december 3. | |
| 3. | Göteburg | Svédország | 1997. április 17. | 1997. április 20. | |
| 4. | Hong Kong | Kína | 1999. április 1. | 1999. április 4. | |
| 5. | Athén | Görögország | 2000. március 16. | 2000. március 19. | Szabados Béla 200 gyors |
| 6. | Moszkva | Oroszország | 2002. április 3. | 2002. április 7. | |
| 7. | Indianapolis | Egyesült Államok | 2004. október 7. | 2004. október 11. | |
| 8. | Sanghaj | Kína | 2006. április 5. | 2006. április 9. | |
| 9. | Manchester | Nagy Britannia | 2008. (még nincs pontosítva) | 2008. (még nincs pontosítva) |
[szerkesztés] Európa bajnokságok
[szerkesztés] Normál pályás (50m)
A hosszú távú Európa Bajnokságot általában két évente rendezi meg az Európai Úszó Szövettség (LEN). Korábban négy évente zajlott a bajnokság. Az úszóbajnoksággal egy időben zajlik a szinkronúszó és a műugró EB is. A legelső és az eddigi legutolsó EB-t is Magyarországon, Budapesten rendezték.
[szerkesztés] Rövid pályás (25m)
A rövid pályás úszó Európa Bajnokságokat 1991. óta rendezik meg 25 méteres fedett medencében. A versenyeket általában minden évben, decemberben tartják. 1996-ig a versenyzők csak a rövid számokban indulhattak (50 illetve 100 méteren), így ezeket spintúszó bajnokságoknak nevezték. Az EB-ket az Európai Úszó Szövettség, a LEN szervezi. 2006-ban Helsinki, 2007-ben pedig Debrecen lesz a versenyek helyszíne.
| Ssz. | Helyszín | Rendező ország | Kezdő dátum | Befejező dátum |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Gelsenkirchen | Németország | 1991. december 6. | 1991. december 8. |
| 2. | Espoo | Finnország | 1992. december 21. | 1992. december 22. |
| 3. | Gateshead | Nagy Britannia | 1993. november 11. | 1993. november 13. |
| 4. | Stavanger | Norvégia | 1994. december 3. | 1994. december 4. |
| 5. | Rostock | Németország | 1996. december 13. | 1996. december 15. |
| 6. | Sheffield | Nagy Britannia | 1998. december 11. | 1998. december 13. |
| 7. | Lisszabon | Portugália | 1999. december 9. | 1999. december 12. |
| 8. | Valencia | Spanyolország | 2000. december 14. | 2000. december 17. |
| 9. | Antwerpen | Belgium | 2001. december 13. | 2001. december 16. |
| 10. | Riesa | Németország | 2002. december 12. | 2002. december 15. |
| 11. | Dublin | Nagy Britannia | 2003. december 11. | 2003. december 14. |
| 12. | Bécs | Ausztria | 2004. december 9. | 2004. december 12. |
| 13. | Trieszt | Olaszország | 2005. december 8. | 2005. december 11. |
| 14. | Helsinki | Finnország | 2006. december 7. | 2006. december 10. |
| 15. | Debrecen | Magyarország | 2007. | 2007. |
[szerkesztés] Csendes-óceáni Játékok
A Csendes-óceáni úszóbajnokságot 1985. óta rendezik meg, 50 m-es medencében. A versenyeket két évente, 2002. óta négy évente augusztusban rendezik meg. A bajnokságokon kezdetben csak négy ország versenyzői vettek részt: Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália és Japán. Később további Európán kívüli országok versenyzőit is meghívták, mint például Kína, Új-Zéland és Brazília.
| Ssz. | Helyszín | Rendező ország | Kezdő dátum | Befejező dátum |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Tokió | Japán | 1985. augusztus 15. | 1985. augusztus 18. |
| 2. | Brisbane | Ausztrália | 1987. augusztus 13. | 1987. augusztus 16. |
| 3. | Tokió | Japán | 1989. augusztus 17. | 1989. augusztus 20. |
| 4. | Edmonton | Kanada | 1991. augusztus 22. | 1991. augusztus 25. |
| 5. | Kobe | Japán | 1993. augusztus 12. | 1993. augusztus 15. |
| 6. | Atlanta | Egyesült Államok | 1995. augusztus | 1995. augusztus |
| 7. | Fukuoka | Japán | 1997. augusztus 10. | 1997. augusztus 13. |
| 8. | Sydney | Ausztrália | 1999. augusztus 22. | 1999. augusztus 29. |
| 9. | Yokohama | Japán | 2002. augusztus 24. | 2002. augusztus 29. |
| 10. | Victoria | Kanada | 2006. augusztus 17. | 2006. augusztus 20. |
[szerkesztés] Magyar Bajnokságok
[szerkesztés] Utánpótlás nevelés
[szerkesztés] További úszással kapcsolatos sportok
- Búvárúszás
- Műúszás (szinkronúszás, vízi balett)
- Műugrás (szinkronugrás)
- Öttusa
- Triatlon
- Vízihoki
- Vízilabda (vízipóló)
[szerkesztés] Mozgássérültek bajnokságai
[szerkesztés] Források
- Giehrl, Josef - Hahn, Michael: Úszás - Fitten & egészségesen ISBN 9637418261
- FINA - Nemzetközi Úszó Szövetség
- LEN - Európai Úszó Szövettség
- Magyar Úszó Szövetség
- Kataca úszással foglalkozó oldalai
- Úszás.lap
Based on work by