Pestis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

"Der Doktor Schnabel von Rom" - Doktor csőr Rómából (Paul Fürst gravírozása). A csőr egy korabeli maszk volt, melybe fűszereket, gyógynövényeket helyeztek. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól.

A pestis (más néven dögvész) egy halálos kimenetelű, a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigenfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a "fekete halál" kifejezés).

[szerkesztés] Patomechanizmusa

A bubópestis akkor alakul ki, ha az illetőt bolha fertőzte meg. Általában az inguinális nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával, megnagyobbodásával (bubó) jár. Ezen nyirokcsomókból a véráramba kerülve szeptikémiát okoz. A tüdőpestist gyakran cseppfertőzés útján bejutott baktérium okozza.

[szerkesztés] Fő fajtái

mirigypestis (bubópestis)
szeptikaemiás pestis
tüdőpestis.

[szerkesztés] Halálozási aránya

A pestis két fajtájáról számolt be a későbbi orvostudomány: -tüdőpestis -bubópestis

[szerkesztés] Pestisjárványok a történelemben

Mint halálos kimenetelű, járványos betegség, főként a 14-17. században pusztított Európában. Az európai lakosság egyharmada pusztult el ez idő alatt. Körültekintés

A pestis elterjedésének oka az volt,hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedők hajói patkányokat( és bolhákat) rejtettek. Így a patkányok az emberek otthnába is beköltöztek,és megfertőzték az ott élőket. Nagyon sok ember lett áldozata a fekete halálnak. A pestis mindekét fajtája testi tünetekkel jár. A tüdőpestis esetében a tüdőt támadja meg a kór, a másik,a bubópestisnél pedig a testen észleltek kiütéseket. Az orvostudomány abban az időben fejletlen volt,így nem volt a kezelésére semmiféle gyógymód.

[szerkesztés] A fertőzés folyamata

Yersinia pestis, avagy a bubópestis

Amikor egy egészséges bolha megcsíp egy fertőzött patkányt, akkor a Yersinia pestis egy bizonyos alvadásbeindító enzime véralvadást indukál, így a bolha garatjában egy baktériumokat tartalmazó véralvadék képződik, ami elzárja a garat lumenét, így a bolha képtelen lesz a továbbiakban táplálkozni. Azokat az élőlényeket megcsípi, amelyekkel kapcsolatba kerül, de éhségét nem tudja csillapítani, csak annyit ér el, hogy a thrombusból letöredező kis darabokkal a kórokozók bejutnak a megcsípett élőlény vérkeringésébe.